114 erdélyi kisváros lakossága körében készült felmérés a vállalkozás beindítására vonatkozó hajlandóságról. Kiderült: a válaszadók 81,9%-a nem akar vállalkozást indítani.
Erdélyben mind a vállalkozói szándék, mind pedig a vállalkozói aktivitás magasabb az országos átlagnál, a válsággal felerősödő tőkehiány, a növekvő adóterhek és a jogrendszer ellentmondásossága azonban nagyban nehezíti a kis- és középvállalkozói szektor fejlődését – ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban című projekt keretében végeztek.
A kezdeményezés egy kétéves futamidejű stratégiai humánerőforrás-fejlesztési projekt, amelyet az Európai Szociális Alap támogat a romániai Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében. A projekt vezető partnere a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) , partnerei az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja , a LAM Alapítvány , a Romániai Magyar Üzleti Egyesület , és a Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatósága.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület az idei év elején indította el a kétéves futamidejű, stratégiai humánerőforrás-fejlesztési projektet, amelynek célja az észak-nyugati, központi és nyugati régiókban élők vállalkozói készségeinek fejlesztése, a vállalkozói szellem ösztönzése.
A projekt keretében vállalkozói és menedzser felnőttképzési programot indítanak. A vállalkozásfejlesztési képzési és tanácsadói szolgáltatások kínálatának szakmai megalapozásához és felügyeletéhez szociológiai és közgazdaságtani vizsgálatra került sor, melyet a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Kara mellett működő Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja végzett.
A Potenciális vállalkozók – lehetőségek és nehézségek és a Vállalkozók – elvárások, lehetőségek és nehézségek című kutatások fókuszcsoportos és kérdőíves vizsgálatok eredményeit dolgozzák fel, az adatfelvétel 2011. május-júniusában történt, a válaszadó nemzetiségének függvényében román és magyar nyelven.
Csata Zsombor szociológus, a kutatás vezetője, a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok kutatóközpontjának igazgatója, illetve Pásztor Gyöngyi és Péter László szociológusok, az EVK munkatársai csütörtöki sajtótájékoztatón mutatták be a két jelentést. A projekt célkitűzéseit, eddigi eredményeit a Nagy Gábor Romániai Vállalkozásokért Egyesület elnöke, projektmenedzser ismertette.
A projekt összértéke 8,6 millió lejre rúg, ennek keretében 540 vállalkozót összesen 2040 órás képzésben részesítenek, a projekt végéig 56 vállalkozás beindítását kell elérni. Eddig 3 településen – Kézdivásárhelyen, Zsombolyán és Margittán nyitottak regionális központokat idén áprilisban, ezek keretében a regionális tanácsadók júniustól szeptemberig összesen 64 érdeklődőnek nyújtottak személyre szabott vállalkozásfejlesztési szolgáltatást.
A vizsgálat során 114 erdélyi kisvárosban mérték fel az ott lakók vállalkozói hajlamát és a vállalkozások sűrűségét: kiderült, Erdélyben 27 vállalkozás jut ezer főre. A kutatások eredményei szerint az erdélyi kisvárosokban lakó személyeknek mindössze 4,6%-a gyakorló vállalkozó, a potenciális vállalkozók számaránya 13,5%-ra tehető. A megkérdezettek 81,9%-a nem óhajt saját vállalkozást alapítani.
A kutatás szerint a felnőtt népesség egyharmada inkább alkalmazottként, 13%-a vállalkozóként, 26%-a pedig önfoglalkoztatóként dolgozna. Jelentős azoknak az aránya, akik kivonulnának a munkapiacról: 19%, vagyis a megkérdezettek egyötöde nem kíván foglalkoztatottként részt venni a munkapiacon. A Gallup Intézet 2009-es felmérésében utóbbi csoport aránya 6%-s volt.
Azok, akik vállalkoznának, elsősorban a jobb jövedelmi kilátásokat, a személyes függetlenséget jelölték meg motiváló tényezőként. A siker feltételeként a megkérdezettek elsősorban az intelligenciát (33,8%) említették, a becsület, az őszinteség és az erkölcsösség a válaszadók 32,2%-a szerint elengedhetetlen. A vízió, az előre nem látható helyzetekben való boldogulás és a közösség támogatása a sikeres vállalkozáshoz szükséges feltételek, tulajdonságok listájának az aljára szorultak.
Pásztor Gyöngyi szociológus előadásában elmondta, nagyobb a valószínűsége, hogy vállalkozóvá válik az a személy, akinek családjában vagy közeli baráti körében is léteznek vállalkozók.
A kutatás rávilágított: általános jelenség a bizalom hiányára, noha a tömbben élő magyarság esetében magasabb a bizalom és a kooperációra való hajlam, mint azokon a településeken, ahol a magyarság kisebbségben, románokkal együtt él.
A vállalkozók robotképét Csata Zsombor vázolta: középkorú, magasan képzett, házas férfi, aki átlag fölötti jövedelemmel rendelkezik. A potenciális vállalkozó fiatal, egyedülálló, magasan képzett férfi. A szociológus szerint a vállalkozói hajlam nagyobb a kisvárosi magyarok körében, mint a románok között.
Elhangzott, a nők esetében statisztikailag alacsonyabb a vállalkozási szándék, azonban egyre magasabb a magasan képzett nők aránya, akik a potenciális vállalkozók egyik csoportját alkotják. Ők általában fiatalok – 25 év körüliek – és egyedülállók, a profitszerzés és az önmegvalósítás miatt gondolkodnak egy vállalkozás beindításán.
A potenciális vállalkozók körét bővíti az elégedetlen állami alkalmazottak csoportja is, ők a negyvenes korcsoportba tartoznak, zömében tanárok vagy köztisztviselők. Továbbá létezik egy olyan csoport is, amelynek tagjai egy ideig külföldön vállaltak munkát, és az ott szerzett tapasztalataikat egy saját vállalkozáson belül szeretnék hasznosítani. A kiterjedt kapcsolathálóval rendelkező korai nyugdíjazottak között is nagy számban akadnak olyanok, aki egy vállalkozás alapítását fontolgatják. Kritikus tömeget képeznek azok a személyek is, akik valamikor vállalkozók voltak, de belebuktak vállalkozásukba, ám foglalkoztatja őket egy új cég beindításának lehetősége, elsősorban a vállalkozói státus visszanyerése miatt. Ők azonban meglepően alacsony arányban mutatnak hajlandóságot arra, hogy képzéseken vegyenek részt.
A nagyvárosok ösztönző hatással bírnak a környező településeken észlelhető vállalkozási kedvre. A megyeszékhelyeken is nagyobb mértékű a vállalkozás: Csíkszeredában 54, Gyulafehérváron 50 vállalkozás jut ezer főre. A turisztikai potenciállal rendelkező települések esetében, például Herkulesfürdőn, Tusnádfürdőn, Borszéken is megfigyelhető egy nagyobb mértékű vállalkozási kedv.
A vállalkozás-indítás akadályait firtató kérdésekre a potenciális vállalkozók elsősorban a tőkehiányt, a tudást és a tapasztalatot jelölték meg, miközben a vállalkozói ötlet szerepe és jelentősége alulértékelt.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!