Elvileg megállapodtak a megszorításokról, de az adósságlefaragás még sok viszályt szíthat. A segélycsomag ára példátlan külső felügyelet lesz, ami csak a választásokig garantálja a fogadalmak betartását.
Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek sikerült megegyezniük abban, honnan teremtsék elő a görög költségvetésben azt a 325 millió eurót, amelyet a hitelezők még hiányzónak ítéltek a 130 milliárd eurós újabb segélycsomag elfogadásához – közölték görög kormányzati források csütörtökön. A 325 millió eurós részlet az utolsó, amelyet még el kellett fogadni a 3,3 milliárdos csomagban ahhoz, hogy az EU és az IMF több halasztás után, hétfőn áldását adja az újabb mentőcsomagra. Az összegből 100 millió eurót a görög védelmi minisztérium működési költségeiből vesznek el, 90 millió a közszféra tervezettnél korábban bevezetendő bércsökkentéséből adódik, míg a maradék 135 milliót a belügy-, valamint az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium költségvetéséből faragják le. Az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülésükön a
jövő hétfőre halasztották a döntést
az újabb görög segélycsomagról – jelentette be Jean-Claude Juncker , a miniszteri csoport elnöke, luxemburgi kormányfő szerdán Brüsszelben. A miniszterek telefonos konferenciáját követő közleményében kifejtette: a hátralévő időben még dolgozni kell a program gyakorlati megvalósításának ellenőrzési mechanizmusán, illetve annak garantálásán, hogy a végrehajtásnál az adósságszolgálat nyer abszolút elsőbbséget.
Soha nem látott felügyelet lehet a görög segélycsomag ára
A görög kormány kiadásainak „példátlan” ellenőrzése lenne a Görögország számára nyújtandó új, 130 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag ára – írta bennfentes forrásait idézve a pénteki Financial Times.A londoni gazdasági napilap értesülései szerint a várhatóan hétfőn véglegessé váló megállapodás valószínűleg tartalmazni fog egy csak meghatározott célú kifizetések teljesítésére használható számlát – úgynevezett escrow számlát –, amelyen mindig kell annyi pénznek lennie, amennyi elégséges a következő 9-12 havi görög adósságszolgálati kötelezettség törlesztéséhez. Ha a számlán lévő összeg e szint alá apad, akkor a görög kormány működésére szánt forrásokból vonnának el pénzt – mondták a Financial Timesnak „a tárgyalásokat ismerő” illetékesek.
Mindemellett a segélyprogram keretében Görögországban állandó külföldi megfigyelői csoport is tartózkodna, amely igyekezne „valós idejű felügyeletet gyakorolni” a görög kormány kiadási döntései felett – írta forrásait idézve a pénteki Financial Times.
Éppen hogy elkerülhető lesz a görög csőd
A lap szerint ha a megállapodás hétfőn létrejön, azt gyorsan követné egy 100 milliárd eurós görög adósság-átrendezés, és a részvételi ajánlatokat szerdán terjesztenék a görög adósság magánbefektetői elé. A Financial Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint az ajánlat tíz napig él, és az adósságcserét hivatalosan egy héttel az előtt bonyolítanák le, hogy március 20-án esedékessé válik egy 14,5 milliárd eurós görög kötvényadósság; így szűken, de elkerülhető a görög törlesztésképtelenség.A Financial Times szerint ugyanakkor magas beosztású tisztségviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a megállapodás nem garantált. Az illetékesek egyike szerint e terv alapján is a GDP-érték 128%-a felett lenne a görög államadósság-ráta 2020-ban, vagyis jóval meghaladná a Nemzetközi Valutaalap és több északi EU-tagállam által követelt 120%-ot.A lap szerint ráadásul Berlin továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy megadják-e Görögországnak az új segélycsomagot, vagy hagyják csődbe menni az országot.
Tíz nap lenne az adósság átütemezésére
Az adósságleírást tartalmazó ún. kollektív záradék (CACs) február 22-én léphet életbe, miután az erre vonatkozó törvényt előző nap elfogadta a görög parlament. A folyamat március 9-én zárulhat le, napokkal azelőtt, hogy az óriási összegű, 14,5 milliárd euró értékű kötvényadósság esedékessé válik – írta pénteken az athéni Naftemporiki lap.
A Bloomberg információi szerint az Európai Központi Bank (EKB) hétvégén 50 milliárd euró értékben új papírokra cserélné mostani görög kötvényeit annak érdekében, hogy bebiztosítsa magát: az új papírok majd nem esnek áldozatául az adósság átütemezésének, így nem kell veszteséget elszenvedjen a pénzintézet. Az új kötvények minden szempontból megegyeznek a régiekkel, az egyetlen különbség az lesz, hogy nem lesz érvényes rájuk a kollektív adósságleírás.
Mindenki egyenlő, de az EKB egyenlőbb másoknál?
A CACs minden kötvénytulajdonosra érvényes lesz, azonban az új EKB kötvények mentesülnek a záradék hatálya alól. „Európában minden kötvénytulajdonos egyenlő, az EKB azonban egyenlőbb a többinél” – mondta Thomas Costerg, a Standard Chartered Bank londoni közgazdásza. Véleménye szerint az intézkedés veszélyes precedenst teremthet, amely kétszintű piacot hozhat létre, a befektetők pedig elvesztik a bizalmukat attól, hogy más periférikus országok adósságpiacába fektessenek. A Der Spiegel szerint Jens Weidmann , a Bundesbank elnöke sem ért egyet az EKB kedvezményes kötvénycseréjével, ugyanis ez jogi lépésekre sarkallhat más görög kötvénytulajdonosokat.
Az EKB ne nyerészkedjen Görögországon!
A központi bankok vezetői ugyanakkor azt kérnék az EKB-től, hogy a görög kötvényeken keletkező nyereségét irányítsa át a nemzeti költségvetésekbe és az országos válságprogramokba. „A bankárok egyetértettek abban, hogy az EKB nem szabad nyerészkedjen Görögországon” – mondta Luc Coene , az EKB igazgatótanácsának tagja. Ellentmondásos volt az a javaslat is, hogy a monetáris övezet jegybankjai is szálljanak be a kötvénycserébe, ezáltal veszteséget könyveljenek el görög befektetéseik után. Az ötletet tulajdonképpen csak Franciaország támogatja, szerinte ez felgyorsítaná a magánhitelezők adósságátütemezési megállapodását. A privát kötvénycsere csak azután léphet életbe, miután az EU-s vezetők jóváhagyják az Európai Stabilitási Mechanizmust, amely 30 milliárd euróval szállna be készpénz vagy biztosíték gyanánt a befektetők ösztönzésére.
Kérdéses még, mi lesz a választások után
A Reuters cikke szerint az északi országok – élükön Németországgal – kételkednek abban, hogy a görög vezetők az áprilisi választások után is ragaszkodni fognak-e még a megígért fizetés- és nyugdíjcsökkentéshez, illetve a közszféra szűkítéséhez. „Elég nagy szkepticizmus uralkodik az AAA országok között, hogy Görögország képes lesz-e teljesíteni a feltételeket” – mondta a Der Spiegelnek Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter. Elmondása szerint „még nem múlt el a görög fizetésképtelenség veszélye”.
Forrás: Reuters, Bloomberg, MTI
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!