2020-ban lesz az igazi válság: a társadalom kettészakad

2011. december 30. – 13:38

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A gazdaság, hasonlóan a természethez és a fizikához, ciklikus. A válságban ezért lehetőséget kell látni, mert biztosan fellendülés követi – véli az indiai Mukul Pal, aki Kolozsváron alapított pénzügyi elemzőcéget.

Mukul Pal Indiából érkezett Romániába, jelenleg Kolozsváron vezeti az Orpheus Capital pénzügyi elemzőcéget. Deklarált céljuk, hogy megváltoztassák az emberek időről alkotott fogalmát, és ez alapján megreformálják a tőzsdei elemzéseket. A Bukaresti Business Days konferencián tartott előadása után kerestük fel.

A konferencián beszélt arról, hogy a természet és más tudományok is összekapcsolódnak a közgazdaságtannal, ezért a gazdaság is meghatározott mintákat követ. Hogyan írná le ezeket a kapcsolatokat?

– Rengeteg módja van annak, hogy megfigyeljük ezeket a kapcsolatokat. A legegyszerűbb, ha észrevesszük, hogy a természet és a gazdaság is ciklikus. A növekedési és mélyülési periódusok folyamatosan követik egymást úgy a természetben, mint a tőzsdéken. A fizikában ez a fázisátalakulás: amikor például a vízből gáz, vagy éppen jég képződik. Ezt a jelenséget hasonlóan lehet értelmezni, mint a természetben és a tőzsdéken előforduló folyamatos növekedést és hanyatlást. Sem a növekedés, sem a csökkenés nem tarthat örökké, mindig történik egy „fázisátalakulás”.

Az amerikai részvénypiac múltja az 1750-es évekre vezethető vissza, tehát körülbelül 250 éves. Ez idő alatt hasonló, de nem teljesen egyforma piaci mintákat lehet megfigyelni, amelyek folyamatos növekedésből és mélyülésből állnak. Valami azonban mindig különbözik: a meredekség, a piac nagysága, vagy éppen a tőkefelhalmozás periódusának hossza. Statisztikai szemszögből is megfigyelhetők ezek a kapcsolatok. A 80-20-as Pareto-elv mindenhol felüti a fejét. Példa erre, hogy a vagyon 80%-a az emberek 20%-ának a tulajdonában van. A jelentős árváltozások nagyon rövid idő alatt mennek végbe: az árváltozás 80%-a az idő 20%-ában történik. Ezt a 80-20%-os arányt mindenhol fel lehet fedezni. Az életünk 80%-ában nem viszünk véghez nagy dolgokat, csak az időnk 20%-ában alkotunk valóban kreatív, egyedi dolgokat. Ez a 80-20-as arány arra is jó, hogy megérthessük az exponencialitás jelenségét. Ez azt jelenti, hogy van egy hosszabb időszak, amikor csak sok kisebb változás történik, majd az idő 20%-ában egy nagy változás szemtanúi lehetünk. Mivel rövid idő alatt megy végbe, a változás sebessége exponenciálisan növekszik. Ilyen például a Facebook: először egymillió felhasználója volt, majd, öt, tíz, és a szám hirtelen 50, 100, 1000 millióra emelkedett. A felvázolt statisztikai eloszlás megfigyelhető a gazdaságban, természetben, társadalomban, fizikában, mindenhol. Ez tehát egy közös kapcsolódási pont. Ezen kívül természetesen még van sok, ez csak az alap, amely a mintát szolgáltatja.

A pszichológiai szempont hogyan illeszkedik bele ebbe a statisztikai modellbe?

– A pszichológia semmi egyéb, mint a 80-20-as szabály kivetülése. A félelem 80%-a az idő 20%-ára összpontosul, a társadalom lelkesedése és rettegése csak nagyon rövid ideig tart. Magyarul: az idő 20%-ában a társadalom nagyon izgatott, 20%-ban nagyon fél, a többiben pedig semlegesen viselkedik. A pszichológia szintén összeköti a gazdaságot és a természetet, ezért szintén ciklikus. Van, amikor az emberek nagyon boldogak, utána szomorúak, utána megint boldogak, majd megint szomorúak.

Sokan pedig úgy tartják, hogy az egész tőzsde csak pszichológia…

– Nem csak a pszichológia alakítja a társadalmat, a társadalom felépítésében számos más tényezőnek is szerepe van. A társadalmat valójában a mögöttünk álló, millió évekig tartó óriási fejlődés alakította ilyenné, amit pedig a jövőre kivetítünk, azt a múltra alapozzuk. A pszichológia tulajdonképpen a társadalom kivetülése, az igazi kérdés azonban az, hogy maga a társadalom milyen statisztikai mintát ír le, vagyis hogyan illeszkedik bele a 80-20-as szabályba.

Hogyan változtatta meg a válság a befektetők viselkedését?

– A válság is az az időszak, amikor a pénz 80%-a az emberek 20%-ához kerül. A drámát valójában az szolgáltatta, hogy ez a 80% is megcsappant, mivel a nagyvállalatok nyeresége visszaesett, emiatt pedig a gazdaság egésze lefékezett. Nem lenne válság, ha csak a kicsik fejlődése torpanna meg. Mindez azért történt, mert a nagy szereplők, a gazdag országok szenvednek el veszteséget. Az óriások bukását a pszichológia is megérzi: az emberek szomorúak lesznek, mert elvesztik az állásaikat, a kedvük kivetül a piacra, a mutatók esnek, erre pedig a kedvük tovább romlik. Azonban nem feltétlenül a piac követi a kedv mozgását: előfordulhat, hogy előbb a piac emelkedik, ez pedig fellelkesíti az embereket. Mi ezt egységes mintának látjuk, pedig két különböző mutató együttmozgásáról van szó.

Az előadásában azt mondta, hogy a következő válság 2020-ban lesz. A mostanit hogyan értelmezné?

– Ez nem azt jelenti, hogy a mostani nem válság. Az elkövetkező időszakban egy erősödés kezdődik el, amely el fog tartani 2019-ig, és onnan fogunk visszaesni egy nagyot 2020-ban. Kétféle válság van: kisebb és nagyobb. A mostani tekinthető kisebbnek, ez csak lassulást jelent, ami nem annyira komoly. A nagy válság sokkal fájdalmasabb, hosszabb időt igényel az újjáépítés és a visszatérés. Először Samuel Benner , egy ohiói farmer dokumentálta le a ciklikus árváltozásokat. Az öntöttvas piaci árát vizsgálta, ugyanis akkoriban a vasútépítés hatalmas iparágnak számított. 1884-ben úgy találta, hogy egyenlő távolságok vannak a mélyülések között, a veszteséges periódusok sorozatosan követik egymást, azonban vannak nagyobb és kisebb válságok, a ciklusok pedig egymásra tevődnek.

Benner mintáját követve (fenti ábra – szerk. megj.) a 2011-es csak egy kisebb válság volt, ezután még fel fogunk emelkedni, majd a nagyobb válság 2020-ban fog bekövetkezni. El tudja képzelni, hogy mi lehet még ennél is súlyosabb? Egy ennél is nagyobb válság egy teljes átalakulást vonhat maga után.

Számomra azért elég elképzelhetetlen, hogy a mostani pénztelenségben hogyan fognak óriásira nőni a gazdaságok a következő kilenc évben…

– Nem is növekedhet semmi sem látványosan, ha nem volt előtte jelentős visszaesés. Tartós és erőteljes növekedés csak valós mélyülés után következhet. Nagyobb visszaesésre van szükségünk, hogy nagyobb növekedést érjünk el. Természetesen nem nőhet semmi sem az égig, a felvirágzásnak is megvannak a határai. Emellett nem is nőhet a gazdaság egységesen, mindig megvannak a társadalomnak azok a szegmensei, amelyek lemaradnak. A növekedés nem lehet homogén, egyes emberek még gazdagabbak lesznek, mások szegényebbek. A társadalom két részre szakad, a rés pedig egyre tágul és lassan fenntarthatatlan lesz, majd összeomlik. Tulajdonképpen ezért működnek a ciklusok, ezért jósolhatók meg előre a történések.

Mi történik 2020 után?

– Az emberek általában nem sokra fognak számítani 2020 után, mert a nagy válságok megölik a várakozásokat. De ez lesz az az idő, amikor nagy üzleteket lehet építeni. Az időnek is van DNS-e: ugyanazt a mintát lehet megfigyelni egy száz éves és egy öt perces periódusban, ugyanaz a struktúra mutatkozik meg. 1930-ban volt a nagy világválság, rá 90 évre, 2020-ban lesz a következő. Ez egy nagy, ciklikus szabály. Ez egyben nagy válságot és nagy lehetőséget is jelent, megköveteli, hogy a tömeggel ellentétes irányban mozogjunk és higgyünk a ciklusokban. Mert eszerint ugyebár a válság után egy növekvő időszak következik.

Mit gondol az euró jövőjéről?

– Az euró alig 12 éve létezik, sajnos pont ez alatt a 90 éves ciklus alatt keletkezett. Az euró nem csak a kohézió és a közös gazdaságpolitika hiánya miatt haldoklik. Az USA sokkal homogénebb, Európa kulturálisan szétszabdalt, az emberek eltérő nyelveket beszélnek, tehát nem annyira egységes. Maga az ötlet nem lenne rossz, csak sajnos pont akkor jött, amikor a ciklus lefelé tart és minden, ami gyenge, a nagy válságban elbukik.

Az euró nem fogja túlélni a következő kilenc évet. Az euró egy pénzügyi kísérlet volt, azonban az emberek nem hisznek a pénzügyi kísérletekben: az emberek az ételben, az életminőségben, az alapszükségletekben hisznek. Ha egy pénzügyi eszköz megnehezíti az életüket, el fogják törölni. Az euró véleményem szerint nem fog létezni az elkövetkező 3-4 év után.

Mi lesz Görögországgal, Írországgal, Spanyolországgal és a többi eladósodott országgal?

– Minden országnak megvan az a képessége, hogy pénzt teremtsen, méghozzá úgy, hogy nyomtatni fog. Azonban ezzel együtt a pénz elértéktelenedik, de ez az egyetlen megoldás.

Akkor a végső válasz mégis az lesz, hogy az EKB pénzt fog nyomtatni?

– Az EKB nem fog létezni, a decentralizációt követően nem lesz szükség központosított pénzügyi rendszerre. Ezt az országok maguk fogják elvégezni.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!