Recesszió következik: jöhet a béremelés?

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az első negyedévben valószínűleg csökkenni fog a GDP, így technikai értelemben recesszióba kerül Románia. Béremelésre azért futja, akár hitelből vagy privatizációs bevételből. Szakértőket kérdeztünk.

Közgazdászok már februárban felhívták arra a figyelmet, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az idei első negyedévben, hasonlóan a 2011 utolsó három hónapjához, csökkenhet a bruttó hazai össztermék (GDP), amely már technikai értelemben recessziót jelent Románia számára. Hasonlóan vélekedett hétfőn Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter is, hozzátéve, hogy éves összehasonlításban 1,5-2%-os erősödésre lehet számítani a január-márciusi időszakban, ami nem számít rossz eredménynek. Tavaly a GDP 2,5%-kal növekedett 2010-hez képest, az utolsó negyedévben 1,9%-os volt a bővülés üteme az előző év hasonló időszakához képest. A harmadik negyedévhez viszonyítva azonban enyhe visszaesés mutatkozott: október és december között 0,2%-kal zsugorodott a GDP a július-szeptember periódushoz képest. A tavalyi teljesítmény elsősorban a rendkívül jó mezőgazdasági (+11,3%) és ipari (+5%) termelésnek volt köszönhető. Az idei évre az IMF-EB páros 1,5-2%-os gazdasági bővülést tart valószínűnek, a kormány a költségvetés megalkotása során 1,8-2,3%-os növekedést feltételezett. Ugyanakkor a kormány hajthatatlannak tűnt abban, hogy mindenféle választási populizmust mellőzve csak akkor emelnek idén a béreken, ha az első negyedév gazdasági mutatói ezt megengedik, és nem kerül veszélybe az idei évre vállalt, 1,9%-os költségvetési deficitcél. Az első három hónap teljesítményét pedig legkorábban áprilisban lehetne látni. A kormánykoalíció ezzel szemben hétfőn már döntött arról, hogy június 1-től megemelik a közalkalmazottak bérét, a kormányt alkotó politikai alakulatok egyike sem támasztott kifogásokat az intézkedés meghozatala kapcsán.

Traian Băsescu államfő vasárnap egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott, hogy a fizetésemelés nem populista intézkedés: egyszerűen teljesültek azok a feltételek, amelyek ezt lehetővé teszik. Kifejtette, hogy 2009 áprilisában a közszférában 1 396 129 személy dolgozott, idén januárra ez a szám 1 196 067-re apadt. 2009-ben a fizetési keret a GDP 9,6%-át tette ki, a cél pedig az volt, hogy 2014-re elérjük a 7%-ot. Az államfő szerint azonban már a tavalyi év végére sikerült letornázni 7% alá a közalkalmazottak költségvetési bérterhét, ezért nem kell megvárni, hogy leteljen az első negyedév.

Enyhe zsugorodás lesz, de fellendülés következhet

„2011 első negyedévére vonatkozóan elképzelhető, hogy a GDP valamelyest zsugorodni fog. Ennek mértéke várhatóan nem éri majd el az 1%-ot. Mivel az előző negyedévben is hajszálnyi kibocsátás csökkenést mértek a statisztikusok (-0,2%-ot) a jelenség meg fog felelni a technikai recesszió meghatározásának” – vázolta fel a helyzetet Székely Imre , a BBTE közgazdasági karának oktatója. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szóban forgó két negyedév visszaesése minimális, és minden jel szerint növekedés követi majd, legalábbis az aktuális előrejelzések szerint.

„Eltérően a 2009-es válságtól, a két negyedév visszaesése nem súlyos. 2012 egészére a becsült növekedés 0,5-1,5% között várható. A tavalyi kiugróan jó harmadik negyedévet nehéz felülmúlni, rövid távon már az is eredmény lenne, ha azt a szintet tartani tudjuk. A negyedik negyedév újra kedvezőbbnek látszik a mostani elemzések szemszögéből. A növekedés számszerű mértéke egyrészt olyan tényezőktől is függ, amelyekre a hazai gazdaságpolitikának nincs ráhatása: időjárás, külföldi (elsősorban európai) kereslet alakulása. De ott vannak azok a tényezők is, amelyeket a költségvetési politika alakít: a közösségi fogyasztás és a beruházás mértéke, amelyhez hozzátartozik a közalkalmazottak bére is” – magyarázta a közgazdász.

Ha már nincs 3-4%-os növekedés, az már tulajdonképpen recesszió

Bába György , a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVESZ) elnöke szerint olyan fejlődő országban, mint Románia, ha nincs legalább 3-4%-os növekedés, az már recessziónak számít. „Ha az egész év úgy fog eltelni, hogy +0,5%-1% körül evickélünk, az azt jelenti, hogy egy helyben állunk, esetleg kicsit visszafele csúszunk” – fogalmazott a vállalkozó. Elmondása szerint ameddig nem csökken a munkanélküliség 5% alá, addig folyamatos a visszaesés rizikója. Ehhez hozzájárul az is, hogy a külföldön dolgozó romániai lakosok egyre kevesebb pénzt küldenek haza, és ez folytatódni fog az elkövetkezőkben is, mert egyre kevesebb a lehetőség a spanyol vagy az olasz munkaerőpiacon.

Bába György szerint még ha az első negyedévben visszaesés is lesz, az év egészét nézve nagyon kevés esély van a recesszióra. „Lehet, hogy nem számolhatunk nagy bővüléssel, de negatív irányba sem fog fordulni a gazdaság. Hosszabb távon, 2013-ban már valószínűbbnek tartok egy recessziót. Az EU gazdasági helyzete miatt az exportok le fognak állni, ez már idén éreztetni fogja a hatását”.

A visszaesés veszélye folyamatosan fennáll

A recesszió veszélye mindaddig fenn fog állni, ameddig a kormány nem nyújt hathatós segítséget a kis- és közepes vállalkozásoknak abban, hogy hitelhez jussanak és az exporttevékenységüket finanszírozni tudják – véli Mihály Csaba közgazdász. Emellett a nyugat-európai piacok stagnálása is folyamatos kockázatot jelent Románia számára, hiszen ha ott recesszió van, akkor áttételesen Romániában is az lesz, mert kevesebb lesz a megrendelés. Borbély Károly gazdasági államtitkár szerint is számolnunk kell azzal, hogy EU-függők vagyunk: ha működik Európa, működik Románia is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nem kell pánikba esni” egy technikai recesszió esetén sem, mert nem szabad „szárazon értelmezni a számokat, mögéjük kell látni”. Kiemelte, hogy Románia gazdasága működik, az EU-s átlaghoz képest pedig nem rosszak az eredmények.

Mégis kivitelezhető lenne a béremelés?

Mihály Csaba szerint több talány is felmerül a béremelés kapcsán. „Az egyik kifejezetten jogi szempont. A jelenlegi törvénykezés szerint a kormány fennállásának utolsó 180 napjában nem hozhat olyan törvénymódosítást, amely a béralap növelésére vagy csökkentésére vonatkozik. Vagy az fog történni, hogy eltolják az általános választások időpontját 2013-ra, vagy még egy teljesítetlen ígéret lesz, vagy a törvény megkerülésével történik meg a bérkiegészítés” – véli a közgazdász.

Ahhoz, hogy visszatérjen a 25%-os levágás előtti bérszint, a tavalyi 15%-os emelést idén egy közel 16%-os (15,94%-os) növelés kéne kövesse, a kormánykoalíció pártjai pedig támogatnának egy 15%-os korrekciót. Minden százalékpontos béremeles havonta körülbelül 32 millió lejjel emeli meg a bérköltségeket. Így egy 15%-os béremeles, ami június 1-től lépne életbe, 2012-re 3,4 milliárd lejjel, 2013-ra és azt követően 5,8 milliárd lejjel emelné meg a kiadások szintjet, ez GDP arányosan 0,6 illetve 0,9 százalékpontot jelentene Székely Imre számításai szerint.

A gond a fizetésemeléssel az lenne, hogy kivetítődhet a vállalkozói szférára is, a cégek azonban most nem tudnak megengedni maguknak egy általános fizetésemelést. A legjobb megoldás ezért a TB-járulék csökkentése lenne – vélik a megkérdezett vállalkozók.

Hitelből vagy privatizációs bevételből fedeznék a béremelést?

Mihály Csaba szerint a mostani gazdasági növekedés nem indokol egy 15%-os béremelést, ezért több mint valószínű, hogy hitelhez fog folyamodni az ország, mert szükség van a szavazatokra. „Nem valószínű, hogy pont választási évben jobban odafigyelnének a kiadások visszafogására vagy a hatékonyabb adóbegyűjtésre”.

„A fizetésemelést nem az adósság növeléséből kell fedezni, hanem a költségvetés hatékonyabb adminisztrálásából. Külső finanszírozásból ezt eddig is meg tudtuk volna oldani, mert Románia viszonylag elfogadható költségek mellett tudja finanszírozni magát a külföldi piacokról. Így még az enyhe gazdasági növekedés és a 15%-os bérnövelés mellett is kihozhatja az 1,9%-os költségvetési deficitet Románia” – véli Borbély Károly államtitkár. Kiemelte, hogy az elmúlt két évben komoly megszorító intézkedéseket kellett hozni, fizetéseket kellett vágni és le kellett csökkenteni a mesterségesen felduzzasztott közszférát, nem is beszélve az állami vállalatok átszervezéséről. Ezeknek mostanra meglettek az eredményei.„Emellett van néhány olyan ágazat, amelyben hatalmas potenciál van, például az energiaszektor és az energetikai vállalatok privatizációja. Románia nyitott a külföldi befektetők fele. A privatizációs tárgyalásokat követve látszik, hogy hány nagy bankot érdekelnek a romániai lehetőségek. Az elmúlt héten volt a Transelectricas befektetést népszerűsítő roadshow: voltunk Londonban, Tallinban, Frankfurtban, Varsóban, és mindenhol érdeklődést mutatnak Románia iránt és úgy tartják, hogy ezek a legkomolyabb eladásra szánt részvénycsomagok most Közép-Kelet Európában” – emelte ki az államtitkár.

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!