Pár ezren hoppon maradtak: ők azok, akik a rendszerváltás előtt autóvásárlásra takarékoskodtak, majd a BRD-be helyezték át letétjüket. Így se Daciát, se a pénzüket nem látták viszont.
Évek óta húzódik azoknak a személyeknek a kártalanítása, akik ’89 előtt Dacia személygépkocsira takarékoskodtak és az Országos Takarékpénztárban (CEC) 70 ezer lejes letétet gyűjtöttek össze. A România Liberă szerint a rendszerváltás után körülbelül 40 ezer személy maradt autó és pénz nélkül. 1991-ben a CEC és az egykori Román Fejlesztési Bank (BRD) egy protokollumot írt alá, amelynek keretében 2110 személy átvihette bankszámláját a CEC-ből a BRD-be. A kormány ugyanis azzal biztatta az embereket, hogy így könnyebben jutnak majd autóvásárlási hitelhez. 18 évre rá, 2008 októberében a 37 478 CEC-ügyfelet kártalanították, átlagosan 21-22 ezer lejjel, a maximális összeg 5800 euró volt. A maradék 2 110 személy azonban mindmáig egyetlen lejt sem látott viszont egykori megtakarításából.
Mi 15 ezer lejes kárpótlást kaptunk 2008-ban, ugyanis csak 80%-át fizettük ki a teljes összegnek. Akik mind a 70 ezer lejt kigyűjtötték, átlagosan 22 ezer lejt kaptak vissza. (S.I.)
A BRD azért nem tudta a CEC-kel egyidőben kifizetni a kártérítéseket, mert időközben „elveszett” az adatbázis azokról a személyekről, akik áthozták megtakarításaikat. És hogy még tovább bonyolódjon a helyzet, időközben létrejött a Romániai Gépkocsi-károsultak Érdekvédelmi Szövetsége (APAR), amely a kártalanítást volt hivatott előremozdítani. A BRD 2008 február 28-án kérte fel az APAR-t, hogy építse fel újra az elveszett adatbázist. Az APAR akkor újsághirdetésben kérte a károsultakat, hogy keressék fel a BRD-t és hiteles dokumentumokkal igazolják a pénzük átutalását. 30 napra rá a BRD ismét az adatbázis birtokában volt, a kártérítés azonban még akkor sem kezdődött el.
Az APAR 2009 végén arra kérte a károsultakat, hogy sürgősen iratkozzanak be az egyesületbe, mivel a szervezetnek nem volt elég pénze a működéshez. Az új tagoktól 20 lejes beiratkozási díjat, illetve 2009-re és 2010-re egyenként 120 lejes tagsági díjat kértek. Ez a teljes létszámra vetítve összesen 134 ezer eurós pluszforrást jelentett. A România Liberă szerint sokan kritikusan fogadták ezt a díjbeszedést, amelyhez hozzájárult még az is, hogy a károsultaktól egy olyan nyilatkozatot is kértek, miszerint a kártérítés összegének 3%-át az APAR-hoz fogják folyósítani. Ez további 200 ezer euróval dobta volna meg az egyesület tőkéjét. Mihai Dogaru , az APAR elnöke azzal indokolta a 3%-os díj beszedését, hogy a 2008-as kártalanításért magas politikai körökben kellett közbejárjanak, az összeg pedig „csak a költségeiket fedezi”.
A BRD 2009 szeptember 12-én értesítette a pénzügyminisztériumot, hogy összegyűjtötte azt a 2110 személyt, akik jogosultak a 26 608 222 lejes kártérítésre. A pénzügyminisztérium egy törvénytervezetet dolgozott ki az illető csoport kártalanításáról.
2010 október 25-én a szenátus elfogadta a törvénytervezetet, azonban a képviselőház azóta sem döntött az ügyben. A tervezet szerint a mintegy 70 ezer lejes letétet a statisztikai hivatal által kidolgozott, az inflációt is figyelembe vevő számítás szerint kalkulálják át mai értékre. Ion Ghizdeanu , az Országos Előrejelzési Bizottság elnöke tavaly szkeptikusan nyilatkozott az ügyben, mondván, hogy lehetetlen lenne életbe léptetni a törvényt, mivel nem lehet tudni biztosan, mekkora összegek vándoroltak át a CEC-ből a BRD-be.
Mikor lesz ebből pénz?
Bokor Tibor szenátor a Transindex nek elmondta, hogy ha minden jól megy, akkor egy hónapon belül el lehetne rendezni az ügyet, azonban ehhez elsősorban politikai akarat szükséges. „Hogy mikor fogadja el a tervezetet a képviselőház, az politikai akarat kérdése. Nyilvánvalóan most a sztrájk is közrejátszik a fennakadáshoz, mert ha nincs kvórum a bizottságban és a plénumban, akkor nem lehet haladni a törvénykezésben” – fogalmazott Bokor. „Ezeknek az embereknek akkor azt ígérték, hogy ugyanolyan feltételek mellett tarthatják a pénzüket a BRD-ben, mint a CEC-ben. Ehhez képest csak azok kapták vissza a megtakarításaikat, akik a takarékpénztárban maradtak. Többször szóltam az eddigi pénzügyminisztereknek, és mindig azt a választ kaptam, hogy ki fogják fizetni, csak azt nem mondták meg soha, hogy mikor” – tette hozzá a szenátor.
Módosítani kell a törvényt
Bokor Tibor hozzáfűzte, hogy a törvény a képviselőháznál akadt meg, ezért a múlt héten pontosítást kért a pénzügyminisztériumtól arról, hogy miért állították le a törvény elfogadását. „Akkor azt a választ kaptam, hogy néhány cikkelyben módosítani akarják az általunk elfogadott törvényt, annak érdekében, hogy könnyebben tudják kifizetni ezeket az embereket. Ígéretet kaptam arra, hogy ezen a héten átküldik a javasolt módosításokat. Igazából nem értem, hogy milyen módosításokra lenne szükség, mert amikor mi a szenátusban ezt elfogadtuk, akkor minden rendben volt vele” – mesélte a szenátor. Hozzátette, hogy a pénzt az állami költségvetésből lehetne fedezni, ugyanis „minimális összeg lenne 2000 embernek kifizetni azt a 20 ezer lejt. Azok a személyek, akik engem megkerestek, ennyivel is megelégednének, ugyanis ennyit kaptak azok is, akiket a CEC kártalanított. Természetesen a tisztességes az lenne, ha az elmúlt három évre is számolnának kamatot, mert ezt a pénzt valaki használta ez idő alatt” – magyarázta Bokor.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!