Az RMKT szervezésében idén Kolozsváron, a BBTE közgazdasági karán találkoztak a gazdasági szakemberek. Hat nagyelőadásban és öt szekcióülésen kutatták az új irányt a megújuló környezetben. Mekkora sikerrel?
A hétvégén Kolozsváron rendezték meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) huszadik vándorgyűlését. A dínomdánom mellett igényes gazdasági előadásokon vehettünk részt, amelyek az erdélyi konferenciáktól szokatlan módon, pörgős ritmusban követték egymást. Ebben tehát már mindenképp haladunk a megújulás felé.
A rendezvényre közel háromszázan regisztráltak, a szekcióülések közül a Kerezsi Miklós által vezetett vállalkozásfejlesztésről szóló beszélgetés volt a legnépszerűbb. A rendezvényt pénteken ünnepi közgyűlés nyitotta, szombaton pedig díszvacsora és zenés fogadás zárta. A táncoslábú közgazdászok pedig nem is annyira unalmasak, mint amilyennek mondják őket.
Az előadássorozatot Dr. Chikán Attila , a budapesti Corvinus Egyetem professzora nyitotta. Elöljáróban elmondta, hogy szokott olyan előadásokat tartani, amelyekben hevesen bírálja a kormányzati politikákat – de ez most nem olyan lesz. A versenyképességet a World Economic Forum (WEF) és az IMD ranglistái alapján értelmezte, a mutatókból pedig kiemelte a közép-kelet európai térség azon sajátosságait, amelyek együttesen segítik, vagy éppen hátráltatják az illető országokat. Ezek tudatában kell a fejlesztési politikákat kialakítani – hangsúlyozta. A hátráltató tényezők között szerepel például az oktatás színvonala, a drága agrárpolitika, a monopólium ellenes politika hatékonytalansága vagy éppen a politikumba vetett bizalom hiánya. A vámok mértéke is hasonlóan magas a vizsgált országokban és a kereskedelmi korlátozások ugyanúgy hátráltatják a nemzetközi árucserét mind a négy országban. A WEF 139-es listáján Románia a 77., Magyarország a 48., Szlovákia a 69., Horvátország pedig a 76., az IMD 59-es rangsorában már az előkelőbb harmadik helyre tornáztuk fel magunkat a négyes csoportból: Magyarország a 47., Szlovákia a 48., Horvátország az 56., Románia pedig az 50. A professzor kiemelte, hogy az országcsoportba tartozó tagok egyik sajátossága, hogy az anyagi értékek fontosabbak számukra, mint az eszmeiek. Ez talán nem is annyira meglepő a hasonlóan alacsony életszínvonal miatt. Dr. Kovács Árpád , a Magyar Közgazdász Társaság elnöke borús képet vetített előre a világgazdaság jövőjéről: a közeljövőben a növekedés alacsony, a munkanélküliség magas lesz, a kormányzati programok pedig elsősorban az eladósodottság fékezését fogják célozni. Az Egyesült Államok gyenge fejlődést fog produkálni, Kínában felgyorsul az infláció, a kelet-európai országok növekedése pedig nem fogja meghaladni a 2-3%-ot. A válság során a világgazdaság asszimetriája fenntarthatatlanná vált, a problémák tüneti kezelése miatt ugyanis az országcsoportok szétszóródtak. Egyre kevésbé jellemző a globális intézményrendszerben való gondolkodás, a kormányzati politikák a protekcionizmus felé haladnak. Elmondása szerint egyelőre csak a kormányzati pénzek segítettek úgy-ahogy a válság szinten tartásában, a fogyasztás felpörgetése azonban – Kína kivételével – a túlzott eladósodottság miatt elérte korlátját. Véleménye szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az állam csak a legszükségesebb esetekben avatkozna be a gazdaság szabályozásába – például a pénzpiaci spekulációk kordában tartásához.
De hogy mi vár Romániára? Mihail Ion , a Raiffeisen Asset Management ügyvezető igazgatója hasonlóan pesszimistának tűnt: 2011-2013 között mérsékelt gazdasági növekedés várható, a külföldi bővülés hanyatlása negatívan hat a hazai iparra és exportra. Rövid távon a magánszféra beruházása legjobb esetben is csak stagnálhat, 2015-ig pedig az Európai Bizottság csak 2%-os GDP-növekedést valószínűsít az ország számára. Mielőtt azonban belemerülnénk a búskomorságba, érdemes megjegyezni, hogy vannak még erőforrásaink. Rachel Sargent , az Osprey Partners ügyvezetője kiemelte például, hogy a romániai lakosság idegennyelv-tudása messze túlszárnyalja a régió átlagát, ami vonzó a külföldi cégek számára. A válság után a fúziókba és felvásárlásokba belefogó vállalkozók sokkal elővigyázatosabbak, mint korábban, a tranzakciókban rejlő bizonytalanságot minél inkább csökkenteni igyekeznek. 2009-hez képest 2010-ben a felvásárlások száma nőtt, összértékük azonban csökkent, vagyis több, de kisebb méretű tranzakcióra került sor.
Érdemes kihasználni még az ország vidékies környezetéből fakadó erős közösségi szellemet is Kolumbán Gábor , a Civitas Alapítvány elnöke szerint. A plenáris előadások magasröptű makrogazdasági témái közül kilógó beszédében Kolumbán a Székelygyümölcs példáján mutatta be, miben rejlik egy közösségi vállalkozás sikere. Először is társadalmi tőkéből építkezik, de működésén keresztül ezt visszaforgatja, így hozzájárul a növekedéséhez is. A közösség együtt hozza létre és működteti a vállalkozást úgy, hogy a társaság egészének haszna származzon belőle. A Székelygyümölcs műhelyébe a tagok behozzák a megtermesztett gyümölcsüket, ott azt az EU-s normáknak megfelelően saját maguk feldolgozzák, majd a termékeket értékesítik, 35%-os vámot hagyva a manufaktúra működtetéséhez. A cél, hogy mindenki jól járjon. A modell pedig annyira sikeres, hogy a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó mellé a „lekvár-divíziót” Farcádra költöztetnék, Zetelakára pedig az erdei gyümölcs részleg kerülne.
A plenáris előadások után ötfelé szakadt a társaság, hogy beüljenek a párhuzamosan zajló szekcióbeszélgetések egyikére. Az Erőforrások a XXI. században – kihívások és lehetőségek szekciót Ciotlaus Pál vezette, meghívottak voltak: Nagy Bege Zoltán , az Országos Energia Ügynökség vezérigazgatója, Dr. Hetesi Zsolt , az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Csibi Magor , a World Wide Fund for Nature (WWF) romániai igazgatója és Jakab Zoltán , az East Grain ügyvezető igazgatója. A Vállalkozásfejlesztés szekció moderátora Kerezsi Miklós , az East Consulting igazgatója volt, a meghívottak pedig Andrásy Zsolt , az Autonet ügyvezető igazgatója, Kovács Zoltán , a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatója, Bilibók Botond , a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, illetve Zöld György , a General Facility Managament vezetője voltak. A Kolumbán Gábor által vezetett Régió- és vidékfejlesztés szekcióban Csanády András tanár, Dr. Nagy Tőkés Ferenc iskolaigazgató, Dr. Horváth Réka és Dr. Kerekes Kinga egyetemi adjunktus adott elő. A Gazdaságfejlesztési stratégiák szekciót Gáti Attila vezette, meghívott előadó volt Winkler Gyula EP-képviselő, Barsiné Pataki Etelka EU Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos, Gyerkó László szenátor, Radetzky Jenő, a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve Szakáli István Loránd , a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A Gazdasági oktatás fejlődési irányvonalairól szóló szekciót Dr. Török Ádám akadémikus moderálta, a beszélgetés meghívottjai Dr. Fogarasi József egyetemi docens, Dr. Geréb László egyetemi adjunktus, Dr. Szabó Árpád egyetemi adjunktus, Dr. Pete István docens és Csuka Gyöngyi doktoranduszok voltak.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!