Az RMKT szervezésében idén Kolozsváron, a BBTE közgazdasági karán találkoztak a gazdasági szakemberek. Hat nagyelőadásban és öt szekcióülésen kutatták az új irányt a megújuló környezetben. Mekkora sikerrel?
A hétvégén Kolozsváron rendezték meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) huszadik vándorgyűlését. A dínomdánom mellett igényes gazdasági előadásokon vehettünk részt, amelyek az erdélyi konferenciáktól szokatlan módon, pörgős ritmusban követték egymást. Ebben tehát már mindenképp haladunk a megújulás felé.
A rendezvényre közel háromszázan regisztráltak, a szekcióülések közül a Kerezsi Miklós által vezetett vállalkozásfejlesztésről szóló beszélgetés volt a legnépszerűbb. A rendezvényt pénteken ünnepi közgyűlés nyitotta, szombaton pedig díszvacsora és zenés fogadás zárta. A táncoslábú közgazdászok pedig nem is annyira unalmasak, mint amilyennek mondják őket.
Az előadássorozatot Dr. Chikán Attila , a budapesti Corvinus Egyetem professzora nyitotta. Elöljáróban elmondta, hogy szokott olyan előadásokat tartani, amelyekben hevesen bírálja a kormányzati politikákat – de ez most nem olyan lesz. A versenyképességet a World Economic Forum (WEF) és az IMD ranglistái alapján értelmezte, a mutatókból pedig kiemelte a közép-kelet európai térség azon sajátosságait, amelyek együttesen segítik, vagy éppen hátráltatják az illető országokat. Ezek tudatában kell a fejlesztési politikákat kialakítani – hangsúlyozta. A hátráltató tényezők között szerepel például az oktatás színvonala, a drága agrárpolitika, a monopólium ellenes politika hatékonytalansága vagy éppen a politikumba vetett bizalom hiánya. A vámok mértéke is hasonlóan magas a vizsgált országokban és a kereskedelmi korlátozások ugyanúgy hátráltatják a nemzetközi árucserét mind a négy országban. A WEF 139-es listáján Románia a 77., Magyarország a 48., Szlovákia a 69., Horvátország pedig a 76., az IMD 59-es rangsorában már az előkelőbb harmadik helyre tornáztuk fel magunkat a négyes csoportból: Magyarország a 47., Szlovákia a 48., Horvátország az 56., Románia pedig az 50. A professzor kiemelte, hogy az országcsoportba tartozó tagok egyik sajátossága, hogy az anyagi értékek fontosabbak számukra, mint az eszmeiek. Ez talán nem is annyira meglepő a hasonlóan alacsony életszínvonal miatt. Dr. Kovács Árpád , a Magyar Közgazdász Társaság elnöke borús képet vetített előre a világgazdaság jövőjéről: a közeljövőben a növekedés alacsony, a munkanélküliség magas lesz, a kormányzati programok pedig elsősorban az eladósodottság fékezését fogják célozni. Az Egyesült Államok gyenge fejlődést fog produkálni, Kínában felgyorsul az infláció, a kelet-európai országok növekedése pedig nem fogja meghaladni a 2-3%-ot. A válság során a világgazdaság asszimetriája fenntarthatatlanná vált, a problémák tüneti kezelése miatt ugyanis az országcsoportok szétszóródtak. Egyre kevésbé jellemző a globális intézményrendszerben való gondolkodás, a kormányzati politikák a protekcionizmus felé haladnak. Elmondása szerint egyelőre csak a kormányzati pénzek segítettek úgy-ahogy a válság szinten tartásában, a fogyasztás felpörgetése azonban – Kína kivételével – a túlzott eladósodottság miatt elérte korlátját. Véleménye szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az állam csak a legszükségesebb esetekben avatkozna be a gazdaság szabályozásába – például a pénzpiaci spekulációk kordában tartásához.
De hogy mi vár Romániára? Mihail Ion , a Raiffeisen Asset Management ügyvezető igazgatója hasonlóan pesszimistának tűnt: 2011-2013 között mérsékelt gazdasági növekedés várható, a külföldi bővülés hanyatlása negatívan hat a hazai iparra és exportra. Rövid távon a magánszféra beruházása legjobb esetben is csak stagnálhat, 2015-ig pedig az Európai Bizottság csak 2%-os GDP-növekedést valószínűsít az ország számára. Mielőtt azonban belemerülnénk a búskomorságba, érdemes megjegyezni, hogy vannak még erőforrásaink. Rachel Sargent , az Osprey Partners ügyvezetője kiemelte például, hogy a romániai lakosság idegennyelv-tudása messze túlszárnyalja a régió átlagát, ami vonzó a külföldi cégek számára. A válság után a fúziókba és felvásárlásokba belefogó vállalkozók sokkal elővigyázatosabbak, mint korábban, a tranzakciókban rejlő bizonytalanságot minél inkább csökkenteni igyekeznek. 2009-hez képest 2010-ben a felvásárlások száma nőtt, összértékük azonban csökkent, vagyis több, de kisebb méretű tranzakcióra került sor.
Érdemes kihasználni még az ország vidékies környezetéből fakadó erős közösségi szellemet is Kolumbán Gábor , a Civitas Alapítvány elnöke szerint. A plenáris előadások magasröptű makrogazdasági témái közül kilógó beszédében Kolumbán a Székelygyümölcs példáján mutatta be, miben rejlik egy közösségi vállalkozás sikere. Először is társadalmi tőkéből építkezik, de működésén keresztül ezt visszaforgatja, így hozzájárul a növekedéséhez is. A közösség együtt hozza létre és működteti a vállalkozást úgy, hogy a társaság egészének haszna származzon belőle. A Székelygyümölcs műhelyébe a tagok behozzák a megtermesztett gyümölcsüket, ott azt az EU-s normáknak megfelelően saját maguk feldolgozzák, majd a termékeket értékesítik, 35%-os vámot hagyva a manufaktúra működtetéséhez. A cél, hogy mindenki jól járjon. A modell pedig annyira sikeres, hogy a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó mellé a „lekvár-divíziót” Farcádra költöztetnék, Zetelakára pedig az erdei gyümölcs részleg kerülne.
A plenáris előadások után ötfelé szakadt a társaság, hogy beüljenek a párhuzamosan zajló szekcióbeszélgetések egyikére. Az Erőforrások a XXI. században – kihívások és lehetőségek szekciót Ciotlaus Pál vezette, meghívottak voltak: Nagy Bege Zoltán , az Országos Energia Ügynökség vezérigazgatója, Dr. Hetesi Zsolt , az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Csibi Magor , a World Wide Fund for Nature (WWF) romániai igazgatója és Jakab Zoltán , az East Grain ügyvezető igazgatója. A Vállalkozásfejlesztés szekció moderátora Kerezsi Miklós , az East Consulting igazgatója volt, a meghívottak pedig Andrásy Zsolt , az Autonet ügyvezető igazgatója, Kovács Zoltán , a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatója, Bilibók Botond , a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, illetve Zöld György , a General Facility Managament vezetője voltak. A Kolumbán Gábor által vezetett Régió- és vidékfejlesztés szekcióban Csanády András tanár, Dr. Nagy Tőkés Ferenc iskolaigazgató, Dr. Horváth Réka és Dr. Kerekes Kinga egyetemi adjunktus adott elő. A Gazdaságfejlesztési stratégiák szekciót Gáti Attila vezette, meghívott előadó volt Winkler Gyula EP-képviselő, Barsiné Pataki Etelka EU Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos, Gyerkó László szenátor, Radetzky Jenő, a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve Szakáli István Loránd , a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A Gazdasági oktatás fejlődési irányvonalairól szóló szekciót Dr. Török Ádám akadémikus moderálta, a beszélgetés meghívottjai Dr. Fogarasi József egyetemi docens, Dr. Geréb László egyetemi adjunktus, Dr. Szabó Árpád egyetemi adjunktus, Dr. Pete István docens és Csuka Gyöngyi doktoranduszok voltak.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás