Nemsokára kártalaníthatják az összes Dacia-megtakarítót

2012. február 22. – 12:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Pár ezren hoppon maradtak: ők azok, akik a rendszerváltás előtt autóvásárlásra takarékoskodtak, majd a BRD-be helyezték át letétjüket. Így se Daciát, se a pénzüket nem látták viszont.

Évek óta húzódik azoknak a személyeknek a kártalanítása, akik ’89 előtt Dacia személygépkocsira takarékoskodtak és az Országos Takarékpénztárban (CEC) 70 ezer lejes letétet gyűjtöttek össze. A România Liberă szerint a rendszerváltás után körülbelül 40 ezer személy maradt autó és pénz nélkül. 1991-ben a CEC és az egykori Román Fejlesztési Bank (BRD) egy protokollumot írt alá, amelynek keretében 2110 személy átvihette bankszámláját a CEC-ből a BRD-be. A kormány ugyanis azzal biztatta az embereket, hogy így könnyebben jutnak majd autóvásárlási hitelhez. 18 évre rá, 2008 októberében a 37 478 CEC-ügyfelet kártalanították, átlagosan 21-22 ezer lejjel, a maximális összeg 5800 euró volt. A maradék 2 110 személy azonban mindmáig egyetlen lejt sem látott viszont egykori megtakarításából.

Mi 15 ezer lejes kárpótlást kaptunk 2008-ban, ugyanis csak 80%-át fizettük ki a teljes összegnek. Akik mind a 70 ezer lejt kigyűjtötték, átlagosan 22 ezer lejt kaptak vissza. (S.I.)

A BRD azért nem tudta a CEC-kel egyidőben kifizetni a kártérítéseket, mert időközben „elveszett” az adatbázis azokról a személyekről, akik áthozták megtakarításaikat. És hogy még tovább bonyolódjon a helyzet, időközben létrejött a Romániai Gépkocsi-károsultak Érdekvédelmi Szövetsége (APAR), amely a kártalanítást volt hivatott előremozdítani. A BRD 2008 február 28-án kérte fel az APAR-t, hogy építse fel újra az elveszett adatbázist. Az APAR akkor újsághirdetésben kérte a károsultakat, hogy keressék fel a BRD-t és hiteles dokumentumokkal igazolják a pénzük átutalását. 30 napra rá a BRD ismét az adatbázis birtokában volt, a kártérítés azonban még akkor sem kezdődött el.

Az APAR 2009 végén arra kérte a károsultakat, hogy sürgősen iratkozzanak be az egyesületbe, mivel a szervezetnek nem volt elég pénze a működéshez. Az új tagoktól 20 lejes beiratkozási díjat, illetve 2009-re és 2010-re egyenként 120 lejes tagsági díjat kértek. Ez a teljes létszámra vetítve összesen 134 ezer eurós pluszforrást jelentett. A România Liberă szerint sokan kritikusan fogadták ezt a díjbeszedést, amelyhez hozzájárult még az is, hogy a károsultaktól egy olyan nyilatkozatot is kértek, miszerint a kártérítés összegének 3%-át az APAR-hoz fogják folyósítani. Ez további 200 ezer euróval dobta volna meg az egyesület tőkéjét. Mihai Dogaru , az APAR elnöke azzal indokolta a 3%-os díj beszedését, hogy a 2008-as kártalanításért magas politikai körökben kellett közbejárjanak, az összeg pedig „csak a költségeiket fedezi”.

A BRD 2009 szeptember 12-én értesítette a pénzügyminisztériumot, hogy összegyűjtötte azt a 2110 személyt, akik jogosultak a 26 608 222 lejes kártérítésre. A pénzügyminisztérium egy törvénytervezetet dolgozott ki az illető csoport kártalanításáról.

2010 október 25-én a szenátus elfogadta a törvénytervezetet, azonban a képviselőház azóta sem döntött az ügyben. A tervezet szerint a mintegy 70 ezer lejes letétet a statisztikai hivatal által kidolgozott, az inflációt is figyelembe vevő számítás szerint kalkulálják át mai értékre. Ion Ghizdeanu , az Országos Előrejelzési Bizottság elnöke tavaly szkeptikusan nyilatkozott az ügyben, mondván, hogy lehetetlen lenne életbe léptetni a törvényt, mivel nem lehet tudni biztosan, mekkora összegek vándoroltak át a CEC-ből a BRD-be.

Mikor lesz ebből pénz?

Bokor Tibor szenátor a Transindex nek elmondta, hogy ha minden jól megy, akkor egy hónapon belül el lehetne rendezni az ügyet, azonban ehhez elsősorban politikai akarat szükséges. „Hogy mikor fogadja el a tervezetet a képviselőház, az politikai akarat kérdése. Nyilvánvalóan most a sztrájk is közrejátszik a fennakadáshoz, mert ha nincs kvórum a bizottságban és a plénumban, akkor nem lehet haladni a törvénykezésben” – fogalmazott Bokor. „Ezeknek az embereknek akkor azt ígérték, hogy ugyanolyan feltételek mellett tarthatják a pénzüket a BRD-ben, mint a CEC-ben. Ehhez képest csak azok kapták vissza a megtakarításaikat, akik a takarékpénztárban maradtak. Többször szóltam az eddigi pénzügyminisztereknek, és mindig azt a választ kaptam, hogy ki fogják fizetni, csak azt nem mondták meg soha, hogy mikor” – tette hozzá a szenátor.

Módosítani kell a törvényt

Bokor Tibor hozzáfűzte, hogy a törvény a képviselőháznál akadt meg, ezért a múlt héten pontosítást kért a pénzügyminisztériumtól arról, hogy miért állították le a törvény elfogadását. „Akkor azt a választ kaptam, hogy néhány cikkelyben módosítani akarják az általunk elfogadott törvényt, annak érdekében, hogy könnyebben tudják kifizetni ezeket az embereket. Ígéretet kaptam arra, hogy ezen a héten átküldik a javasolt módosításokat. Igazából nem értem, hogy milyen módosításokra lenne szükség, mert amikor mi a szenátusban ezt elfogadtuk, akkor minden rendben volt vele” – mesélte a szenátor. Hozzátette, hogy a pénzt az állami költségvetésből lehetne fedezni, ugyanis „minimális összeg lenne 2000 embernek kifizetni azt a 20 ezer lejt. Azok a személyek, akik engem megkerestek, ennyivel is megelégednének, ugyanis ennyit kaptak azok is, akiket a CEC kártalanított. Természetesen a tisztességes az lenne, ha az elmúlt három évre is számolnának kamatot, mert ezt a pénzt valaki használta ez idő alatt” – magyarázta Bokor.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!