Itt az új válság: miben tartsuk kicsi vagyonunkat?

Ahogy a pesszimistábbnál pesszimistább forgatókönyvek napvilágra kerülnek, úgy válik egyre apokaliptikusabbá a világhangulat. A görög csőd és a végeláthatatlan adósságspirál egész Európa összeomlását jelenti, amely magával rántja majd a pénzügyi rendszert, így az akár teljesen meg is szűnhet. Nem marad más, csak a cserekereskedelem és a földművelés – vélik a legborúlátóbbak. Optimistább vélemények szerint is tarthatatlan a gazdaságokat összeroppantó adóssághalmaz, a bank- és pénzügyi rendszer rövidesen átalakul, a valuták elértéktelenedhetnek, az arany vagyontartó szerepe megnövekedhet. Felmerül a kérdés, hogy milyen eszközökben bízhatunk, amelyek évek múlva is megőrzik majd értéküket? Hiszen az ingatlanárak esnek, a közgazdászok pedig az euró eltűnésével és a lej meggyengülésével riogatnak. Szakértőket kérdeztünk világgazdasági várakozásaikról, illetve arról, hogy mit ajánlanak, mihez kezdjünk összekuporgatott megtakarításainkkal. Pánczél Zoltán , a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke 30%-os esélyt lát egy „tisztítótűz bekövetkezésére, ebben az esetben gyors, 20-40%-os tőzsdei zuhanással és 1,2-alatti euró/dollár árfolyammal számolok” – mondta el kérdésünkre a vállalkozó.

Pánczél szerint továbbá 60%-os az esélye annak, hogy a hétvégi csúcs rövidtávon elodázza a legrosszabb forgatókönyvet. Ekkor – óriási erőfeszítések árán – egy 3-5 évig tartó depresszió-stagfláció jellemzi majd az európai gazdaságot. Innen az ázsiai piacok húzhatják ki a világot, ha addig nem omlik össze a kínai ingatlanlufi, hiszen ott is lassulás tapasztalható. A szakember csak 10%-os esélyt lát arra, hogy hirtelen mindent újra rózsaszínben lássunk.Európa gazdaságára vonatkozóan elmondta, hogy ha sikerül egyben tartani (70% esély), akkor nagyon komoly kormányzati megszorítások várhatóak minden országban, és nemhogy bővülés nem várható EU szinten, de a megszorításoknak köszönhetően a fogyasztás általánosságban csökkenni fog. „3-5 éves problémás időszak jöhet, amelynek az első éve lesz csak igazán kockázatos: kérdéses ugyanis, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az Európai Központi Bank (EKB) mennyire tudja visszatartani a Spanyolország és Olaszország bedőlésére játszó spekulánsokat. Itt kiemelten fontos, hogy a bankokat fel tudják-e megnyugtató módon tőkésíteni” – fogalmazott Pánczél. Szerinte 60% annak az esélye, hogy az EU-csúcson nem tudnak megállapodni a kielégítő gazdasági intézkedésekről. A RMÜE elnöke szerint a közép-kelet európai térség akkor fejlődik, ha az EU is fellendülésben van, és ők a legnagyobb visszaesők is recesszió idején, így a továbbiakban ezek az országok alulteljesítőek lesznek.

„Magyarország pedig az elkövetkezendő 15 hónapban könnyen a gazdasági összeomlás szélére kerülhet,

a forint ellen játszani tehát nem nagy kockázat. A legrosszabb teljesítményt a régióban Magyarországtól várom, erre 80% esélyt adok. Összességében: nem ebben a régióban fektetnék be.”Az eurós megtakarításról Pánczél elmondta, hogy jobb, mint a lejes vagy a forintos, ha ugyanis az előbbi dől, akkor a „többinek már úgyis mindegy. De szerintem a dollár és a norvég korona a helyes megtakarítási irány baj esetén. Amikor majd esetleg óriási, devizavédő kamatemelések lesznek, ráér majd akkor visszamenni az anyadevizához".A bankok Pánczél szerint nem omlanak be, de ha mégis elkezdődne a roham az EU-ban, „akkor azonnal dollárt kéne venni, mert a folyamat gyorsabb lenne, mint a pestis. Ha elindul a láncreakció, hiába lennének a nyugtató szavak, gyorsan kell lépni. A bankbefektetéseknél azt kell figyelni, hogy ki az anyabank, és hogyan tőkésítették fel a leánybankot. Csak nagy, nemzetközi tulajdonossal rendelkező bankhoz érdemes fordulni, és az anyabank országának a stabilitását is figyelembe kell venni.Az arany összeomlását semmiképpen nem várja, de nem bízik a nagy felértékelődésben 100%-osan. „A nyersanyagok rövid távon eshetnek egy kicsit, de inkább optimista vagyok, főleg ha felpörög az infláció – mondjuk ha az EKB eurót nyomtat, a búza, cukor, kukorica stabilak maradhatnak, azonban a fémek nem sorolhatók ide.

A föld szerepe válságban és inflációban is felértékelődik,

szerintem jó befektetés, viszont nem likvid, tehát ne 1-2 évre akarjunk földet venni. Ha valaki ki tudja adni, esetleg ért a megműveléséhez, akkor jó irány, mert enni mindig fogunk. Az ingatlanárak még körülbelül egy évig esni fognak, olyan 8-12%-ot, hosszabb távon a vagyon egyharmadát ebbe kell fektetni, de lehet, hogy még várni kell a vétellel. De az olcsó és bőven piaci ár alatt (min 20-25%) árult ingatlanokra le kell csapni vagy alacsony ajánlatokat benyújtani.A biztosításokat most teljes mértékben hanyagolnám. Recesszió idején kicsi hozamokat nyújt, relatív nagy költségek mellett magas kockázattal jár”. Pánczél szerint a mintaportfóliót 30%-ban ingatlan, 50%-ban német állampapír, vagy USA kötvény, 10%-ban dollár deviza és 10%-ban arany alkothatná. „Esetleg érdemes lehet legfeljebb 5-10%-ot az anyadevizában rövid lejáratú állampapírokban tartani, majd ezeket átsúlyozni föld-arany-részvény-ingatlan felé.Ez egy jó menekülő, vagyontartó portfólió lehet. Kockázatvállalóbbak 10%-ban spekulatív derivatív pozíciókat is felvehetnek, akár piac esésére játszva, ezzel fedezhetik a többi vagyonelem értékvesztését" – véli Pánczél Zoltán. Szabó Árpád , a Sapientia adjunktusa szerint a kockázatot és a vagyont a jól bevált szabályok szerint 1/3-1/3-1/3 arányban osszuk meg a tőzsdén, ingatlanokban és vállalkozásban. Ha kevés tőkével rendelkezünk, akkor marad az ingatlan és arany. Véleménye szerint ugyanis egyik napról a másikra nem fog néhány nap alatt megváltozni az emberiség arany iránti szeretete.

„Ha aranyba fektetünk, az napi/heti/havi szinten sokat változhat, zuhanhat is, de évtizedekre előre vetítve úgyis emelkedni fog. Csak legyen türelme a befektetőnek. Ugyanez a helyzet a forgalmas, jó helyeken elhelyezkedő ingatlanokkal. Amíg a globális felmelegedés nem teszi szükségtelenné a jól fűtött lakásokat, addig szükség lesz ingatlanokra. Az ingatlanárak is lezuhanhatnak egyik napról a másikra, és hónapokig vagy évekig alacsonyan maradhatnak, de sok év/évtized perspektívájában emelkedni fognak” – véli az egyetemi oktató. Szerinte nem érdemes bankok által ajánlott alacsony kamatokon betétben lekötni a pénzünket, ennél sokkal jobb és biztosabb saját országunk államkötvényeit megvenni. Tőzsdén csak tapasztalt traderre bízzuk a pénzünket, ha nem rendelkezünk elég tudással a befektetéshez. A közeljövő piaci trendjeihez kapcsolódóan elmondta, hogy a pénzügyi szektor sokkal szigorúbb regulációjára lenne szükség, ugyanis a jelenlegi folyamatok „nagyon elszálltak”, azonban teljesen értelmetlenek a „foglaljuk el a Wall Streetet” jellegű tüntetések.

„A piac törvényei ellen tüntetni pont olyan, mintha egy természeti törvény, például a gravitáció ellen tüntetnének.

Egy demokratikus országban lehet tüntetni a gravitáció törvénye ellen, csak nincs semmi értelme. Úgyis leesünk, ha szárnyak nélkül akarunk repülni. A politikusok viszont az egész világon korruptak, a bankárok és a pénzügyesek megvásárolták őket. Nem biztos, hogy van merszük a kenyéradójuk kezébe harapni, és nagyon megváltoztatni a jelenlegi rendszert. Habár, ki tudja... ilyen téren nehéz jóslatokba bocsátkozni” – mondta el Szabó Árpád. Diósi László , az OTP romániai vezérigazgatója szerint befektetési döntések meghozatala előtt a legfontosabb szabály, hogy mindenki legyen tisztában a saját kockázatvállalási hajlandóságával, és abból – ilyen turbulens időkben – vegyen vissza még egy kicsit. „Tehát nagymamánknak ne ajánljunk kínai részvénybefektetést, aki pedig közepes kockázatokat bevállal normál időkben, az legyen konzervatívabb válságban” – véli a bankár.

Elmondta, hogy a befektetés jellegét a kockázatvállalási hajlandóság, a befektetendő összeg nagysága, a befektetés becsült hossza, a likviditás iránti igény, és az elvárt hozam határozza meg. Ha tehát például valaki nagy hozamot remél rövid idő alatt, annak magas kockázatot kell vállalnia (görög állampapír), akit ellenben a befektetett tőke biztonsága érdekel leginkább, az minimális hozammal kell beérje (német állampapír).„Általános szabály, hogy ha minden befektető egyfajta dolgot csinál, például norvég koronát vesz, akkor mi próbáljunk meg valami mást keresni, mert hozzánk már nyilván későn jutott el a hír, és a spekulatív befektetők úgyis mindig két lépéssel előttünk járnak. Tehát ők nyereséggel fognak kiszállni, mi pedig bukunk rajta. Ez érvényes aranyra, ezüstre, hasonló menedékekre is. Az is fontos szabály, hogy olyasmibe fektessük a pénzünket, amit ismerünk és kontrollálni tudunk, ezért nem jó ötlet ilyenkor felfedezni a maláj részvénypiacot vagy a perui ingatlanokat” – fogalmazott a bankszakember. A devizákat illetően akkor a legkisebb a kockázat, ha olyan ország pénznemében takarékoskodunk, ahol élni kívánunk – így az euró és lej megtakarítás továbbra is javasolható. A részvénypiacok hasonló trendeket mutatnak a feltörekvő országok deviza-árfolyamaival: a nemzetközi hangulat alakulása rángatja őket.

Azt mondják, hogy manapság "cash is king", akinek készpénze van, annak jó lehetőségei támadhatnak

– feltéve, ha felismeri és kihasználja azokat.A legjobb megoldás talán egy kiegyensúlyozott, bankbetétből, pénzpiaci-, kötvény- és részvényalapokból álló többdevizás portfólió, amely kiegyensúlyozza a kockázatokat és hozam-lehetőségeket. Részvénybefektetés esetén pedig a tranzakció előtt két fogadalmat kell tenni: a) évekig rá se néz az ember; b) meghatároz egy stop-loss limitet, vagyis, hogy maximum mekkora veszteséget hajlandó elszenvedni a portfólióján (pl. 40%) , és azt szigorúan betartja.Javaslom megszívlelni egy általam igen nagyra becsült szakember mondását: "a részvénypiac a legjobb dolog a világon, mert az ember többszáz százalékot nyerhet, de csak száz százalékot bukhat" – mondta Diósi. Gáti László , az OTP Alapkezelő értékesítési igazgatója a portfóliók kiegyensúlyozásához – nem meglepő módon – a befektetési alapokat ajánlja. „Ha valaki egy ilyen eszközbe fekteti pénzét, azt onnantól a bank vagyonkezelő szakértői kezelik, az adott gazdasági körülményeknek és a befektetési politikának megfelelően. A befektetési alapok azért jelenthetnek megfelelő megoldást, mert diverzifikált, több eszközbe fektető stratégiájuknak köszönhetően megosztják a kockázatokat, így törekedve a hosszú távú nyereségre" – ajánlotta Gáti. Farkas Péter , a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa valószínűleg a legpesszimistábbak közé tartozik. Véleménye szerint a kapitalizmus jelenlegi válsága még az 1929-33-asnál is nagyobb fenyegetést, kezelhetetlen aránytalanságokat jelent, ezért

senkinek semmiféle befektetést sem ajánl.

„Ha egyáltalán lenne megtakarításom, legfeljebb ingatlanba fektetném, nem befektetési, hanem mentési céllal. Belátható időn belül ki fog pukkadni a nyersanyaglufi is, mert az árak elsősorban a spekulációs befektetések és az oligopóliumok miatt szárnyalnak. Az olajár például legalább négyszerese a kitermelési költségek által indokoltnak, az élelmiszerárak is ezért vannak az egekben” – fogalmazott a közgazdász. Immanuel Wallerstein szociológus-történészt idézve Farkas Péter elmondta, hogy a kapitalizmus elért ahhoz a határhoz, amikor már nem tudja saját eszközeivel kezelni a saját maga által létrehozott helyzetet, és ezért a jelenlegi hosszú (Kondratyjev) ciklus minden bizonnyal az utolsó.

Véleménye szerint éppen a féktelen értékpapír befektetések és realitások nélküli eszközár-szárnyalások vezettek a mai helyzethez, a soha nem látott világméretű feszültségekhez. Példaként a mémként terjedő, BBC-műsorból készített videót emelte ki, amely megmutatja, hogy a profitorientált pénzügyi vezetőket nem érdekli, ha egyes országok csődbe is kerülnek.