Készül egy virtuális klinika, ahol az orvos okostelefonon keresztül konzultálhat betegével. De megtudtuk a sikeres vállalkozás három tuti ismérvét is: kell egy garázs, több csőd és egy testvér.
A konferencia második napján a vállalkozók és a befektetők bontakozhattak ki. Utóbbiakból többfélét is megismerhettünk: vannak a kockázati tőkés befektetők (venture capital), a magántőkés befektetők (private equity fund) és az üzleti angyalok (business angels). Mindhárman egy-egy életképes vállalkozásötlet mögé állnak, amelyet anyagilag támogatnak, szerepük leginkább abban tér el, hogy mennyire avatkoznak be a cég működésébe, illetve mekkora megtérülést várnak tőkéjük után – tudtuk meg az előadóktól.
Az üzleti angyal magánbefektető, aki a saját pénzét fekteti be induló vállalkozásokba. Gyakran olyanokba, amelyek egy jó alapötleten és egy-két lelkes alapítón kívül semmit sem tudnak még felmutatni. Ezzel persze nagyot bukhat, mert ha a megérzése rossz volt, akkor a beleölt pénz elúszik. De nagyot is kaszálhat, mert ha már induláskor hitt egy üzletben, amiben akkor még senki más, és később az az üzlet tényleg beindul, akkor az eredeti részesedésének az értéke megsokszorozódik.A kockázati- és magántőkealapok közvetítő szerepet töltenek be a befektetők és finanszírozott vállalatok között, mivel azalapkezelők indirekt módon – az intézményi befektetőkön keresztül – a kisbefektetők pénzét gyűjtik és fektetik be a vállalati szektorba. Az alapok vezetői pedig fokozott figyelemmel kísérik az illető vállalat fejlődését.
„Hosszútávon hiszünk Romániában. Itt létezik piac olyan befektetők számára, akik legalább tíz évig itt akarnak maradni” – mondta Cornel Marian , az Oresa Ventures Romania igazgatója. Hozzátette, hogy az a stratégiájuk, hogy megveszik a hazai piacvezetőt, a szektor pedig biztosan növekedni fog hosszabb távon. A siker eléréséhez nemzetközi tapasztalattal rendelkező management-csapatot állítanak a bekebelezett vállalat élére, ezzel a hazai vezetési szellemet is ösztönzik a fejlődésre – legalábbis Cornel állítása szerint. Daniel Vişoiu , a Biris Goran társalapítója előadásában kifejtette, hogy Romániában a válság óta jelentősen lecsökkentek azok a szorzók, amelyeket a befektetők elvárnak tőkéjük megtérüléseként. Míg 2008 előtt a pénzük több mint tízszeresét is kivették a vállalatok felfuttatása után, mostmár 3-4-5-szörös megtérüléssel is megelégszenek. Pozitívumként emelte ki, hogy Romániában a bírósági eljárások az utóbbi években leegyszerűsödtek, és a peres felek közt az esélyek is kiegyenlítődtek. A vállalkozói környezet egyre átláthatóbbá vált, a versenytanács aktívabb a szabadpiac elleni magatartások feltérképezésében. És hogy miért érdemes ide jönni befektetni? Még bőven van hely a gazdaság növekedésének, az életszínvonal ugyanis jóval alulmarad a nyugat-európaihoz viszonyítva, emellett vannak elérhető EU-s források is.
Ötletek pedig vannak. A SeedMoney csapata például egy virtuális klinika kifejlesztésén dolgozik az IBM-mel közösen, amelyben a betegek okostelefonon keresztül konzultálhatnak kezelőorvosukkal – mesélte Victor Atanasiu , a befektetési csoport vezetője. A blokk talán legérdekesebb előadása Dumitru Popescu é volt, aki a Román Repüléstechnika és Űrhajózás Egyesületének (ARCA) elnöke. A szervezet azért kerülhetett a konferenciára, mert kizárólag magántőke bevonásával finanszírozza tevékenységét, a befektetők leginkább imidzsépítés miatt támogatják a projektet. Céljuk pedig nem kevesebb, mint hogy megnyerjék a Google Lunar Xprize 30 millió dolláros díját a IAR 111-es szuperszonikus repülőgéppel.
A panelelőadások második felvonásában a nagy romániai vállalkozók mutatkoztak be. Konkluziónak talán azt is levonhatnánk, hogy a sikerhez nem kell más, mint egy garázs, néhány korábbi kudarc és egy testvér – többen ugyanis ezeket emelték ki karrierük fontosabb elemeiként. Az első előadó Marius Ghenea volt, az Antreprenoriat című könyv szerzője. Elmondása szerint vállalkozónak nem születni kell, hanem tanulás révén azzá lehet válni, a legtöbb vezetői tulajdonság elsajátítható. Szerinte téves az, hogy csak éjjel „álmodhatjuk meg” az új ötleteket, sok értékes kezdeményezés megrendelésre született, ezért nem szabad elhanyagolni a jól bevált brainstorming/checklist módszereket. Nehéz felismerni az igazi lehetőségeket – úgy lehet letesztelni, valóban életképes-e egy ötlet, hogy alaposan megvizsgáljuk: ki van-e elégítve az az igény, amiért a terméket vagy szolgáltatást piacra dobnánk. Az adósság pedig nem ördögtől való fogalom. Ghenea elmondta, hogy sokan rendkívül büszkén újságolták neki, hogy senkinek sem tartoznak egy fillérrel sem, azonban ez azt jelenti, hogy a vállalat nem is aknázta ki a teljes növekedési lehetőségét. „A számlákat nem lehet a nyereséggel kifizetni” – hívta fel a figyelmet a a trainer a folyamatos cash-flow áramlás fontosságára.
„A jövő vállalkozója valószínűleg minden nap úgy kell felkeljen, hogy arra gondol: mit tenne, ha ez lenne az utolsó napja. A lényeg: mindig tisztában legyél a következő három lépéseddel.” (Vlad Stan , Bucharest Hubb)
A legszínesebb előadás Florentin Banu, alias Mr. Joe nevéhez köthető. 1994-ben lépett be a nápolyi-piacra, elmondása szerint nem tudták igazán, hogy mit akarnak, csak abban voltak biztosak, hogy csinálni akarnak valamit. Az első gyártóműhely a garázsában kapott helyet, a semmiből 12 millió eurós éves forgalmú üzletet hozott létre, ez havonta ezer tonna eladott nápolyit jelent. „Na jó, legálisan nem lehetett volna idáig nőni” – tette hozzá félig viccesen Banu. Mostmár a Nestlé a Joe brand tulajdonosa. „Ha újrakezdhetném, egy ügyes managert ültettem volna a vállalat élére, én pedig valami mással foglalkoztam volna” – mondta Banu, aki a Joe előtt több bizniszbe is belefogott: húsüzletet, diszkót is vezetett, ezek viszonylag hamar becsődöltek.
A vállalkozó nevéhez kötődik az Artima üzletlánc, amelyet a Carrefour vásárolt meg, van még egy sportcsarnoka, de nemrég a gépgyártó- és építkezési iparba is belépett.
Valóban paradigmaváltás következik, de egy környezettudatosabb és élhetőbb világ fele. A vállalkozókon nem szabad többet a ragadozó-szellemiség uralkodjon. Félreértés ne essék: a nyereség abszolút szükséges, csupán az a kérdés, hogyan termelik meg a profitot, és azt hogyan forgatják vissza. Az új 3P a People, Planet és a Profit lesz. (Cristian Onetiu , Life Care alapítója)
Ovidiu Sandor is sikeres, pedig nem garázsból indult. 1999-ben vásároltak meg nővérével egy privatizált vállalatot, amelyből a ModaTim lett. 2005-ben építették fel Temesváron a Business Centert, majd tavaly fejezték be a harmadik irodaházukat, 2013-ra várható a negyedik elkészülése. Két hete indítottak egy egészen friss üzletet, a pravaliadeacasa.ro oldalt, amelyben romániai termékeket gyűjtöttek össze a külföldiek számára. Céljuk, hogy a legnagyobb exportőrök legyenek a végső fogyasztók számára. A kínálat pedig borokat, Rom csokit, lekvárokat és egyéb jellegzetes termékeket tartalmaz, már érkeztek megrendelések Dubajból, Ausztráliából és több európai országból is.
„Akkor kell eladni egy vállalatot, amikor még van esélye növekedni. Ha már nincs, nem fogja megvenni senki. A vállalkozó mindig a legmagasabb szintet kell megcélozza, nem szabad beérje kevesebbel.” (Radu Georgescu , Gecad)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!