A grandiózus zenei műsorok lecsengőben vannak, helyüket lassan átveszik az olcsóbb és kisebb formátumok. A televíziók pénztelensége a török sorozatok térnyerését hozhatja – véli egy produkciós iroda szakértője.
A zenei tehetségkutató műsorokat senkinek sem kell bemutatni. Titkon valószínűleg mindenki szurkolt máregy búgó hangú énekesnek, esetleg még SMS-t is küldött, hogy a rákövetkező héten is a színpadon láthassa kedvencét. Hasonló jellegű műsorokból többféle van: a leghíresebb talán az X-Faktor , amely Simon Cowell producer nevéhez és cégéhez, a SYCOtv-hez kötődik. Ez 2004-ben indult Nagy-Britanniából, azóta több mint 25 országban adaptálták. Ennek elődjeként értelmezhető a Pop Idol , amely 2001-ben robbant be és szintén a brit ITV-n futott, azonban két évad után átvette a helyét az X-Faktor. Az Idol sorozat nemzetközi licencét 42 országban, illetve földrajzi területen adaptálták. Hasonló modellre épült 2003-as indulásakor a magyarországi Megasztár, amelyről sokan úgy tartották, hogy a Pop Idol licenc nélküli klónja – és gyakran Hungarian Idolként is emlegették. 2008-ban profilt váltott, azóta az Endemol spanyol leányvállalata által kifejlesztett Star Academy adaptációjaként fut. Az Endemol nevéhez köthetőek többek között a Legyen Ön is milliomos! és a Big Brother című műsorok is.
A Star Academy egy énekes tehetségkutató verseny, amit valóságshow-val kombináltak. A verseny ideje alatt nyomonkövethetjük az énekesek mindennapjait, amit egy speciális bekamerázott Star Academy nevű házban töltenek. A műsor nagyon sikeres, már több mint 50 országban vetítették. Minden országnak megvan a maga csekély kis változtatása a műsorral kapcsolatban. A résztvevőket különböző művészeti ágak képviselői alkotják. A Got Talent franchise szintén Nagy-Britanniából ered és ugyancsak Simon Cowell nevéhez fűződik. A műsort 39 országban vetítették, Magyarországon a Csillag születik , Romániában a Românii au talent tartozik a portfólióba.
A tehetségkutatók – az emberközeli kapcsolatokra építve – óriási nyereséget produkálnak jegyeladásból, reklámbevételekből és telefonos szavazatokból. Európa legnagyobb televízióadójának, az RTL csoportnak a harmadik negyedéves nyeresége 8,3%-kal emelkedett a reklámbevételek és a magasabb rating miatt, amelyet az X Factor és a Got Talent műsorok produkáltak. A kamat- és adófizetés előtti nyereség 144 millió euróra nőtt az egy évvel ezelőtti 133 millió euróról. Az árbevétel ez idő alatt 6,6%-kal, 1,24 milliárd euróra emelkedett.
A The Telegraph tavalyi cikke szerint az X-Faktor egy valóságos „pénzcsináló-gépezet”, amelyet az is bizonyít, hogy a brit 2009-es évad döntőjében egy 30 másodperces reklámért 250 ezer fontot kértek el, a teljes éves sorozat az ITV-nek 75 millió fontos reklámbevételt hozott – ezt gyarapította még a leadott szavazatokból származó jövedelem. Viszonyításképpen: a döntő alatti szavazatokból nyolc millió fontot szedett össze a szolgáltató. Emellett a show lejárta után koncertturnékat is szerveznek, amelyek tovább bővítik a kasszát.
Miért nem működik mindenhol az egységes recept?
Az említett műsorok nem teljesítenek egyformán minden országban: a nézők igényei, esetleg a büdzsé mérete jelentősen befolyásolja, mennyire válik népszerűvé egy-egy showműsor. Jellemző példa erre az X-Faktor, amely Magyarországon példátlan sikert aratott, Romániában azonban még nem hozta meg a várt eredményeket. Szabó András , egy tehetségkutató műsorokat is gyártó produkciós iroda stratégiai igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy ha valaki megvesz egy hasonló nemzetközi formátumot, akkor az még nem országspecifikus. „Minden nemzetközi licenc formátum rendelkezik egy általános leírással, ez a ”formátum-biblia„, ami gyakorlatilag az egész koncepciót tartalmazza a legapróbb részletekbe menően. Kitér a megoldásokra, a technikai háttérre, a stáb összetételére, a munka megszervezésére, az időzítésre, költségvetés struktúrára. Ezt megkapja a televízió és a gyártócég, majd ehhez igazítják az országspecifikus elemeket” – mesélte Szabó. Elmondta, hogy az országspecifikus elemek formátumról formátumra változnak. „Az X-faktor esetében például nagyon kevés az ilyen elem, az egyedüli talán, hogy mennyi pénz jut rá és mennyire csillogó-villógóra lehet az egészet alakítani. Egyéb formátumoknál egyszerűen a televízióhoz és a piac igényeihez, ízléséhez igazítják a műsorokat”. A szakember szerint miközben például Magyarország nagyon liberális ilyen téren, ugyanaz a formátum Szlovákiában teljesen máshogy néz ki, a kivitelezés sokkal konzervatívabb, nem lehet merészet, durvát mutatni. Románia pedig „szabad ország” és ezzel együtt elég gagyi a kivitelezés.
Mi tesz egy formátumot sikeressé?
Szabó András elmondása szerint alapvetően egy műsornak három sikertényezője van. Először is maga a televízió pozíciója: vannak olyan formátumok, amelyek beágyazódnak a televízió profiljába. „Ha például Romániában a Kanal D vagy a National TV megvenné az X-Faktort, szinte biztos, hogy rosszul sülne el, vagy legalábbis nem lenne garantált a sikere, mert teljesen más nézőközönséget kellene megszólítani, mint amelyet ezek a műsorok céloznak meg”.
Másik kérdés a programban történő elhelyezés. „Lehet akármilyen jó műsor, de ha reggel 10-től 12-ig kerül adásba, akkor senki sem fogja nézni. Emiatt nagyon felértékelődtek a prime-time órák, amelyek fél 6-tól 11-ig tartanak: ez idő alatt néz a nagy tömeg televíziót. A műsorokat mindig ebbe az intervallumba próbáljuk betuszkolni. Nagyon sok múlik még azon, hogy a versenytársakkal szemben hogyan pozíciónálódik a műsor. Nem véletlenül osztották el Magyarországon az X-Faktor és a Megasztár műsorokat, ugyanis nem szabad a saját nézőközönséged választásra kényszerítened két ugyanolyan műsor között.”A harmadik tényező a műsor minősége, amely szintén sok tényezőtől függ, de fontos, hogy jól ki legyen találva és a műsor struktúrája jól össze legyen rakva. Vannak olyan formátumok, amelyekre rá kell szánni a szükséges pénzmennyiséget, különben nem érnek semmit – véli a szakértő.
Egy tehetségkutató műsor költségvetése országról országra változik. Európában reálisan 2-4 millió euró közti összeget érdemes rászánni, Magyarországon ez inkább a 3-4 között van, Bulgáriában pedig inkább a 2-höz kezelít az érték. Ennek oka egyszerűen az eltérő munkaerő-költségben keresendő: Szlovéniában egy operatőr 200 euróba, Szerbiában pedig 70 euróba kerül. Mivel a stáb körülbelül 150 főből áll, ezért ez nagy különbségeket jelenthet. A teljes büdzsé tehát nem jön a formátummal együtt, inkább az alapján határozzák meg, hogy milyen a stáb összetétele, milyen technikára és eszközökre van szükség – ezek árát pedig a helyi specifikumok szabják meg. (Sz.A.)
András véleménye szerint ugyanakkor a zenei tehetségkutatókkal nem igazán lehet mellényúlni és nagyot bukni. „Kicsit olyan, mint egy amerikai típusú fast-food. Nem pont ugyanolyan minden országban, viszont az alaprecept mindenhol ugyanaz. Nagyon látványosan nem fogtak mellé ezekkel az utóbi időben. Most az Antena 1 és a Pro Tv versenyez egymással, mindkettő sikeresnek értékeli a maga műsorát, minőségileg is hasonlóak. Más-más eredményt érnek el, de sikerként könyvelik ezt el. Magyarországon is hasonló volt a helyzet, bár itt az X-Faktor verte meg a Megasztárt ratingben és share-ben is, azonban a Megasztár a műsor ideje alatt megduplázta a televízió nézettségét. Ez önmagához képest siker... a versenytársakhoz képest már másképp is értelmezhető”.
Milyen lesz a jövő X-Faktora?
„A jelenlegi mintákra meg fognak jelenni újabb tehetségkutatók, amelyek már nem lesznek ilyen grandiózusak. Közép-Kelet Európában már lefutóban vannak a zenei tehetségkutatók. Ezt Bulgáriában lehet látni a legjobban, ahol már minden volt, ami zenei tehetségkutatót jelent” – avatott be Szabó András. Véleménye szerint a költséghatékony műsorok térnyerése következik. „Az összes televízió kínlódik a régióban a csökkenő bevételek miatt. A gazdasági felélénkülés lassú, a cégek nem költenek reklámra, a TV-k pedig ebből élnek. A legutolsó dolog, amiből egy televízió próbál vágni, az a műsor, vagyis a tartalom, de három év vajúdás után már ott tartanak, hogy a tartalomhoz is kezdenek hozzányúlni. Ebből kifolyólag sok kreatív megoldás is fog születni az elkövetkező időkben. ”Olcsó„ megoldásnak számít a film- és sorozatvásárlás. Az olcsó török és dél-amerikai sorozatok új virágkorukat élik, főleg a török sorozatok. De vannak még kisebb formátumok, amelyek negyedannyiba kerülnek mint egy X-Faktor, és körülbelül ugyanannyian nézik. A nagy műsoroknak még van egy image-építő és új közönséget bevonzó szerepe is. Egy nagy, grandiózus műsorról, mint az X-Faktor vagy a Survivor, az emberek elkezdenek beszélni, és az is beivódik a köztudatba, hogy melyik csatornán fut. Ezt nem lehet elérni egy kisebb sorozattal”.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!