A világ IT és pénzügyi központja, állandó nyár, tengerpart. Az élet nem drágább, mint Európában, a fizetések viszont 3-4-szer nagyobbak. Ottélők mesélnek tapasztalataikról.
A Világbank idei felmérése szerint a legjobb, legkönnyebb ma Szingapúrban vállalkozásba fogni. A listán egyébként Románia a 72., a sereghajtók a Kongói Köztársaság, a Közép-Afrikai Köztársaság és Csád. A felmérésben azt vizsgálták, hogy a világ országai milyen intézkedéseket tettek tavaly és ez év elején egyebek közt az alapítás, az építési engedélyek, a hitelhez jutás, a befektetők védelme, az adóztatás, a szerződések érvényesítése vagy a csődeljárás terén, illetve milyen szabályozás van érvényben azért, hogy a vállalkozások életét megkönnyítsék.
Honnan a jólét?
A városállam 1965-ös függetlenedése után rohamos fejlődésbe kezdett, Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. A stratégiai jelentőségu kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma már nehéz elképzelni, hogy alig száz évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt: ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak, modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. A világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt, a nemzetközi felmérések alapján továbbá ez az ország a legkevésbé korrupt. Az igazságszolgáltatás Szingapúrban még ma is alkalmazza az angol gyarmati időkből fennmaradt botozást.
Szingapúr mára a világ legnagyobb munkavállalói paradicsomává nőtte ki magát, leginkább az IT és a pénzügyi szegmensben lehet elhelyezkedni, de számos outsourcing és multivállalat toboroz munkaerőt. A mandarin, maláj és tamil mellett hivatalos nyelv az angol, a szociális rendszer főleg a személyes felelősségvállalására épít, egyéni számlákon tartva nyilván a társadalombiztosítási járulékokat. A bér után fizetendő teljes munkavállalói hozzájárulás mértéke 14,5%, a munkáltatói pedig 20%. A befizetett összegből akár lakásvásárlásra, felsőoktatásra is lehet takarékoskodni. A beutazáshoz nem kell vízum: 2008. november 1-től Szingapúrban az EU tagországok állampolgárai 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak. Az időtartam meghosszabbítható, a munkavállaláshoz pedig külön engedélyt kell kiváltani.
Melyek a keresett szakmák?
A szingapúri munkaügyi minisztérium honlapján elérhető egy lista a hiányszakmákra. Néhány Szingapúrban dolgozó személy elmondása szerint Európából leginkább a managereknek, pénzügyi-banki szakembereknek a legkönnyebb elhelyezkedni, de keresnek vegyészmérnököket, orvosokat, nővéreket is. A munkaadók előnyben részesítik a nyugat-európai, amerikai multikban szerzett tapasztalatot. Emellett nagyon sok a külföldi kétkezi munkás, akik főleg Thaiföldről, Indiából, Bangladeshből és Kínából érkeznek, magasabb körökben pedig a nyugati országokból származó munkások is megjelennek. Gráczer Ferenc et bevallása szerint nem a karrier motiválta, amikor kiköltözött Szingapúrba. „Másfél éve vagyok itt, három évvel ezelőtt egy rövid ideig New Yorkban dolgoztam, ahol megismerkedtem egy kínai lánnyal. Úgy döntöttem, hogy ha egyszer feleségül veszek valakit, akkor szeretném, ha rá hasonlítana. Internetes állásközvetítőkön keresgéltem, két hónapon belül sikerült munkát kapnom egy brit befektetési bank IT osztályán. Szerencsém volt, mert felajánlották, hogy fizetik az első havi lakbért és a repülőjegyet, de ez mostanában már nem jellemző. Legtöbben saját költségükön érkeznek Szingapúrba és személyesen próbálnak munkát találni” – mesélte Ferenc. Hozzátette, hogy az összes környező országból özönlenek az emberek ide, az itt tartozkodók 40%-a külföldi.
„Azért szeretek itt élni, mert gyönyörű országok veszik körül, az élet egyszerű, az emberek nem annyira frusztráltak, mint otthon. A fizetés nagyon jó, rengeteg a karrierlehetőség, csinosak a lányok. Ami talán nem tetszik, az az emberek túlzott imádata a státusz és a pénz iránt” (GF)
Mennyit lehet keresni?
Gráczer Ferenc úgy saccolja, hogy ugyanazért a munkáért körülbelül 3-4-szer többet lehet keresni, mint Közép-Kelet Európában.
„Az egyetlen jelentős kiadás a lakásbérlés, de minden más, az étel, a tömegközlekedés, a taxi ugyanannyi, de legtöbbször olcsóbb, mint Magyarországon. Fizetésem átszámolva meghaladja a 3200 eurót, otthon olyan 1200 eurót keresnék. Viszont az itteni életszínvonal jóval meghaladja a magyarországit, és gond nélkül félre tudom tenni a fizetésem felét úgy, hogy közben beutazom a környező országokat, és soha nem kell megnéznem az árcimkét a boltban”.
A munkaügyi minisztérium adatai szerint idén a havi átlagfizetés 4 677 szingapúri dollár, ami 3 619 amerikai dollárnak és 2665 eurónak felel meg. A salarysingapore.com weboldal szerint a pénzügyi és biztosítási szegmensben a legmagasabb az átlagbér, körülbelül 10 ezer szingapúri dollár, a legkevesebbet pedig a hotelek és éttermek ágazatban dolgozók vihetik haza. Ez a sorrend érvényes Romániában is, csupán nagyságrendben van „némi” eltérés. Orbán Zsolt MBA tanulmányait folytatta az INSEAD egyetemen, amelynek az egyik kampusza Szingapúrban van, így volt esélye három hónapot eltölteni Dél-Kelet Ázsiában. Elmondása szerint az átlagfizetés magasabb, mint itthon, de nagy a szakadék a kétkezi és az irodai munkák között. „A kétkezi munkások tengődnek, gyakran 10-15-en élnek egy lakásban. Spórolnak, küldik a pénzt haza. Az irodai munka természetesen jobban fizet, de itt is a magas beosztású külföldiek viszik a prímet” – mesélte.
„A klímát nagyon nehéz volt megszokni: minden nap egyforma, párás, 30 fok, 6:30-kor virrad, 6:30-kor sötétedik. Minden nap esik az eső, de ernyőt nem érdemes vinni, ha nem esik, azért, ha meg esik, akkor annyira erős a zápor, hogy derékig csapódik vissza a földről, ernyővel csak a fejed marad szárazon. A helyi ételeket nem szerettem, mert általában tengeri gyümölcsöket árultak. Csak francia / olasz / mexikói vendéglőben tudtunk rendesen enni, ott viszont nagyon drága volt, 70-80 euróba került egy vacsora, ital nélkül. Ja, és tele volt gekkóval, ártalmatlanok, de a hideg rázott ki. Viszont olcsón be lehet járni a környező szigeteket: 50 euró egy személyre a Szingapúr-Bali oda-vissza repülőjegy.” (O.ZS.)
Mennyibe kerül a lakás és az étel?
„A lakás és szobabérlés nem probléma, nagy a választék, viszont elég drága minden. Most különösen magasan vannak az ingatlanárak és a bérleti díjak. Kétféle lakhatási lehetőség van: a külföldiek általában ”condominium„-okban, azaz lakóparki lakásokban laknak, ahol van közös használatú park, játszótér, uszómedence, edzőterem, teniszpálya, squash terem, klubhelyiség. Az ilyen lakások ára havi 1100 eurótól a csillagos égig terjedhet nagyságtól, helytől, állapottól függően. A másik típus az HDB, amelyek államilag támogatott lakások, olcsóbbak, de kevesebb extrával járnak. Ezeket helyiektől lehet bérelni” – mondta el kérdésünkre Pais Krisztina , aki már több mint tíz éve él Szingapúrban férjével és gyermekeivel.
Gráczer Ferenc szerint nem sokkal drágább az élet Szingapúrban, mint itthon. „Szobát már 150-160 euróért lehet bérelni, 2-3 szobás HDB olyan 800 eurónál kezdődik, de ha valaki úszómedencés, konditermes lakást szeretne, azért havonta 1200 eurót kell fizessen. Minden más, a közlekedés, az étkezés, a szórakozás (mozi, heti két alkalommal elegánsabb étteremben étkezni, lemenni a tengerpartra, biciklit bérelni) nem kerül többe havi 190-200 eurónál. Szingapúrban kevés pénzből is jól meg lehet élni, sokan 640 euróból is kényelmes életet élnek”. Orbán Zsolt szerint viszont nagy a különbség a helyi és a nyugati éttermek árai között. „Helyi specialitású, többnyire kínai vendéglőben már 2-3 euróból busásan jóllaksz, viszont a nyugati ételek vagy gyümölcsök nagyon drágák. 250 gramm málna 8-9 euróba kerül, a hús elképesztően sokba kerül. Mindent külföldről hoznak, a világ végéről. Pici ország, mezőgazdaság nélkül. Egy üveg olcsó bor 25 euró, egy üveg sör 10-12 euró” – mondta.
A rend és fegyelem a lelke a fejlődésnek?
Krisztina elmondása szerint a gazdasági központ azért alakulhatott ki, mert Ázsia többi nagyvárosával szemben itt a megbízható bankrendszer, a jó közlekedési infrastruktúra, és a közbiztonság megteremti annak a feltételét, hogy a nagy cégek itt alakíthassák ki központi irodáikat. „Valóban szigorúak a szabályok. De amíg ezek a tisztaság és a rend fenntartását, illetve az emberek egymásra való figyelését szolgálják, nincs baj velük. Egyébként még soha nem láttam rendőrt az utcán, aki szabálysértők után koslatna, bírságolásról is csak újságban olvastam. Az emberek általában azonosulnak az értelmes szabályok elveivel, inkább egymást figyelmeztetik, ha kell” – mondta Krisztina.
„Családosként el sem tudok jobb helyet képzelni a gyerekeimnek. A város tele van gyerekprogramokkal, játszóterekkel, víziparkokkal, világhírű az állatkert és az éjszakaiállatkert. Bármikor lesétálhatunk a tengerpartra vagy biciklizhetünk a parkokat összekötő bicikliutakon. A külföldiek gyerekei általában nemzetközi iskolákba járnak, de a helyi oktatás is nagyon színvonalas, rengeteg szingapúri diák jut be neves ausztrál, amerikai, angol egyetemekre.” (P.K.)
Érdekességképpen hozzátette, hogy a boltokban rágó nem kapható, csak fogorvos írhat fel receptre. A rágózás maga nem tilos, be lehet hozni az országba, ha valaki a rabja. „Amíg otthon annyival magasabbak az adók, nehézkesebb az ügyintézés, idegesebbek az emberek és a családok is kevesebb időt tölthetnek együtt, nem szeretnénk hazaköltözni. Szingapúr nagyon vállakozásbarát környezetet biztosít a lakosainak. Én yoga oktatással foglalkozom a háztartás és gyereknevelés mellett. Nagyon élvezem az állandó nyarat, meleget és a munkámat” – vallotta be Krisztina.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!