A téma változatlanul az európai adósságválság volt, de meghallgatásra talált az Occupy Wall Street mozgalom követelése is: végre beszéltek a jövedelemeloszlás kérdéséről is.
Davosban gyűltek össze a múlt héten a világ legbefolyásosabb döntéshozói, hogy amint az minden évben szokásuk, megvitassák az általuk legfontosabbnak ítélt aktuális problémákat. Idén meglepetésre a jövedelemegyenlőtlenség kérdése is napirandre került, aminek eddig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a világ elitklubjában – emeli ki a velemenyvezer.blog.hu. A probléma már csak azért is súlyos, mert az eladósodott és elszegényedett középosztály hite a teljes rendszer fenntarthatóságában megcsorbul, ilyen szempontból pedig már civilizációs kérdéssé nehezedik az egyenlőtlenség problémája. „A Davosban összegyűlő személyeket leggyakrabban pont a gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásáért okolják. Remélem, hogy nem csak a reflektorfényről és egy nagy buliról fog szólni az esemény” – mondta még a forum előtt Vikas Oberoi indiai milliárdos. Mellette a Bloomberg kiemelte még Victor Pinciuc ukrajnai és Denis O'Brien szupergazdagokat is, akik szerint szintén igencsak égető kérdés a társadalmi kettészakadás – írja a Reuters. A 130 oldalas programfüzetben ugyanakkor csak egyetlen egyszer fordul elő a jövedelemeloszlás, mint az elkövetkező tíz év legfőbb globális kockázata. Mellé sorolták még a költségvetési egyensúlyhiányt, majd ezután kapott helyett a globális felmelegedés kérdése.
Az Occupy mozgalom Davosban is képviseltette magát, hogy üzenjen a leggazdagabb egy százaléknak. Ez újból figyelmezteti a világ vezetőit arra a haragra, amely a kapitalizmus jövőbeli iránya felé fordul.
A jövedelemeloszlás problémáját az elmúlt évben az Occupy Wall Street mozgalom hangoztatta, akik a leggazdagabb 1%-ot bírálták. Ennek hatására például Azim Premji indiai milliárdos két milliard dollárt utalt a szegények oktatására. Elmondása szerint „ha nem ismerjük fel és próbáljuk megoldani ezt a problémát, káoszt teremthet az egész világon”.
„A világ társadalmi-gazdasági rendje megváltozik, ha akarjuk, ha nem. A cégek a profitmaximalizálás mellett az igazságosabb vagyonelosztásra is kell törekedjenek” – mondta Victor Pinciuc, aki már hatodjára vesz részt a davosi fórumon.
Honnan a növekedés?
A legfőbb idei kérdés mégis az volt, hogy honnan tudja előteremteni a világ a növekedést. A válasz egyelőre csak arról körvonalazódik, hogy honnan nem: a versenyképességi és adósságválsággal küszködő, az állami élénkítő forrásokból kifogyott fejlett ipari térség egyre kevésbé tudja betölteni a világgazdaság motorjának szerepét.A Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló globális előrejelzése szerint a nyugati világ „gazdasági sztárja” az idén az Egyesült Államok lesz, de ez is csak 2% körüli gazdasági növekedést tud majd produkálni. A CEBR elemzői szerint ugyanakkor az idén megjelennek az első repedések az ázsiai gazdasági-politikai sikersztorin is. A ház azzal számol, hogy a kínai gazdaság növekedése 2012-ben valamivel 7% feletti ütemre lassul, ez azonban Kína esetében már szinte recessziónak számít. Európában a helyzet még borúsabb. A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen Davos előestéjén jelentette be, hogy részleges adatokra alapuló előzetes becslése szerint Nagy-Britannia GDP-je negyedéves összevetésben 0,2%-kal csökkent 2011 utolsó negyedévében. A CEBR szerint a brit gazdaság valószínűleg kettős mélypontú recesszióban van, ugyanis az egész évre vetített 0,9%-os GDP-növekedést is részben a tavalyi év első félévében végrehajtott élénk raktárkészlet-bővítés okozta.A cég úgy becsüli, hogy ezt a raktárkészletet a jelenlegi fogyasztáshiányos környezetben a cégek valószínűleg mélyen leszállított áron próbálják az idén értékesíteni, vagy egyszerűen kidobják. Ilyen körülmények között 0,4%-os brit GDP-csökkenést valószínűsítenek 2012-re.
Az euróövezetben is recesszió lesz
Az Economist Intelligence Unit (EIU) az euróövezetre is egész évi idei recessziót jósol. Az EIU szerint az övezeti GDP-je idén átlagosan 1,2%-kal zsugorodik, és ez is még az optimista forgatókönyv: ez az előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy a következő tizenkét hónapban egyben marad az eurózóna. A ház elemzői továbbra is 40%-os esélyt látnak a valutaunió két éven belüli felbomlására. Az EIU szerint ha ez bekövetkezik, az Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
Soros György Davosban bírálta Németország európai válságmenedzselését: szerinte Németország „olyan politikát diktál, amely deflációs következményekkel járó adósságválsághoz vezet”. Soros azt veti Németország szemére, hogy az az euróövezeti válságországok elé elérhetetlen célokat tűz, és ezzel maga ellen hecceli ezeket az államokat. „Európa többi része nem Németország” – mutatott rá Soros, aki szerint a jelenlegi euróövezeti válságkezelés ellenállással találkozik a periférián levő országokban. „A magyarországi fejlemények csak a kezdetet jelentik” – hangsúlyozta a milliárdos.
Davosban még optimistább a hangulat az euróról
A közelmúltban lemondott svájci jegybankelnök tiszteletére egy diszkrét búcsúvacsorát tartottak a múlt héten megrendezett davosi világgazdasági fórumon, amelyen az euró összeomlásának esélyeiről faggatták a volt és jelenlegi jegybankárokat – írta a Reuters.A résztvevők között egy üres papírt osztottak ki, és arra kérték őket, hogy írják le: szerintük mekkora a valószínűsége annak, hogy öt éven belül összeomlik az eurózóna. Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy vacsorán részt vevő svájci, eurózónabeli, észak- és latin-amerikai volt és jelenlegi jegybankárok meglátása szerint mekkora valószínűséget ad a piac ennek a kedvezőtlen kimenetelnek. Az első kérdésre a válaszok átlaga 21%, a második kérdésre 35% volt. A piac tehát pesszimistább, mint a bankárok – legalábbis az utóbbiak szerint.
George Osborne brit pénzügyminiszter a találkozót követően úgy nyilatkozott, úgy látja: a résztvevők kissé optimistábbak, mint a találkozó előtt, azaz sikerült nyugtatni a kedélyeken. A hírügynökség azonban emlékeztet arra, hogy az egy évvel ezelőtti davosi fórumról is úgy távoztak a résztvevők, hogy már csaknem vége a válságnak, a tavalyi év azonban ennek éppen az ellenkezőjéről szólt.
A finanszírozási válságot egyelőre elkerülték
A jelenlévők közül sokan egyetértettek abban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) decemberben folyósított nagyösszegű és alacsony kamatlábú repohitele enyhítette az övezet bankrendszerének likviditási feszültséget, így elodázta az övezet esetleges azonnali összeomlását is. Mario Draghi , az EKB elnöke Davosban azt mondta, hogy elkerültünk egy nagy-nagy finanszírozási válságot, illetve hitelösszeomlást. Eközben a görög adósságrendezésről is egyre közelebb állnak a megegyezéshez a felek, amely révén elkerülhető az egyoldalú görög államcsőd.
Volt szupertitkos találkozó is
A Reuters szerint egy titkos találkozóra is sor került Davosban, amelyen az európai és amerikai döntéshozók, pénzügyminiszterek, illetve az IMF igazgatója arról tárgyaltak, hogyan tudnának felállítani egy 1500 milliárd eurós pénzügyi védőhálót az eurózóna adósságválságának enyhítésére az IMF áprilisi közgyűléséig. Ennek részét képezné, hogy a körülbelül 250 milliárd eurós pénzügyi stabilitási eszközzel (EFSF) párhuzamosan működne nyártól az 500 milliárd eurós keretösszegű stabilitási mechanizmus (ESM). Angela Merkel német kancellár ugyanakkor nem utalt arra, hogy támogatná a két alap párhuzamos futtatását, szakértők szerint először azt szeretnék elérni, hogy a szigorú költségvetési szabályrendszert fogadja el az EU.
Egyre erősebb nyomás nehezedik az EU-ra
A résztvevők megpróbálták elérni az európai vezetőknél, hogy vessenek véget az adósságválságnak. Az öt napos konferencia tehát azzal zárult, hogy az világ gazdagjai nyomást gyakoroltak az EU-s vezetőkre, hogy azok építsék meg a milliárd eurókból álló tűzfalat az omladozó európai gazdaságok köré. Emellett minél hamarabb életbe kell léptessék a szigorúbb költségvetési szabályokat, a görög adósságot pedig kezelhetővé kell tegyék. „Ez már nem csak egy eurózóna-válság. Ez a válság az egész világra szétterjedhet” – mondta Christine Lagarde IMF igazgató. Ő többek között azért jött Davosba, hogy finanszírozási forrást találjon az intézet 500 milliárd dolláros tőkeemelésére. Lagarde hangsúlyozta, hogy az IMF egy igazi biztonsági öv, és még soha senki sem vesztette el azt a pénzt, amelyet az valutaalapnak kölcsönzött. Kiemelte, hogy a tőkeemelés visszaállítaná a bizalmat a globális pénzügyi rendszerben. „Azért jöttem ide az én kicsi táskámmal, hogy gyűjtsek egy kis pénzt” – fogalmazott Lagarde Davosban. Forrás: bloomberg.com, reuters.com, portfolio.hu, hvg.hu, huffingtonpost.com
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!