Német márkában fizethetjük vissza hiteleinket, ha eltűnne az euró?

A múlt héti EU-csúcson az uniós tagállamok – Nagy-Britannia kivételével – új kormányközi szerződés elfogadása mellett döntöttek. Az egyezmény alapvetően szigorúbb uniós pénzügyi fegyelmet követel meg a résztvevőktől: automatikus szankciók lépnek életbe a 3%-ot meghaladó deficitnél, a kormányok kiegyensúlyozott költségvetésre kell törekedjenek, maximum 0,5%-os strukturális deficitet engedve magunknak, illetve saját belső jogrendjükbe kell foglalják az államadósság megfékezése melletti elkötelezettségüket.

A tagállamok október 15-ig – elfogadás előtt – véleményezésre, és szükség esetén korrekciós javaslatokra Brüsszelbe küldik költségvetési tervezetüket, de az IMF tőkéjének 200 milliárd eurós kipótlásáról is megegyeztek. A vezetők abban is egyetértettek, hogy az Unió jelenlegi ideiglenes válságalapja, az EFSF, 2013 közepéig az eredeti tervek szerint működik majd és finanszírozza a jelenlegi program országokat.

Hogy lesz mindez Romániában?

Traian Băsescu államfő hétfőn bejelentette, hogy már jövőre alkotmányba kell foglalni a brüsszeli találkozón elfogadott fiskális szigorításokat. Ha Románia nem rögzíti a feltételeket, kirekeszthetik Európából – figyelmeztet az államfő. Băsescu ugyanakkor leszögezte, hogy a törvénykezés módosítása nem fogja befolyásolni a jövő évi költségvetésbe foglalt 1,9%-os cash-alapú deficitcélt, továbbá nem számíthatunk adóemelésekre sem. Az egyezmény alkalmazása országos szinten még sok vita tárgyát képezi majd, egyelőre nem lehet tudni, mikor léptetnék életbe a szigorúbb, 0,5%-os deficitcélt. A Ziarul Financiar szerint, amennyiben a strukturális deficit kritériumát már jövőre alkalmazni szeretné Románia, akkor a kormány át kell értékelje a 2012-es költségvetést és további egy milliárd euróval kell lefaragja a kiadásait. Ebben az esetben a cash-alapú deficitet a GDP 1%-ára kéne leszorítani a költségvetésben foglalt 1,9% helyett. Egyelőre kérdéses marad az is, hogy

az ország mennyivel fog hozzájárulni az IMF tőkéjének 200 milliárd eurós kipótlásához.

Ebből 50 milliárd eurót az eurózónán kívüli országok kell álljanak. Korábban mind Băsescu, mind Emil Boc kormányfő úgy vélekedett, hogy azok az országok, akiknek folyó hitelprogramuk van az IMF-fel, nem kell fizessenek az intézetnek, ugyanakkor Valentin Lazea , a központi bank vezető közgazdásza szerint Románia hozzá kell járuljon a tőkealap kibővítéséhez. Amennyiben Nagy-Britannia részt vesz a programban, Románia két milliárd eurót kell fizessen, ha Nagy-Britannia meggondolja magát, az összeg négy milliárd euróra emelkedik. Băsescu ugyanakkor tegnapi beszédében biztosított mindenkit: amennyiben egy tagország a megszabott paramétereken belül marad, az EU nem fog beleszólni a belső adórendszerébe. "Erről hosszas vita folyt. Amennyiben túlléped a határokat, az Európai Bizottság megmondja, mit kell tenni. Amennyiben nem léped túl, maradhatsz a korábbi fiskális rendszereddel. Nem esett szó egységes adórendszerről. Ez lehetetlen, hiszen ezután akár egységes nyugdíjról és bérezésről is beszélhetnénk. Az adózás tehát szuverén marad, ha az országok betartják a játékszabályokat" – nyilatkozta az államfő. Hozzátette, hogy az uniós vezetők előtt személyesen vállalta, hogy Románia részt vesz az egyezményben, "ha a parlament máshogy dönt, az ő bajuk". Az államfő szerdára egyeztetésre hívta össze a pártokat és vitára fogja bocsátani az ügyet.

Mennyi esélye van Romániának, hogy teljesítse a szigorú feltételeket?

"Románia hagyományosan jól szerepel az EU-s összehasonlításokban: a tagállamok közül itt az egyik legalacsonyabb mind az eladósodottság, mind a költségvetés éves hiánya. Emellett a gazdaság egyéb mutatói is elég jól szerepelnek: szép a GDP-növekedés, rendkívül alacsony az infláció, a külkereskedelmi hiány is csökkent az előző években. Nem látom lehetetlennek a 0,5%-os hiány elérését, annál is inkább, mert az októberi költségvetés például többlettel zárt. Nem egy lehetetlen küldetés, további fegyelmezett pénzügypolitikával elérhető" – mondta el kérdésünkre Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatója. Véleménye szerint alapvetően kép veszély áll fenn: az egyik politikai vonatkozású, hiszen választási évben mindig kísértés mutatkozik a költségvetés elengedésére, azonban erre jövőre nem lesz lehetőség. A másik az, hogy ha nem folytatódik a költségvetés strukturális reformja és a pénzek a folyó kiadásokra mennek el, a fejlesztések és a beruházások pedig elmaradnak. "Egy erősebb fiskális unió az ország szuverenitásának bizonyos szintű feladását jelenti. Azonban itt az ideje, hogy a kapott előnyökért cserébe a tagállamok most a keserű pirulát is bevegyék. Eddig a szolidaritás tulajdonképpen egyoldalúan működött: az országok csak a jóból részesültek, a kötelességekből kevésbé" – fejtette ki a bankszakember. Elmondása szerint elképzelhető, hogy kialakul egy erősebb mag, akik összetartanak a fiskális fegyelemben, akik pedig nem kívánnak ebben részt venni, kimaradnak. Az erős magot a német-francia-osztrák-finn-holland-olasz tengely alkothatja, és "ez egy olyan elitklub lehet, amelyhez majd megéri csatlakozni."

"Annak ellenére, hogy az elmúlt 2-2,5 évben Romániában számos fájdalmas egyensúlyteremtő döntés született, aminek hatására csökkent az államháztartás hiánya, 2011-ben még mindig 4,4% körüli hiány várható. Ez azt jelenti az uniós szabályrendszer tükrében, hogy folytatni kell a hiánycsökkentő politikát. Nem választás kérdése, kötelezettség. A hazai gazdaságpolitika abban dönthet, hogy ezeket az áldozatokat a társadalom mely csoportjai és milyen arányban fogják viselni" – mondta el kérdésünkre Székely Imre , a kolozsvári BBTE közgazdaságtudományi kar Magyar Intézetének tanára. Véleménye szerint többlet bizonytalanságot ad a gazdaságpolitikának a választási év, ugyanis kérdéses, hogy milyen összetételű kormány fogja 2013 után a gazdaságpolitikát alakítani.

Téma még egyáltalán Románia eurózóna-csatlakozása?

A vélemények erről megoszlanak. Diósi szerint Románia a Maastrichti kritériumokat megfelelő szigor mellett már akár jövőre teljesítheti. "Ha lesz rá politikai akarat, akkor valóban már 2015-16-ban csatlakozhatunk az eurózónához. Természetesen ezelőtt szükség lenne azokra a biztosítékokra, amelyek garantálják, hogy még egyszer ne alakuljon ki hasonló probléma. Ha a mostani döntés kellő támogatást fog élvezni, akkor egy erős eurózóna fog létrejönni, amelyből akár a gyengék ki is eshetnek, így nem kell az erősek pénzét a gyengék megmentésére fordítani. Ebben az esetben Románia fel lesz készülve a csatlakozásra. Ha az övezet megmarad a jelenlegi állapotában, akkor azt mondom, hogy nem érdemes csatlakozni" – mondta. Juhász Jácint, a BBTE közgazdaságtudományi karának dékán helyettese szerint az euró bevezetésének kérdésére most senki sem akar válaszolni. "Az eurózónának most olyan belső, strukturális problémái vannak, amelyek megoldása az elsőszámú prioritás. Semmiképpen nincs szüksége most az eurózónának arra, hogy egy fejlődő országgal gyarapítsa a listáját. Amíg az eurózóna problémái meg nem oldódnak, a térség stabillá nem válik és nem alakul ki az a rendszer, amely hosszú távon működőképes lesz, addig új tag felvételéről nem is igazán beszélhetünk. Miután megtörténik a stabilizáció, onnan számítva legalább még három évbe kerül, mire Románia előkészítheti az euró bevezetését.

De mi történik Romániával, ha nem lesz többet euró?

"Ha eltűnne az euró, teljesen új állapot jönne létre, mindenképpen egy európai összeomlással kell számolni. Ha bekövetkezik a legrosszabb, káosz lesz és évekig tartó visszaesés. Romániában is ez várható, mivel az ország legfőbb kereskedelmi partnere az eurózóna, és az uniós tagországokból érkezik Romániába a legtöbb beruházó is. Ők biztosan kivonnák pénzüket a helyi piacokról és otthon akarnák azt kamatoztatni. Az eurózóna szétesése tehát Románia számára nagyon negatív következményekkel bírna" – mondta Diósi László. Véleménye szerint hasonló a helyzet a bankszektornál is, hiszen a romániai bankpiac 95%-a uniós kezekben van, ha ezek bajba kerülnek, akkor ki kell vonják innen a finanszírozást. Juhász Jácint szerint igazából az a kérdés, hogy az eurózóna eltűnése hogyan lesz technikailag kivitelezve. "A helyzet nem arról szól, hogy meg fog szűnni az euró, és akinek euróban volt pénze, most elveszti megtakarítását, esetleg megszűnne az euróban felvett hitelek törlesztési kötelezettsége. Románia esetében az EKB fogja meghatározni, hogy milyen átváltási kulccsal lehet majd az itt lévő

euró-betéteket és hiteleket átalakítani valamely tagország valutájává.

A legvalószínűbb, hogy egy fejlett ország, mondjuk Németország valutájára történjen az átváltás. Ez egy kezdeti sokkot okoz, amelyet lehetetlen előre megbecsülni, mert ilyen a történelemben még nem fordult elő. Ezután kérdéses, hogy annak az országnak, amelynek a valutájává alakítottuk eurós hiteleinket és megtakarításainkat, milyen teljesítménye lesz Romániával szemben. Ha mondjuk Németország továbbra is erős és fejlődő ország lesz, és megszabadul azoktól a problémáktól, amelyekkel most az eurózóna miatt rendelkezik, akkor várhatóan a német valuta értéke emelkedik, a románé pedig csökken, a hitelezők pedig nagyobb részletekkel néznek szembe. A betétesek örülhetnek, hiszen erősebb valutával fognak rendelkezni. Ez a legvalószínűbb szcenárió, azonban ennek még elég kevés valószínűsége van, hiszen a legerősebb eurózóna-államok egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy mindent megtesznek azért, hogy az eurót fenntartsák. "

"Jelenleg úgy látom, hogy az euró megmarad. Ha nem marad meg, nem tudom, hogy mi történne, mert a Lisszaboni Szerződés nem tartalmaz erre vonatkozó előírást. Ez külön megállapodás tárgya lehetne" – véli Székely Imre.