A bevételek 7%-kal növekednek, az adóbegyűjtés és az EU-s forrásbevonás ugyanis felpörög. Fizetés- és nyugdíjemelésről egyelőre nincs szó, erről esetleg tavasszal döntenek.
A jövő évi költségvetési tervezet szerint az államháztartás bevételei 195,3 milliárd lejt tesznek ki, ez 9%-kal haladja meg az idei évre eredetileg becsült bevételszintet, és 7%-kal nagyobb a 2011-es első kiegészítést követő 182,5 milliárd lejes tényleges értéknél. A kiadások 206,5 milliárd lejt fognak kitenni, a deficit így 11,2 milliárd lej lesz – ez a GDP 1,9%-a.
Az optimista becsléseket 1,8-2,3%-os gazdasági növekedésre, hatékonyabb adóbegyűjtésre és eredményesebb EU-s forráslehívásra alapozzák. Az egykulcsos jövedelemadó jövőre is 16% marad, az áfa 24%-os szintjén sem változtatnak.
Hatékonyabb adóbegyüjtés és több EU-s pénz
A bevételek több mint felét a társadalombiztosítási járulékok és az áfa fogja képezni, ez utóbbi GDP arányos szintje a jelenlegi 8,6%-hoz képest 2015-re elérheti a GDP 9,08%-át. Jövedéki adókból 21,2 milliárd lejt – a teljes bevétel 10,8%-át – terveznek beszedni, a bér- és személyi jövedelem adója 10,1%-ban fog hozzájárulni a bevételekhez, a nyereségadó pedig az 5,6%-át fogja kitenni a teljes összegnek.
A Ziarul Financiar szerint az jövő évi költségvetés – hasonlóan az előzőekhez – ismét túl optimistára sikerült, a realitástól elrugaszkodott bevételemelkedésekkel számol. Egy esetleges recesszió esetén jelentősen megnehezülne a kormány dolga a költségvetés kiigazításánál.
Noha a beruházásokra koncentrálnak, leginkább a beszerzési kiadásokat emelik
A kiadások csak enyhén, 0,6%-kal fognak növekedni az idei évhez képest. A kormány tervei szerint ebben központi szerepet fognak kapni a beruházások, 37,8 milliárd lej értékben – ez az összkiadás 18,3%-át fedi le. Növekedni fognak még a működéssel és beszerzéssel kapcsolatos költségek is, amelyek 31,7 milliárd lejt fognak kitenni.
A személyzeti kiadások jövőre is csökkenni fognak, az idei 7,5%-ról 6,9%-ra, de enyhén zsugorodni fog a szociális ellátásra fordított keret is. A Ziarul Financiar szerint a személyzeti kiadásokat idén is sikerült visszaszorítania a kormánynak, azonban a javak és szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos költségek idén 10-15%-kal emelkedtek tavalyhoz képest. Középtávon ezt a költségnemet „fenntartható szintre” szeretnék lehozni, nagyobb hangsúlyt adva a befektetéseknek, amelyre a gazdasági növekedést alapoznák.
Kilenc minisztérium nagyobb költségvetéssel dolgozhat jövőre
Kilenc minisztérium az ideinél nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Ezek az Európai Ügyek Minisztériuma (32,4%), Környezetvédelmi Minisztérium (30,9%), Külügyminisztérium (19,5%), Pénzügyminisztérium (5,2%), Honvédelmi Minisztérium (0,8%), Egészségügyi Minisztérium (13,3%), Távközlési Minisztérium (23,9%), a Gazdasági Minisztérium (3,9%) és a Szállításügyi Minisztérium (3,6%), továbbá a Legfőbb Ügyészség is több pénzhez jut jövőre (4,3%).A legnagyobb csökkentést a Kulturális Minisztérium (-24,5%) és a Belügyminisztérium (-17,3%) szenvedi el. Az Igazságügyi Minisztérium büdzséjét 5,3%-kal, a Turisztikai Minisztériumét 8,4%-kal, a Munkaügyi Minisztériumét pedig 3,9%-kal vágják meg. Kevesebb pénzből gazdálkodhat még az oktatási (-2,3%) és a mezőgazdasági (-5,8%) tárca is. Emellett a hírszerző szolgálat büdzséjét 1,6%-kal, a védelmi szolgálatét 2,5%-kal, illetve a külügyi hírszerző szolgálatét 3,4%-kal emelik meg. Egyedül a speciális távközlési szolgálat költségvetését csökkentették 1,38%-kal.
Kiigazítják az idei költségvetést: pénzt adnak az egészségügyi tárcának
A Mediafax hírügynökség szerint a kormány november végéig kiigazítja az idei költségvetést. Az intézmények részére kiutalt összegekből levágott részt az egészségügyi minisztériumhoz folyósítja, hogy az törleszteni tudja felhalmozott adósságai egy részét. Az idei második kiigazítás negatív irányú lesz, ugyanis a bevételek 700 millió lejjel alulmaradtak az eredetileg tervezett szintnek. Ezért kormányzati források szerint vagy a minisztériumok büdzséjét vágják meg, vagy a deficitcélt emelik meg. Az államháztartási deficit ugyanakkor semmiképpen sem haladhatja meg a GDP 4,4%-át, mert ezt vállalta Románia az IMF-fel szemben. Az első kilenc hónap után a deficit 2,5%-os volt. Az első kiigazításra augusztus elején került sor, akkor 341 millió lejt folyósítottak az egészségügyi tárca költségvetésébe, hogy törleszteni tudjon az 1,7 milliárd lejre rúgó adósságából. A kapott összeggel nem volt elégedett Cseke Attila egészségügyi miniszter, ezért később lemondott tisztségéről.
Nyugdíjreform ide vagy oda, a speciális nyugdíjak 17%-kal nőnek
A kormány ugyanakkor a speciális nyugdíjakra jövőre 17%-kal több pénzt szán, mint 2010-ben. A védelmi minisztérium nyugdíjkasszája 9%-kal nő az idei szinthez képest, elérve a 2,47 milliárd lejt. A belügyminisztériumnál a növekedés 5%-os (1,62 milliárd lejre), a hírszerző szolgálat nyugdíjasai pedig 6%-kal (327 millió lejt) több juttatást kapnak, mint idén. Az állam így 4,41 milliárd lejt fog költeni a 159 ezer speciális nyugdíjas ellátására, akik átlagosan 2 289 lejt vihetnek haza havonta. Eközben az állami nyugdíjkassza költségvetése csak 0,05%-kal növekszik, elérve a 47 milliárd lejt. Ebből finanszírozzák a 4,76 millió „normál” nyugdíjas járandóságát, akik átlagosan 747 lejt fognak kapni havonta. A 2012-es költségvetés is a 2009-es 732,8 lejes nyugdíjponttal számol. Idén az állami nyugdíjalapból 4,78 millió személy részesült, az átlagnyugdíj 749 lej volt, a speciális rendszerből kifizetett 155 800 nyugdíjas átlagos havi jövedelme pedig 1 755 lej volt.
2010-ben a ZF számítasai szerint a kormány 3,6 milliárd lejt költött a 156 ezer speciális nyugdíjasra, akik átlagosan 1 946 lejt kaptak kézbe havonta. Két év alatt a speciális nyugdíjakkal járó kiadások 800 millió lejjel emelkedtek, noha közben életbe lépett a nyugdíjreform is.
Egy kormányzati forrás szerint 2012-ben már nem fogják nyújtani az új oktatási törvénnyel bevezetett szociális kuponokat a kisiskolás gyerekeket nevelő, rászoruló családoknak. A forradalmárok is elvesztik az eddig kapott támogatásokat, és ezentúl csak évi hat ingyenes utazásra lesznek jogosultak.
Hol a bér- és nyugdíjemelés?
A jövő évi költségvetés nem számol az állami alkalmazottak korábban beharangozott fizetésemelésével és a nyugdíjak inflációhoz történő indexálásával. Emil Boc miniszterelnök azonban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem szerette volna a legoptimistább forgatókönyvet alapul venni a költségvetés kidolgozásakor, és ha április-májusban a gazdasági mutatók ezt lehetővé teszik, akkor kormányrendelettel emelhetnek a fizetéseken és a nyugdíjakon. Jeffrey Franks , az IMF romániai küldöttségének vezetője ezt már korábban megerősítette, de leszögezte, hogy a a bérek legtöbb 3-4%-kal emelkedhetnek jövőre.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!