850 millió lejt még elköltenek árvízvédelemre az infrastrukturális program keretében
2012. április 18. – 08:58
frissítve
A leállított Infrastrukturális Fejlesztési Programban a már leszerződött projektek folytatódhatnak, a beharangozott csatornázási és vízgazdálkodási tervek egyelőre EU-s pénzekre várnak.
A környezetvédelmi minisztérium eddig négy, összesen 850 millió lej értékű árvízvédelmi szerződést kötött meg az Országos Infrastrukturális Fejlesztési Program (PNDI) keretében. Ezek a projektek folytatódni fognak – tudtuk meg Para Lóránt tól, a környezetvédelmi minisztérium főtitkár-helyettesétől.
„A kormány megegyezett a Nemzetközi Valutaalappal arról, hogy a program nem áll le, hanem csak az eddig megkötött szerződések, projektek futnak tovább. A turisztikai és a környezetvédelmi minisztérium nem fog újabb közbeszerzési pályázatokat kiírni, a program marad az eddig megkötött szerződésekkel” – emelte ki Para.
A kormány 2010 novemberében egy sürgősségi kormányrendeletben döntött az Országos Infrastrúktura Fejlesztési Program (PNDI) megalakításáról, amelynek tervezett kifutási ideje 2011-2020. A program lebonyolítóinak a turisztikai és fejlesztési, illetve a környezetvédelmi minisztériumot jelölték meg. Az első hatáskörébe tízezer kilométer megyei és helyi út feljavítása, a vidéki térségek modernizálása, illetve vízgazdálkodási fejlesztések tartoztak. A környezetvédelmi minisztérium a program révén vízhálózat kiépítésési és csatornázási munkálatokat, illetve különböző árvízvédelmi intézkedéseket kívánt megvalósítani. Az eredeti tervek szerint a finanszírozást külső forrásokból, költségvetési alapokból, illetve a minisztériumok büdzséjéből oldották volna meg. A beruházások 2011 és 2015 között valósultak volna meg, a munkálatok ellenértékét 2020-ig fizették volna ki.
A kormány kedden forráshiányra hivatkozva egy sürgősségi rendeletbe foglalta a program leállítását – pontosabban a kivitelezésre szánt 16 milliárd lejes alapot közel 6 milliárd lejre csökkentették, amelyből csak a már leszerződött beruházásokat finanszírozzák. A rendelet szövege szerint azért volt szükség a program befagyasztására, mert a gazdasági válság miatt szűkebbre kellett venni a beruházások költségvetését. Emellett az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bírálta a programot, mert az veszélyezteti az ország költségvetésének sarokszámait.
A környezetvédelmi minisztérium által leszerződött négy projekt az Olt-, a Maros-, a Zsil- valamint a Szeret vízgyűjtők rehabilitására vonatkozik. „A szerződések értelmében az építők 2012-től 2015-2016-ig elvégzik az árvízvédelmi beruházásokat, a kifizetésekre költségvetési alapokból fog sor kerülni 2015 és 2020 között” – tette hozzá a főtitkár-helyettes. A programba foglalt egyéb, – vízhálózat, illetve csatornázási rendszerek kiépítésére vonatkozó – projektekről Para elmondta, hogy ezek a PNDI keretében már nem fognak elindulni. „A kormány valószínűleg más forrásokat fog keresni rájuk: EU-s alapokat használhat fel, vagy a Környezetvédelmi Alap keretében fogja ezeket megvalósítani. A szaktárca jelenleg is finanszíroz hasonló projekteket a Környezetvédelmi Alapból, valamint az EU-s környezetvédelmi ágazati programból”.
A jövőben már csak az EU-s pénzekre számíthatunk
A környezetvédelmi minisztérium a 2014-2020-as programozási időszakban folytatni fogja az eddig elkezdett beruházásokat és újakat is finanszírozni fog a környezetvédelmi ágazati programból. Para Lóránt elmondása szerint források lesznek, a változás csak annyiból fog állni, hogy a tervezett 2012-höz képest később fognak elindulni a vízgazdálkodást és szennyvíztisztítást célzó beruházások. „Lesz egy csúszás, 2014-ig. De a következő programozási időszakban már finanszírozni lehet az eltervezett beruházásokat. A 2007-2013-as időszakra a szennyvíz- valamint a vízhálózat fejlesztését célzó tengely teljes értéke le van szerződve” – fogalmazott a főtitkár-helyettes. Hozzátette, hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül körülbelül 700 millió lej értékben finanszíroznak szennyvízhálózat kiépítését célzó projekteket.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!