Most válik csak igazán izgalmassá a görögmentés

2012. február 17. – 05:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Elvileg megállapodtak a megszorításokról, de az adósságlefaragás még sok viszályt szíthat. A segélycsomag ára példátlan külső felügyelet lesz, ami csak a választásokig garantálja a fogadalmak betartását.

Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek sikerült megegyezniük abban, honnan teremtsék elő a görög költségvetésben azt a 325 millió eurót, amelyet a hitelezők még hiányzónak ítéltek a 130 milliárd eurós újabb segélycsomag elfogadásához – közölték görög kormányzati források csütörtökön. A 325 millió eurós részlet az utolsó, amelyet még el kellett fogadni a 3,3 milliárdos csomagban ahhoz, hogy az EU és az IMF több halasztás után, hétfőn áldását adja az újabb mentőcsomagra. Az összegből 100 millió eurót a görög védelmi minisztérium működési költségeiből vesznek el, 90 millió a közszféra tervezettnél korábban bevezetendő bércsökkentéséből adódik, míg a maradék 135 milliót a belügy-, valamint az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium költségvetéséből faragják le. Az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülésükön a

jövő hétfőre halasztották a döntést

az újabb görög segélycsomagról – jelentette be Jean-Claude Juncker , a miniszteri csoport elnöke, luxemburgi kormányfő szerdán Brüsszelben. A miniszterek telefonos konferenciáját követő közleményében kifejtette: a hátralévő időben még dolgozni kell a program gyakorlati megvalósításának ellenőrzési mechanizmusán, illetve annak garantálásán, hogy a végrehajtásnál az adósságszolgálat nyer abszolút elsőbbséget.

Soha nem látott felügyelet lehet a görög segélycsomag ára

A görög kormány kiadásainak „példátlan” ellenőrzése lenne a Görögország számára nyújtandó új, 130 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag ára – írta bennfentes forrásait idézve a pénteki Financial Times.A londoni gazdasági napilap értesülései szerint a várhatóan hétfőn véglegessé váló megállapodás valószínűleg tartalmazni fog egy csak meghatározott célú kifizetések teljesítésére használható számlát – úgynevezett escrow számlát –, amelyen mindig kell annyi pénznek lennie, amennyi elégséges a következő 9-12 havi görög adósságszolgálati kötelezettség törlesztéséhez. Ha a számlán lévő összeg e szint alá apad, akkor a görög kormány működésére szánt forrásokból vonnának el pénzt – mondták a Financial Timesnak „a tárgyalásokat ismerő” illetékesek.

Mindemellett a segélyprogram keretében Görögországban állandó külföldi megfigyelői csoport is tartózkodna, amely igyekezne „valós idejű felügyeletet gyakorolni” a görög kormány kiadási döntései felett – írta forrásait idézve a pénteki Financial Times.

Éppen hogy elkerülhető lesz a görög csőd

A lap szerint ha a megállapodás hétfőn létrejön, azt gyorsan követné egy 100 milliárd eurós görög adósság-átrendezés, és a részvételi ajánlatokat szerdán terjesztenék a görög adósság magánbefektetői elé. A Financial Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint az ajánlat tíz napig él, és az adósságcserét hivatalosan egy héttel az előtt bonyolítanák le, hogy március 20-án esedékessé válik egy 14,5 milliárd eurós görög kötvényadósság; így szűken, de elkerülhető a görög törlesztésképtelenség.A Financial Times szerint ugyanakkor magas beosztású tisztségviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a megállapodás nem garantált. Az illetékesek egyike szerint e terv alapján is a GDP-érték 128%-a felett lenne a görög államadósság-ráta 2020-ban, vagyis jóval meghaladná a Nemzetközi Valutaalap és több északi EU-tagállam által követelt 120%-ot.A lap szerint ráadásul Berlin továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy megadják-e Görögországnak az új segélycsomagot, vagy hagyják csődbe menni az országot.

Tíz nap lenne az adósság átütemezésére

Az adósságleírást tartalmazó ún. kollektív záradék (CACs) február 22-én léphet életbe, miután az erre vonatkozó törvényt előző nap elfogadta a görög parlament. A folyamat március 9-én zárulhat le, napokkal azelőtt, hogy az óriási összegű, 14,5 milliárd euró értékű kötvényadósság esedékessé válik – írta pénteken az athéni Naftemporiki lap.

A Bloomberg információi szerint az Európai Központi Bank (EKB) hétvégén 50 milliárd euró értékben új papírokra cserélné mostani görög kötvényeit annak érdekében, hogy bebiztosítsa magát: az új papírok majd nem esnek áldozatául az adósság átütemezésének, így nem kell veszteséget elszenvedjen a pénzintézet. Az új kötvények minden szempontból megegyeznek a régiekkel, az egyetlen különbség az lesz, hogy nem lesz érvényes rájuk a kollektív adósságleírás.

Mindenki egyenlő, de az EKB egyenlőbb másoknál?

A CACs minden kötvénytulajdonosra érvényes lesz, azonban az új EKB kötvények mentesülnek a záradék hatálya alól. „Európában minden kötvénytulajdonos egyenlő, az EKB azonban egyenlőbb a többinél” – mondta Thomas Costerg, a Standard Chartered Bank londoni közgazdásza. Véleménye szerint az intézkedés veszélyes precedenst teremthet, amely kétszintű piacot hozhat létre, a befektetők pedig elvesztik a bizalmukat attól, hogy más periférikus országok adósságpiacába fektessenek. A Der Spiegel szerint Jens Weidmann , a Bundesbank elnöke sem ért egyet az EKB kedvezményes kötvénycseréjével, ugyanis ez jogi lépésekre sarkallhat más görög kötvénytulajdonosokat.

Az EKB ne nyerészkedjen Görögországon!

A központi bankok vezetői ugyanakkor azt kérnék az EKB-től, hogy a görög kötvényeken keletkező nyereségét irányítsa át a nemzeti költségvetésekbe és az országos válságprogramokba. „A bankárok egyetértettek abban, hogy az EKB nem szabad nyerészkedjen Görögországon” – mondta Luc Coene , az EKB igazgatótanácsának tagja. Ellentmondásos volt az a javaslat is, hogy a monetáris övezet jegybankjai is szálljanak be a kötvénycserébe, ezáltal veszteséget könyveljenek el görög befektetéseik után. Az ötletet tulajdonképpen csak Franciaország támogatja, szerinte ez felgyorsítaná a magánhitelezők adósságátütemezési megállapodását. A privát kötvénycsere csak azután léphet életbe, miután az EU-s vezetők jóváhagyják az Európai Stabilitási Mechanizmust, amely 30 milliárd euróval szállna be készpénz vagy biztosíték gyanánt a befektetők ösztönzésére.

Kérdéses még, mi lesz a választások után

A Reuters cikke szerint az északi országok – élükön Németországgal – kételkednek abban, hogy a görög vezetők az áprilisi választások után is ragaszkodni fognak-e még a megígért fizetés- és nyugdíjcsökkentéshez, illetve a közszféra szűkítéséhez. „Elég nagy szkepticizmus uralkodik az AAA országok között, hogy Görögország képes lesz-e teljesíteni a feltételeket” – mondta a Der Spiegelnek Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter. Elmondása szerint „még nem múlt el a görög fizetésképtelenség veszélye”.

Forrás: Reuters, Bloomberg, MTI

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!