A pénzforgalmi adó ötlete nem új, a magyar megoldás viszont egyedi: minden bankszámlamozgást megadóztatnának, beleértve a számlafizetéseket is.
A világ nagyhatalmainak körében már a 2008-as válság kirobbanásától téma egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetése. A megfontolás hátterében az áll, hogy a pénzügyi szektor is vállaljon részt az önmaga által generált veszteségből, ezzel ellensúlyozva az adófizetők pénzéből finanszírozott bankmentő csomagokat.Az egyik megoldási javaslat a bankadó volt, amelynek bevezetésében több EU-s tagország (Magyarország, Egyesült Királyság, Litvánia, Ciprus, Portugália, Dánia, Svédország) is előresietett, megelőzve az egységes alkalmazást. A másik ötlet a pénzforgalmi vagy tranzakciós adó lenne, amely a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapírkereskedelmet sújtaná, a befolyó pénzből pedig közhasznú, esetleg környezetvédelmi projekteket lehetne finanszírozni.
Az indítványozók szerint azonban fontos szempont a globális szintű bevezetés, ugyanis ha egy térség önállóan dönt a pénzforgalom megadóztatásáról, akkor a befektetések elvándorolnak az országból, így az illető térség hátrányos helyzetbe kerül a környező országokkal szemben.
Mekkora lenne a tulajdonképpeni adóalap?
A tranzakciós adó James Tobin Nobel-díjas közgazdász nevéhez kötődik. Gondolatának lényege, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval (0,01-0,25 %) megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke gyakorlatilag zavartalanul áramolhat. Az adó ugyanis – alacsony volta miatt – csak a spekulációra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtaná igazán.
A globális szintű összefogás pedig természetesen még várat magára. A novemberi G20 csúcs során ugyan előrelépés történt az ügyben, konszenzus mégsem született. A zárónyilatkozatban szerepel, hogy a világ vezető politikusai tovább fognak dolgozni azon, hogy „megadóztassák a pénzügyi szektort, a pénzt pedig zöldberuházásokba fektessék”, konkrét határozat azonban nem jött létre. A tranzakciós adó fő pártolója, Nicolas Sarkozy francia elnök akkor is hangsúlyozta, hogy „az adó elejét vehetné a spekulációk elburjánzásának, a befolyt pénzt pedig a szegénység elleni harcba és zöldberuházásokba fektethetnék”. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor elhatárolódott az ötlettől, helyette inkább egy „pénzügyi válság felelősségi adót” vezetne be, amely kizárólag a nagybankokat terhelné.
Az EB 2014-től bevezetné a tranzakciós adót
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben javasolta az említett pénzügyi tranzakciós adó EU szintű bevezetését 2014-től. A német-francia közös elképzelés várhatóan 0,1%-os adókulcsról szól, de ezt a pénzügyi tranzakciók lehető legszélesebb körére kiterjesztik majd.
Brüsszeli források szerint mind a széles lefedettség, mind az alacsony adókulcs annak megelőzését célozza, hogy a pénzügyi tranzakciók tömegesen elvándoroljanak Európából. Az EU továbbra is meggyőzné a G20 keretében a világ országait az adó globális bevezetéséről, ám ennek egyelőre nagyon csekély a valószínűsége. A Bizottság javaslata szerint azoknak az európai befektetőknek is fizetniük kellene, akik Európán kívül, mondjuk Ázsiában vagy Amerikában bonyolítanák le azokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyeket eddig az Unióban tettek.
A pénzügyi tranzakciós adó a részvény-, a kötvény- és más értékpapír eladásokat és vételeket, továbbá szinte valamennyi pénzügyi eszközt sújtaná, így a tőzsdén kívüli kereskedelmet is. A tranzakciók értékének 0,1%-át kellene kifizetni úgy, hogy az ügyletben résztvevő két fél fele-fele arányban osztozik a költségeken. Az összetettebb pénzügyi termékek, így a derivatívák esetében még szerényebb, 0,01%-os lenne az adóráta. Nem terjedne ki viszont az adó a valutaügyletekre, ez ugyanis akadályozná a tőke szabad mozgását, és így uniós szabályokba ütközne. Kritérium még, hogy más adót ne lehessen kivetni az illető pénzforgalmi ügyletre. Ezek szerint ha egy ügylet például áfaköteles, arra nem szabad tranzakciós adót is kiróni.
Az EB becslései szerint az új adóból származó bevétel éves szinten 30-50 milliárd euró között lenne, ez a közös EU-költségvetéshez járulna hozzá. Az adó bevezetését a tagállamok közül legalább annyian ellenzik, mint ahányan támogatják, márpedig egyetlen tagállam is elég a kezdeményezés megvétózásához. A terv nyílt ellenzői közé tartozik Nagy-Britannia, Olaszország és Svédország is. Stockholm 1984-ben sújtotta adóval a részvény-eladásokat, mire a piac teljesen átköltözött Londonba.Franciaország és Németország ugyanakkor eltökélte, hogy ha szűkebb körben is, de bevezetik a vitatott adónemet. Január végén Sarkozy már be is jelentette, hogy Franciaország augusztusban egyedüliként is bevezeti a tranzakciós adót. Az elnök azt reméli, hogy ez sokkszerűen hat majd azokra az európai országokra, amelyek egyelőre ellenzik az intézkedés európai szintű bevezetését. Valószínűleg hatott is, hiszen márciusban már kilenc uniós tagállam fordult levélben a soros uniós elnökséget ellátó Dániához, kérve az új adóteherről szóló tárgyalások felgyorsítását.
Hogy történne ez Magyarországon?
A magyarországi pénzforgalmi adó terve múlt szerdán látott napvilágot. Orbán Viktor elmondása szerint az adókulcs legfeljebb egy ezrelék lenne, az adóalapot várhatóan a bankközi számlaforgalom jelentené, a kormány pedig éves szinten 400 milliárd forint többletbevételt remél az új adónemtől. A miniszterelnök ugyanakkor nem pontosította még, hogy milyen banki tételek után kellene fizetni ezt az esetleges közterhet. Kiemelte, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség – folytatta a kormányfő –, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább „áttereljék” a fogyasztás, a forgalom irányába.
A hvg.hu szerint nem csak bizonyos tőzsdei ügyletek után kellene leróni a többletadót: a lakosság a közüzemi számlák kifizetésekor éppúgy ki kéne ezt fizesse, mint a pénzintézetek a bankközi pénzmozgások esetén.
Miért lenne ez baj?
A magyarországi minta a lakosságot és a vállalkozói szegmenst is sújtaná, hiszen minden ügyletet érint, amelyben van pénztraszfer. Így egyes esetekben olyan szolgáltatások is adókötelesek lennének, amelyért már megfizették az áfát. Sőt, ha az adó a devizaügyletekre is kiterjed, akár a tőke szabad áramlását is korlátozhatja. Ugyancsak zavarhatja az EU-t, hogy a speciális új adót átmenetileg a bankadóval párhuzamosan alkalmaznák. A lap szerint a legnagyobb gond mégis abból adódna, hogy a magyar változat adószerkezete jelentősen eltér az egységes európaitól, és ez arra ösztönözhet más tagállamokat is, hogy ők is kezdjenek el külön utakat járni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankközi rendszerekben lebonyolított havi pénzforgalom összesen 100.000-110.000 milliárd forintot tesz ki, miközben havi 19-20 millió darab tranzakciót hajtanak végre a bankközi forgalomban. Ha a jegybank havi adatait kivetítjük, akkor 1 200 000 -1 300 000 milliárd forint éves szinten a magyarországi bankközi pénzforgalom.
Inkább a feketegazdaságot fogja erősíteni
Az Ernst & Young adószakértője az Inforadiónak azt nyilatkozta, hogy az új adó csak a feketegazdaságot fogja erősíteni. A szakértő szerint a csökkenő bankadó miatt keletkező költségvetési lyukat szeretné ezzel betömni a kormány. Mások szerint egy átlagos jövedelmet 7200 forinttal kurtítana meg a banki plusz sarc bevezetése.Külföldi lapok is úgy vélekednek, hogy Magyarország a tranzakciós adó bevezetésével „vélhetően külön útra lépne Európában”, mert az új adófajta uniós szintű bevezetésére „jelenleg kevés esély van”.
Csak az biztos, hogy semmi sem biztos
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban úgy vélte, hogy szem előtt kell tartani azt a körülményt is, hogy a tranzakciós adóból származó bevételek — amelyek Magyarország esetében a Bizottság által javasolt adókulcsokkal számolva körülbelül 98 milliárd forintot tesznek ki — csak elméletileg gyarapítanák a tagállamok államkasszáját, a gyakorlatban ezen bevételek uniós új saját forrásként működnének, kiváltva ezzel bizonyos tagállami befizetéseket.
A nemzetgazdasági miniszter szerint mérlegelni kell azt a körülményt is, hogy amennyiben a tranzakciós adó nem globális – de legalább G20-ak körében bevezetendő – adó lenne, arra ösztönözheti a bevezető tagállamokban működő pénzügyi szervezeteket, hogy harmadik országokban működő pénzügyi központokba, például Svájcba vagy Szingapúrba helyezzék át tevékenységüket. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével kapcsolatban ellenérvként hozható fel az is, hogy egy hatástanulmány szerint a tranzakciós adó a jelenlegi formájában az EU szintjén körülbelül 1,76%-kal csökkentené a GDP növekedését. Bár Algirdas Semeta adóügyi biztos 2012. február 3-án bejelentette, hogy a Bizottság felülvizsgálta a hatástanulmányát és úgy vélik, hogy a tranzakciós adó bevezetése összességében pozitív hatással lesz az Unió gazdasági növekedésére, azonban a Bizottság mindezt egyelőre számokkal nem támasztotta alá, a felülvizsgált hatástanulmány a tagállamok előtt egyelőre nem ismert. Forrás: hvg.hu, portfolio.hu, mti, hírszerk.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!