A mérettel együtt jár a biztos technológia és anyagi háttér, azonban a bürokratikus rendszer gyakran megbénítja a kreativitás kiteljesedését. A nagyságnál inkább a növekedési potenciál a fontosabb – írja a The Economist.
A mostani, multikkal zsúfolt világban újra felmerül a kérdés: vajon a méret az innováció katalizátora, vagy a kicsik is lehetnek nyerők? A kérdést körüljáró The Economist cikke Joseph Schumpeter közgazdászt idézi, aki élete folyamán mindkét nézőpontot alátámasztotta. 1909-ben még úgy tartotta, hogy a kisvállalatok az innovatívabbak, 1942-ben pedig egyszer csak meggondolta magát. Úgy vélte, hogy a nagyvállalatokat azért ösztönzi jobban az új termékek kifejlesztése, mert több embernek tudják azokat értékesíteni, így hamarabb élvezhetik az érte járó jutalmat is. Intenzív versenykörnyezetben az új találmányokat gyorsan lemásolják, ezért a kisvállalkozók befektetései gyakran nem térülnek meg. Napjainkban kevesen értenek egyet a második kijelentéssel.
Sokak szerint a start-upok kreatívak, miközben a nagy vállalatok lassúak és bürokratikusak.
Michael Mandel , a Progressive Policy Institute munkatársa azonban úgy véli, hogy a kérdés így túlságosan leegyszerűsített. A lap idézi az iró egyik friss tanulmányát, amelyben három tényezővel indokolja a nagyok innovációs térhódítását a kicsikkel szemben. Először is, a gazdasági növekedés mögött egyre magasabb arányban állnak a nagyvállalatok. A rohamosan fejlődő ökoszisztémát csak egy megfelelő méretű és technológiai tudással rendelkező, vállalati „kemény mag” képes vezetni. Másodsorban, a globalizáció megköveteli a helyi vállalatoktól, hogy a feltörekvő piaci óriásokkal is tartsák a lépést, amelyek mögött gyakran még egy ennél nagyobb entitás, az állam áll. Harmadsorban, az újítók előtt álló kihívások olyan nagyszabású problémák megoldását foglalják magukba, mint az oktatás vagy az egészségügy jövője, esetleg a globális felmelegedés. Ahhoz pedig, hogy ilyen komplex rendszerekben érdemi változást érj el, nagynak kell lenned – emeli ki a The Economist.
A lap figyelmeztet, hogy ezeket a tényezőket sem lehet teljes mértékben elfogadni, ugyanis akkor a globális politikai döntéshozást is meg kéne kérdőjelezni. A kormányok kommunikációja hangos a kisvállalkozók támogatásától, amely révén a kreativitást próbálják serkenteni.
De ha a nagyvállalatok az innováció kulcselemei, miért nem azok megsegítésére koncentrálunk?
A trösztellenes szabályok minden országban kivédik a monopolhelyzetek kialakulását, de ha egy óriás kreatívabb, mint két kicsi cég, miért ne engednénk, hogy összeolvadjanak?A monopóliumok azonban más jóléti kérdéseket is felvetnek, ezért Mandel kijelentése mégsem fogadható el teljes mértékben igaznak. Számos jelenlegi bajnokcég egykor kis start-up-ként kezdte, azonban mostanra óriásira nőtte ki magát. Az Apple például augusztusban tőzsdei kapitalizációja szerint a világ legnagyobb vállalata volt. Az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató amerikai vállalatok egy főre számítva többet költenek kutatásra és fejlesztésre, mint a 100-150 fővel dolgozó társaik. Emellett a nagyvállalatoknak hatalmas előnyt jelent, hogy kedvezőbb feltételekkel tudnak tehetséges alkalmazottakat toborozni. Az amerikai frissen végzett fiatalok már adóssággal indulnak, ezért sokan a biztos jövedelmet részesítik előnyben, mint egy bizonytalan induló vállalkozást. A nagyvállalatok pedig egyre ügyesebben ki tudják védeni a bürokratikus megbénulást: a hierarchikus láncaikat laposabbá teszik és nyitnak a kintről érkező ötletek felé. A Procter & Gamble például legtöbb ötletét a vállalat falain kívülről szerzi be. A 109 éves múltra visszatekintő 3M vállalat George Buckley igazgató szerint egyesíteni tudja a kreativitást a mérettel, ugyanis úgy működik, mintha számos kis, induló céget ötvözne, a megszülető új ötleteket pedig a meglévő technológiai háttér mellett és az elérhető forrásokból könnyedén meg tudják valósítani.
Mégsem a méret, hanem a növekedési potenciál számít
A nagyvállalatok azonban gyakran kénytelenek elvetni olyan ötleteket, amelyek veszélybe sodorhatják a meglévő üzletágakat. Sokszor a legjobb ötletek kicsiben indulnak, széles körben elterjednek, majd egy új rendszert képeznek. A Facebook például csak egyetlen egyetem tagjainak kapcsolattartására született, most már 800 millió felhasználója van. Gyakran tehát nem is az számít, hogy mekkora az illető vállalat, hanem, hogy mekkorára képes nőni. A legjobbak egy kis ötletet óriásira duzzasztanak, ahogy azt az Amazon vagy a Google tette. Az ilyen vállalatok rengeteg munkahelyet teremtenek: Amerikában a cégek 1%-a hozza létre az új állások 40%-át. A The Economist összegzése szerint a gazdaságnak kis és nagy cégekre egyformán szüksége van, ezért a politikusoknak nem szabad kizárólag a kicsikre koncentrálniuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy el kell fogadniuk a monopóliumokat: az innovációt és ezzel együtt a termelékenységet úgy támogathatják, hogy hagyják naggyá nőni az életképes cégeket, a nem hatékonyakat pedig hagyják eltűnni. Forrás: The Economist
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!