Meddig tart a tojáskrízis?

2012 január elsejétől betiltották a 3-as számmal ellátott tojások értékesítését. Eddig Romániában négyféle tojást lehetett vásárolni: a 0-val a természetes körülmények között előállított tojásokat látták el, 1-essel a magánháztartások termékeit jelölték meg, 2-es szám a nagyobb farmokból származó tojásokra került, 3-assal pedig a nem korszerű, parcellás ketrecekben tartott tyúkok tojásait látták el. Az árak februárban megugrottak, a szupermarketekben a korábbi 0,5-0,6 lej helyett már 1,2-1,5 lejért lehet tojást vásárolni. Ha egyáltalán lehet, ugyanis számos üzlet polcai teljesen kiürültek az elmúlt napokban. A piaci szereplők szerint ebben több tényező közrejátszott: a hazai termelők nehezen tudtak eleget tenni az új normáknak, sokan képtelenek az átállásra, illetve Lengyelország, Európa legnagyobb tojásexportőre csökkentette a szállítmányokat, és emiatt hiány alakult ki a piacon.

„Romániában leginkább a lengyel import kiesése miatt emelkedtek az árak, ott ugyanis még nem végezték el a szükséges korszerűsítéseket. Az árak visszatérnek a megszokott szintre, amint a kínálat és a kereslet újra egyensúlyba kerül” – magyarázta Ilie Van , a Romániai Szárnyastartók Egyesületének elnöke. Hozzátette, hogy véleménye szerint március 15-20 után a piac helyrezökken, ugyanis addigra megjelennek a kistermelők is áruikkal. Ilie Van szerint ugyanakkor a szupermarketekben nem fog lemenni a tojás ára, mert hiába esnek vissza a termelői árak, a kereskedők továbbra is magasan fogják tartani a végső árakat „Ez történt más termékekkel is, sajnos nincs törvény, amely ezt szabályozná” – vélekedett Van.

Stelian Fuia mezőgazdasági miniszter szerint ugyanakkor teljesen indokolatlan az áremelkedés, mert nincs hiány a piacon, és nem azért drágult a tojás, mert a termelőknek gondot okozna a ketrecek korszerűsítése. Fuia szerint Romániában sikerült áttérni az új rendszerre, és a hazai termelők biztosítani tudják a lakosság szükségleteinek 95%-át. Január elején a szárnyastartók egyesülete is úgy vélekedett, hogy a romániai piacot kitevő öt millió tojótyúk 93%-át már korszerű ketrecekben tartják, csupán 6-7%-uk maradt a szűkös parcellákban. Az ágazat 2007-től mostanáig 150-200 millió eurót fektetett a ketrecek kicserélésébe. A hazai tojáspiacon jelenleg 150-200 szereplő tevékenykedik, a 35 legnagyobb a teljes termelés 85%-át fedi le. A hazai termelés évi 1,36 milliárd tojást jelent, a piac méretét az egyesület egy milliárd euróra becsüli. Január végén az EU 13 tagországot, köztük Romániát is figyelmeztette arra, hogy jogsértési eljárást fog indítani ellenük, mert nem teljesítették a tojótyúkok tartására vonatkozó előírásokat. Az uniós figyelmeztetés Románia mellett Franciaországot, Spanyolországot, Lengyelországot, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Görögországot, Magyarországot, Olaszországot, Lettországot, Hollandiát és Portugáliát érintette. John Dalli , az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa szankciókat is kilátásba helyezett azon országok részére, amelyek nem tartják tiszteletben az illető normát.

Csak spekulatív lenne az áremelkedés?

Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár szerint nagyrészt spekulatív az áremelkedés, mert nem akkora a romániai termeléskiesés, hogy az ilyen mértékű áremelkedést indukáljon. A minisztérium statisztikái szerint 5%-os volt a belső termeléskiesés, és már csak ezért sem indokolt a hazai termelők részéről az áremelés. „Hozzá kell tenni, hogy a piacról valóban kiesett egy jelentős mennyiségű lengyel import, ugyanis az ottani termelőket keményebben sújtotta az EU-s intézkedés, mint minket. Nincs sajnos azonnali statisztikánk arra vonatkozóan, hogy mekkora volt ez az importkiesés” – fogalmazott Tánczos. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy hónapon belül újra egyensúlyba kerülhet a piac, ugyanis a magas árszint csábító más beszállítók számára is, akik azonnal le fognak csapni erre a résre. „Az állami intézmények semmiképpen sem avatkozhatnak be a szabadkereskedelembe, az árakat mindig a piaci egyensúly szabályozza” – tette hozzá az államtitkár.

Akár egész évben magas lehet a tojásár

Kerezsi Miklós agrárszakértő szerint ugyanakkor nagyon is fundamentális okai vannak az áremelkedésnek, és egyáltalán nem beszélhetünk spekulációról. „Már több éve beszélnek arról az Unió szintjén, hogy nagyobb életteret kell biztosítani a tojótyúkoknak. A szigorítás január elsejétől életbe lépett. Egész Európa abban reménykedett, hogy majd újabb halasztást lehet kérni, de időközben bebizonyosodott, hogy ez nem lehetséges, és a teljes EU területén alkalmazni fogják az új előírásokat. Az európai tojáspiac hirtelen azzal szembesült, hogy a termelők döntő többsége nem készült fel az új helyzetre, és a tradicionálisan nagy tojástermelők jelentős része egyszerűen nem tudja teljesíteni a feltételeket” – indokolta a piaci egyensúlytalanság kiváltó okát az agrárszakértő.

Lengyelország a legnagyobb falat

Kerezsi is egyetért abban, hogy a legnagyobb mértékben Lengyelországot érintette a szigorítás, „piaci források szerint a lengyel termelők 70-75%-a egyszerűen nem felel meg a ketrecméret előírásainak”. A szakértő azonban úgy véli, hogy a romániai piac távol sem nevezhető önfenntartónak. „Romániában két probléma van. Az egyik, hogy a lakosság által fogyasztott tojás legnagyobb része importból származik. Az ország nem képes ellátni önmagát. A másik nagy probléma, hogy a piacon jelen lévő termelők nagy része nem tud eleget tenni a ketrecre vonatkozó feltételeknek. Ez a két probléma most halmozódva jelentkezik Romániában. Az elkövetkező időszakban is számíthatunk további zavarokra a tojáspiacon” – fogalmazott Kerezsi. Elmondása szerint a a piac mindenképpen meg fogja találni azokat az importforrásokat, amelyek a helyzetet mérsékelik. „Azonban még így is a jelenlegihez közel álló, viszonylag magas tojásárakra kell berendezkedni egy éves időtávon belül”.