A közgazdász szerint az a gond az EU-val, hogy gyenge, alultőkésített bankok hiteleznek hitelképtelen államoknak, ők pedig fenntarthatatlan költségvetésből kívánják rendbe tenni a bankokat.
Több hónapja az európai adósságválság tartja rettegésben a piacokat, a Fitch legfrissebb tanulmánya szerint az európai krízis átterjedhet az amerikai bankszektorra is. Olaszországot és Görögországot technokrata kormányok próbálják kihúzni a végső csődből, az uniós vezetők és világgazdasági guruk csúcstalálkozók sokaságán egyeztetik a megoldási javaslataikat. A hitelminősítők működését beszigorítaná az EU annak érdekében, hogy ne rontsák tovább a helyzetet. Az olasz államkötvény-hozamok így is az egekben, a befektetőket ugyanis nem igazán győzi meg az európai mentőmechanizmus: szabadulni igyekeznek eurózónás kötvényeiktől. A mentőkeretként szolgáló EFSF-be pedig még nem tudni, honnan lesz pénz: Japán éppen annyit hitelezett, amennyi érdekében állt, Kína, Oroszország és Brazília pedig mindenképp várna addig, amíg részletesebben kidolgozzák a segélycsomagot. Sarkozy szerint erre lehet, hogy februárig várni kell, addig azonban az eddiginél is nagyobb válság üthet be – riogatnak a közgazdászok. Kérdés tehát, hogy merre vezet a kiútkeresés. Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem vendégkutatóját kérdeztük az európai gazdasági várakozásairól.
Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember. 1956-ban emigrált Amerikába, egyetemi tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetem gazdaságtörténeti szakán kezdte el, ahol 1964-ben szerzett BSc-diplomát. Emellett az Oxfordi Egyetemen szerzett jogi diplomát 1966-ban. 1986-tól 1990-ig a Henry Schroders Bank vezérigazgatója volt, ekkor lemondott tisztségéről, hogy átvegye az Első Magyar Alap vezetését Budapesten. Emellett megalapította a buszgyártással foglalkozó NABI Észak-amerikai Járműipari Rt.-t. Az alap működése 2004-ben szűnt meg, ugyanebben az évben adta át a NABI vezetését. Üzleti munkái mellett az ELTE nemzetközi jogi tanszékének óraadója volt 2004 és 2010 között. Emellett az ELTE és Pécsi Tudományegyetem gazdasági tanácsának tagja volt. 2010-től az Oxfordi Egyetem Blackfriars College gazdaságtörténeti vendégkutatója.
Mennyi az esélye Ön szerint, hogy az EFSF-t valóban felduzzasszák a kívánt ezer milliárd eurós szintig? Mely országoknak áll majd érdekében EFSF kötvényeket vásárolni, és milyen feltételeket szabhatnak cserébe?
– Az EFSF-ből, mint a párizsi, majd a Cannes-i megállapodásból nem lett és nem is lesz semmi. A szerkezet alkalmatlan arra, hogy feloldja a bankok és az államok közötti összefonódást. Gyenge, alultőkésített bankok hiteleznek hitelképtelen államoknak, a hitelképtelen államok pedig a már így is fenntarthatatlan költségvetésből kívánják rendbe tenni a bankok tőkeellátottságát. Ez egy ördögi kör, ami nem vezet sehova, és ahogy kiderült, ezt senki sem kívánja finanszírozni.
Elég lesz-e ez az összeg Görögország mellett a többi bajban lévő eurózóna-tagállam számára?
– Az összeg semmire sem lenne elég, 2500 milliárd kellene.
Mit gondol, hogyan érhetik el, hogy a bankok leírják görög követeléseik felét? Más intézményeket miért nem vontak be az „önkéntes” adósságleírásba?
– A görög kötvények leírása nem megy, mert a zóna vezetői elvesztették hitelességüket. Először azt mondták, hogy mindenki (EKB, Valutaalap) le kell írjon 20%-ot, ami nyilvánvalóan nem elég. Majd azt mondták, hogy az IMF és az EKB ne írjon le semmit: ahhoz, hogy kijöjjön a 20%, a bankok írjanak le 50%-ot. Az adósságrendezés vastörvénye, hogy a bankok nem fognak többet vállalni, mint mások. Ez egy olyan precedens lenne, ami többek között felborítaná a kötvénypiacokat, mert a leírás nem az adós fizetőképessége alapján lenne megállapítva, hanem az alapján, hogy ki a hitelező.
Ez hogyan érintheti a bankszektort, mekkora nehézségekre számíthatunk akár itt Közép-Kelet Európában emiatt?
– Az egész európai bankrendszer tőkehiánnyal küzd, mert túlhitelezett. Itt a megoldás csak az lehet, amit az amerikaiak választottak. Az életképtelen bankokat az állam gyorsan kivette a rendszerből („államosította”) hogy ne fertőzzék a többieket, kipucolta őket, majd beolvasztotta őket az erősebbekbe. Ez persze óriási veszteséget jelentett a rossz bankok részvényeseinek, de hát azért vannak részvényesek, hogy állják a sarat, amikor a vállalat rossz üzletpolitikát folytat.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!