Szabó Csaba, elsőként Közép-Kelet Európából, tavaly részt vett a Szingularitás Egyetem képzésén. Egy olyan játékot fejlesztenek, amellyel egymilliárd ember életén lehetne javítani.
„A Szilícium-völgy legnagyobbjaitól tanultunk, de feltalálók, vállalatvezetők ültek az iskolapadokban is. Az előadásokon csak csóváltuk a fejünket, megmosolyogtuk magunkban az elhangzottakat, és néha csak azért nem nevettünk fel hangosan, mert az előadó éppen egy Nobel-díjas kutató vagy egy óriásvállalat feje volt. Később kiderült, hogy ez mind a valóság, és nem science-fiction” – indította előadását Szabó Csaba , az E-Star stratégiai vezetője az RMKT kolozsvári rendezvényén. Ő Közép-Kelet Európából elsőként vett részt a Singularity University tíz hetes képzésén.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezete minden hónap utolsó csütörtökén borkóstolót szervez, amelyeket rendszerint egy rövid szakmai előadás előz meg. A termet az Evangélikus- Lutheránus egyház biztosítja a Reményik Sándor Galériában. A hallgatóság 40 főből áll, köztük gyakorló közgazdászok, vállalkozók és diákok, meghívót az [email protected] emailcímen lehet igényelni. Az eddigi előadók között volt már többek között Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatója, Kerezsi Miklós , az East Consulting vezetője, Dr. Szűcs Zoltán konzul és Bokros Lajos volt magyarországi pénzügyminiszter is.
Hogy megértsük, mi is ez az egyetem, előbb az alapfogalmat kell tisztázni, amely köré az intézmény felépült. A technológiai szingularitás azt a lehetséges jövőbeli eseményt jelenti, amikor a technológiai fejlődés annyira felgyorsul, hogy az adott korszakban élők már nem képesek azt teljesen megérteni és megjósolni a fejlődés irányait. A témával foglalkozó egyetemet Raymond Kurzweil feltaláló és Dr. Peter Diamandis , az egyéni űrutazás úttörője alapította a Google, a NASA és számos más tudományos szervezet segítségével. „A Moore törvény szerint a számítástechnológia fejlődési sebessége minden 18 hónapban megduplázódik. Ha elfogadjuk ezt az exponenciális tendenciát a fejlődésben, akkor el fog jönni egy olyan pont, amit a jelenlegi tudásunkkal nem fogjuk tudni leírni, mert nem tudjuk felfogni” – magyarázta Szabó Csaba előadásában.
A technológiai szingularitás ma ismert fogalma a matematikus és író Dr. Vernor Vinge nevéhez fűződik. 1993-ban úgy írja, hogy „harminc éven belül meglesznek a technológiai eszközeink az emberfeletti intelligencia létrehozásához. Nem sokkal ezután az emberiség kora véget ér.”Raymond Kurzweil szerint: „A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változáshoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.”Kurzweil a nézeteit könyveiben: A spirituális gépek korá ban és a A szingularitás közel van ban fejti ki. Jóslatai eltérnek Vinge-étől, mivel szerinte a szingularitás fokozatosan fog bekövetkezni a teljes emberiség közreműködésével, Vinge szerint pedig egy önmagát nagyon gyorsan fejlesztő emberfeletti intelligencia lesz a kiváltó ok. (wikipedia.org)
A kérdés természetesen leginkább a nagy IT, tervező és fejlesztő vállalatokat foglalkoztatta. Minden évben összehívtak egy singularity-summitot a Stanfordon, hogy megbeszéljék, elérkezett-e már ez a pont. A konszenzus az volt, hogy még nem. Azonban 2006-2007-ben már olyan vitákat váltott ki a kérdés, hogy néhány technológiai vállalkozó azt javasolta, hogy hozzanak létre egy szingularitást-monitorizáló intézményt, amely felkészíti a társadalmat arra, hogyan kell élniük ebben a jövőben. A Szingularitás Egyetem tulajdonképpen
egy kiegészítést nyújt a hagyományos felsőoktatási intézmények képzéseihez.
Három programjuk van: a tíz napos Executive Program keretében évente körülbelül három alkalommal 40 technológiai nagyvezetőt, kormányzati szereplőt, minisztert gyűjtenek össze. A Future Med kifejezetten az egészségügyre, a bioinformatikára specializálódik, itt szakorvosokat, kutatókat képeznek. A Graduate Studies Program egy tíz hetes kurzust fed le, ahol évente 80 diák nyerhet mélyebb betekintést az „exponenciálisan fejlődő” iparágba. Szabó Csaba is ennek keretében látogatott el a Szilícium-völgy szívében lévő intézménybe. „A kurzusok a Nasa kutatóközpontban kaptak helyet. Innen öt perc séta a Google központ, öt perc autóval a Stanford kampusz és a Cisco központ. Az átlagéletkor tavaly 33 év volt, a legfiatalabb résztvevő a csoportomból 22 éves volt és akkor fejezte be a nanotechnológiai PHD-jét a moszkvai egyetemen. A legidősebb 54 éves úriember korábban a chilei energetikai miniszter volt. A képzés normál körülmények között körülbelül 40 ezer euróba kerülne, de a tavasszal induló Közép-Kelet Európai versenyen a teljes költségtérítéses ösztöndíjat meg lehet nyerni. Az oktatás mellett a repülőjegyet, a szállást és az étkezést is biztosítják” – avatott be Szabó Csaba.
Megtanultam, hogy a „failure is an option”. Dan Berry 14-szer jelentkezett a NASA-hoz, 22 éves korától 36 éves koráig, majd 15. alkalommal vették fel, és négy év múlva felmehetett az űrbe. Hasonló példa az Angry Birds: a cégnek ez volt a 44. játéka, 43-szor megbuktak az ötletükkel. Egy nagy befektetési alap igazgatójának az a filozófiája, hogy hozzá senki olyan ne hozzon üzleti tervet, aki azelőtt legalább két céget nem vitt csődbe. (Sz.Cs.)
Maga a science-fiction
A Graduate Program három részből áll: a bevezetőben történik a tulajdonképpeni elméleti oktatás. „Olyan tárgyakról tanultunk, mint a mesterséges intelligencia, robotok, nano-technológia, hálózatok, bio-informatika, agykutatás, őssejt-kutatás, jövőkutatás, jog, etika, pénzügy, entrepreneurship. Ez utóbbinál a legnagyobb befektetők jönnek el a völgyből és elmondják, mit kell mondanod ahhoz, hogy pénzt adjanak az ötletedhez. Az előadók között volt például Bob Metgar , aki az internet elődjét rakta össze, Ray Kurzweil, aki tulajdonképpen megtanította a számítógépeket hangokat lejátszani, de ő alkotta meg az első readert is, amely a vakoknak olvasott fel írott szöveget. Peter Diamandis neve az X-prize-ról lehet leginkább ismert, emellett ő alapította meg az első űrkutatási egyetemet Franciaországban. Dan Berry asztronauta, ő volt legtöbbször az űrben a világon. David Rose a legnagyobb üzleti angyal hálózatot működteti a világon, amely több mint 10 ezer befektetőt fog össze”.
Motorbiciklit vagy testrészeket is lehet nyomtatni
A második részt céglátogatások, workshopok teszik ki. „Megnéztük, hogy a Szilícium völgyben hogyan használják ezeket az innovációkat. Voltunk a Facebooknál, Googlenél, elmentünk az Autodeskhez, amely a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata, és erőteljesen előrehaladt a 3D-s nyomtatásban is. Ilyen technológiával akár motorbiciklit is lehet nyomtatni: gyakorlatilag nano-részecskénként lett egymásra építve minden egyes réteg. De láttunk test-protéziseket is, amelyeket szintén 3D nyomtatással állítottak elő” – mondta Csaba.Érdekes volt még a Willow Garage személyi robotkészítő műhely, ahol a robotok járkálnak az emberek körül, és ha érzik, hogy merül le az akkumulátoruk, megkeresik a legközelebbi konnektort és feltöltik magukat. A csapatnak bejárása volt még a Jbei genetikai laborba, ahol saját fejlesztésű foszforeszkáló bacilusokat lehetett tenyészteni, illetve a BioCurious Lab ba, ahol egy-két specifikus saját gént lehetett tesztelni.
A völgyben úgy tartják, hogy ha van egy ötleted, azt azonnal legalább 200 embernek meg kell mutatni, mert a visszajelzések alapján lehet tovább haladni, illetve segítséget is kaphatsz a többiektől. A versenytársak is megbeszélik egymással az ötleteiket, a legnagyobb elmék, akiktől tanulni lehet, karnyújtásnyira vannak. Az abszolút nyitottság jellemző, viszont nagyon gyorsnak kell lenni. A Prezinek sem sikerült volna világhírnévre szert tenni, ha itthon marad. Az alapítói lementek a völgybe, ahol a TED-esek kiváló partnernek bizonyultak a prezentációs eszköz elterjesztésében. (Sz.Cs.)
Tíz év alatt egymilliárd ember életét kell jobbá tenni
A harmadik rész a csoportmunkát jelentette. A feladat az volt, hogy egy olyan terméket hozzanak létre, amelyik egy milliárd ember életét teszi jobbá tíz éven belül. „Éjjel-nappal dolgoztunk, hiszen egy milliárd ember sorsát kellett megváltani három hét alatt. Ha valamiben elakadtunk, csak felhívtuk a Cisco vezérhelyettest, és húsz perc múlva már átjött segíteni, később pedig az Autodesk egyik igazgatóját is áthívta ötletelni. A legérdekesebb pont ez a nyitottság: mindenki megosztja a másikkal az ötleteit, majd segít neki”. A projekt neve pedig Vegyes valóság: ez egy olyan alkalmazás, ami a szerepjátékot ötvözi az energiamegtakarítással. „Az emberek arra kapnának pontot, ha kikapcsolják a mosógépet vagy biciklivel mennek munkába. Az USA-t nézve ha a két csúcsórában 15-20%-kal sikerülne lecsökkenteni az energiafogyasztást, 2045-ig egyetlen erőművet sem kéne építeni. Ez egy trillió dolláros üzlet” – fogalmazott az előadó.
Hogyan lehet kijutni?
Idén már 15 regionális versenyt szerveznek, az egyik közülük Közép-Kelet Európában lesz. Ezen kívül akár közvetlenül az egyetemre is lehet jelentkezni, azonban ott a konkurencia sokkal nagyobb: tavaly 2200 jelentkezőből választottak ki 80 embert.
A regionális versenyre egy olyan ötlettel kell jelentkezni, amely legalább egy millió ember életét tudja pozitívan befolyásolni három év alatt. A lényeg, hogy olyan technológiát alkalmazzunk, amely exponenciális növekedést hordoz magában. Így kisebb ráfordítással folyamatosan növekvő hozamot tudunk produkálni. A győztes kimehet a programra, a döntőbe jutók 10 ezer dollár értékben kapnak szoftvereket az Autodesktől. Jelentkezni április 2-ig lehet, a döntő május 4-én lesz. Az ötlet öt dolgot kell teljesítsen: - Legalább egy millió ember életét kell pozitívan befolyásolja- Valamilyen exponenciális technológiára kell alapuljon- Társadalmi problémára kell fókuszáljon- Gazdaságos kell legyen- Legyen versenyelőny, amire építkezikA problématerületek: szegénység, energetika, oktatás, egészségügy, biztonság, űrkutatás. „Én nem folytattam az alapötletem kivitelezését. Itthon faházakat építettünk és ennek próbáltam minimalizálni a költségét. Arra gondoltam, mi lenne, ha ezeket a házakat is nyomtatnánk, mint a motorbiciklit vagy egy széket. Ezáltal 30%-kal gyorsabb és ugyanennyivel hatékonyabb is a munka, mert a hulladékot is megspórolod” – zárta előadását Szabó Csaba.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!