Itt az idő megvásárolni Európát?

Noha most nem úgy tűnik, de az európai részvények árfolyama felfelé ível, elemzők szerint pedig ezúttal lehet táptalaja a növekedésnek – írja a Wall Street Journal hétvégi elemzésében. Kiemelik, hogy miután tavaly 15%-ot vesztett értékéből a legnagyobb eurózónás vállalatokat tömörítő Euro Stoxx index, idén már 5,4%-ot emelkedett az árfolyam, 0,8%-kal meghaladva az amerikai S&P 500 teljesítményét. A német DAX eközben 8,6%-ot erősödött. A befektetők azonban joggal lehetnek szkeptikusak. A tavalyi év második felében a befektetők bizalmát igencsak megtépázták azok a kételyek, hogy hogyan tudnak majd az övezet leggyengébb láncszemei adósságpapírt kibocsátani, illetve az eurózónás bankok képesek lesznek-e rövid távú finanszírozást szerezni a piacról. A pánik azonban csillapodni látszik. A rövid távú állampapírhozamok csökkennek, a bankok kapnak forrást, a legtöbb eurózónás országban a csőd ellen köthető biztosítás díja (CDS) is visszaesett.

Mi változott?

– teszi fel a kérdést a WSJ elemzője. Először is az Európai Központi Bank (EKB) decemberben bejelentette, hogy a reszkető európai bankokat elárasztotta pénzzel. A hitelintézetek közel 500 milliárd eurót kölcsönöztek alig 1%-os kamatlábon, cserébe pedig nem éppen kíváló minőségű fedezetet biztosítottak. Ez sokkal jobb, mint amire elemzők korábban számítottak.

Igaz, hogy a terv kevéssel járult hozzá az európai adósságválság kezeléséhez, azonban véget vetett az európai bankrendszer teljes csődjével fenyegető finanszírozási gondoknak. Egyik jele volt ennek, hogy lényegesen lecsökkent annak az ügyletnek a költsége (novemberi 1,6 százalékpontról közel 0,8% százalékpontra), amelyért a változó kamatozású euróhitelt dollárhitelre lehetett cserélni. A devizaswap így olcsóbb, ami azt is tükrözi, hogy a piaci szereplők kevésbé tekintik kockázatosnak az eurót a dollárral szemben. „Az európai döntéshozók nem oldották meg a problémát, de lecsillapították a pánikot” – mondta Howard Simons , a Bianco Research stratégája. Elmondása szerint a helyzet most „mérhetetlenül jobb”, még ha a befektetők nagyobb szabású kötvényvásárlást is elvárnának az EKB-tól.

Az eurózónás országok előnyösebb feltételek mellett tudnak kötvényt kibocsátani.

Múlt csütörtökön Spanyolország 6,61 milliárd eurónyi, tíz éves futamidejű adósságpapírt értékesített, ez két milliárddal meghaladja a tervezett szintet. Az átlagos kamatláb 5,403% volt, szemben a novemberi 6,975%-kal. Ugyanazon a napon Franciaország 1,05%-os hozammal adott el két és fél évre szóló kötvényeket a legutóbbi, 1,58%-os hozamszinttel szemben. Egyelőre úgy tűnik, hogy még a piacok is visszafogottabban reagálnak a rossz hírekre. Az Euro Stoxx 1%-ot erősödött hétfőn, ez első kereskedési napon, miután az S&P kilenc eurózóna tagországot leminősített. A francia CAC-40 ekkor 0,9%-ot emelkedett, pedig Franciaország elvesztette a legkiválóbb „AAA” besorolását.

Alulértékelt részvények: le kell csapni rájuk?

Elemzők szerint az enyhülő pánik arra készteti a befektetőket, hogy nyerészkedjenek Európa rejtett előnyéből: az alacsony árakból. Az európai vezető index tíz éves P/E (ár/nyereség) aránya jelenleg 12,3, ez megközelíti az 1980-as évek elején tapasztalt 10,5-11,5-öt intervallumot. Mint ismeretes, minél alacsonyabb az arány, a részvény (vagy részvényindex) annál inkább alulértékelt. Mindezek ellenére az európai tőzsde világviszonylatban még nem tűnik csábítónak. A gazdaság még gyenge lábakon áll, a Világbank szerdai előrejelzése szerint idén 0,3%-kal fog zsugorodni az eurózóna GDP-je. Görögország hitelezőivel egyre keményebb tárgyalást folytat a követelés egy részének önkéntes elengedéséről, amely tulajdonképpen elindítja a rendezett csődeljárást. Emellett további leminősítések is várhatóak a térségben. „Naív lenne azt várni, hogy a piacok töretlenül haladnak majd felfele” – véli Adrian Cattley , a Citigroup részvényelemzője. Olyan részvényeket érdemes most vásárolni, amelyek volatilisabbak, mint a piac. Ezeket „magas-beta” papíroknak hívják, és némi védőhálót jelentenek az újabb tőzsdei krachok esetén, de biztosítják azt is, hogy kihasználjuk az emelkedésből származó előnyöket. Jellemzőjük még, hogy ellensúlyoznak néhány kockázatot, erős mérleggel és magas tőzsdei kapitalizációval rendelkeznek. Ilyen lehet a BMW vagy a Bayer gyógyszergyártó részvénye – véli Cattley. Lee Munson , a Portfolio LLC befektetési igazgatója az Euro Stoxx 50 indexkövető alapjának megvásárlását ajánlja. Ez az ETF gyakorlatilag a legnagyobb európai vállalatok részvénykosarát tartalmazza, amely eléggé nagy ahhoz, hogy biztonságos legyen. Munson ugyanakkor nem javasolja, hogy valaki csakis Európába fektessen. „Minden egyes dollár után, amelyet az amerikai tőzsdén fektetne be, csak 50 centért vagyen Euro Stoxx ETF-et” – mondta a guru. Kiemelte, hogy csak akkor érdemes egyáltalán Európába fektetni, ha valaki elég kockázatvállaló, ugyanis szerinte a „legjobb kockázat most Európa”.