A törlesztőrészlet 2007 óta közel megduplázódott, most pedig legjobb esetben két évig csak a kamatot fizetik. A hitel viszont marad.
Magyarországon a svájci frankban eladósodott lakosság 180 forintos árfolyamon törlesztheti hitelét, ha ehhez rendelkezik a megfelelő megtakarítással, esetleg a refinanszírozáshoz fel tud venni forint alapú hitelt. A tehetős adósokat mentő törvényjavaslat egy hét alatt keresztülment a parlamenten, a roham már jövő héten elindulhat, és egészen december végéig tarthat. A kormány döntése természetesen nagy port kavart, sokan a magyarországi bankrendszer megtizedelését vetítik előre, emellett egyenes irányú következmény lehet a forint gyengülése és a bankveszteségek növekedése. Utólagos pontosítás szerint csak azok élhetnek a végtörlesztés lehetőségével, akik 180 forintos árfolyam alatt vették fel a hitelüket, a többiek ugyanis csak „nyerészkednének” az intézkedésen. A svájci frank középárfolyama nagyjából 2009 januárja óta volt magasabb, mint 180 forint, kivételt képez a 2009 júniusától szeptemberig terjedő időszak, akkor néhány forinttal volt 180 alatt az árfolyam. A hitelváltás lehetőségével tehát azok nem élhetnének, akik ettől az időszaktól kezdve vettek fel devizahitelt. Az intézkedés jogszerűségéről az alkotmánybíróság fog dönteni.
Teljes káoszt okozott a magyarországi bankrendszerben Orbán bejelentése. A lakosság frank alapú hitelét forinthitellel fogja kiváltani, ezért a bankok elégséges forint-likviditással kell rendelkezzenek. A nagy összegű hitelkiváltás pedig egyszeri frank-keresletet eredményez, amelynek nyomán drágulni fog a svájci fizetőeszköz – hiába a jegybank gyengítési törekvése. A végtörlesztés pedig egy ördögi kör: egy bank akkor nyerhet versenytársaival szemben, ha minél előbb előrukkol egy kedvező kamatozású forinthitellel. Minél korábban lép, annál több ügyfélt szerez, így egyre több hitelkiváltás történik, ami gyengíti a forintot. Minél gyengébb a forint, annál többen döntenek a rögzített árfolyamú hitelkiváltás mellett. Így növekszik a leépülő devizahitel-állománnyal küzdő bankok vesztesége. Minél nagyobb ez a veszteség, annál intenzívebb a kiváltási verseny, azonban minél erősebb a verseny, annál inkább növekszik a bankszektor vesztesége is.
A romániai frankhitelesek helyzete kevésbé bonyolult, mert nincs túl sok kedvezmény, amelyek közül választhatnak. Jelenleg körülbelül 50 ezer személynek van svájci frank alapú hitele, ezek összege 3,2 milliárd euróra rúg. A havi törlesztőrészlet a frank erősödése miatt 2007 óta megduplázódott. A legtöbb frank alapú hitelt egyébként 2007 februárja és 2008 júliusa között adták ki. A lakosság és a vállalatok teljes hitelállománya 310 milliárd lejt tesz ki, ami a GDP 63%-ával egyenértékű. A hátralékkal rendelkező ügyfelek száma mára meghaladta a 700 ezret, azaz a banki ügyfelek 16,5%-a törlesztési gondokkal küzd. A központi bank adatai szerint június végén a lakossági hitelportfólió 13%-át svájci frank alapú kölcsönök képezték.
Mennyit segített a hazai frankhiteleseknek a svájci jegybank közbelépése?
Szeptember 6-án a svájci jegybank bejelentette, hogy nem engedi az 1,2-es szintnél lejjebb esni az euró/frank árfolyamot, ugyanis a túl erős frank visszahúzza az ország gazdaságának bővülését. Ennek hatására a frank az előző napi 1,1111-es eurónkénti szintről 8,32%-ot gyengülve 1,2036-ra ugrott és azóta is a kívánt szint körül mozog. Kérdéses azonban, hogy mennyire lesz tartós ez az árfolyam. Az Equilor szakértői szerint egy átmeneti időszakot követően a vevők visszatérnek az alpesi deviza piacára, ami próbára teszi majd a svájci jegybankot, s kérdéses, hogy ellen tud-e állni a nyomásnak. A bejelentés napján a lejhez képest 7,31%-ot gyengült a frank, 3,8133-ról 3,5344-es szintre visszaesve. A következő napokban még tapasztaltunk enyhe frankgyengülést, szeptember 20-ra azonban a lej ismét elérte a frankonkénti 3,5512-es szintet. A hazai valuta ugyanis az európai instabilitások következtében folyamatosan gyengül, az euróhoz képest például múlt héten éves mélypontra esett vissza.
Érdemes más valutában refinanszírozni a frank alapú hitelünket?
A frankhitel euróba történő átváltásakor közel 35%-kal kellene többet fizetni. 2007 nyarán ugyanis egy euróért 1,61 frankot kellett fizetni, az árfolyam jelenleg 1,2 körül mozog. Egy 2007-ben felvett, 100 ezer euró értékű frankhitelt most 135 ezer eurósra lehetne átváltani, ez pedig 35 ezer euró tiszta veszteséget jelentene. A nagyobb összegű hitellé történő átváltást sok esetben ellehetetleníti, hogy a jelzálogként használt ingatlan értéke akár 50%-kal is esett az elmúlt évek alatt, hasonlóan az euróban kifejezett személyi jövedelemhez. A nehézségekhez közrejátszik még az is, hogy a bankok alacsonyabb eladósodási rátát fogadnak el refinanszírozáskor, mint korábban. A lejbe történő átváltást nem ajánlják a szakemberek, ugyanis a hosszú futamidejű kölcsönöket előnyösebb euróban felvenni. „Hosszabb lejáratú hitelek, ingatlannal garantált fogyasztási hitelek, illetve ingatlanvásárlásra felvett hitelek esetében már jelentős a különbség a lej és valuta alapú ajánlatok között. Az eurós hitelek jelen pillanatban átlagosan néhány százalékkal olcsóbbak, mint a lejes hitelek, ezért sokan inkább euróban adósodnak el.Mivel jelenleg a bankok nem számolnak fel előtörlesztési díjat a változó kamatlábú hitelek esetében, az ügyfelek megtehetik, hogy ha jelentősen megnő az euróhitelek kamata, a jövőben refinanszírozzák meglévő hitelüket egy másik, lejben felvett hitellel” – mondta korábban a Transindexnek Kelemen Zoltán bankszakember.
Milyen kedvezményeket kínálnak a hazai bankok?
Eddig egyedül az OTP Bank kínál könnyítést frankhitelesei számára – igaz, ügyfeleik meghatározó hányada az alpesi devizában adósodott el. A megszorult kliensek választhatják, hogy két évig csak a kamatot törlesztik, így a havi törlesztőrészletek jelentősen lecsökennek. Emellett hat hónapig egy százalékponttal a kamatlábat is visszahúzzák, hogy tehermentesítsék az ügyfeleiket. A dolog szépséghibája, hogy az időszak alatt a visszafizetésre váró tőkeegyenleg – amelyre a kamatot számolják – nem csökken, így a teljes törlesztési periódus alatt jelentősen megnövekszik a kifizetett kamat összege. De még így is megéri azoknak, akik nem bírnak a havi törlesztőrészletekkel. Lássunk egy konkrét példát. Gizi 2007 júliusában, 180 hónapra, 6,5%-os kamatlábon vett fel 33 700 svájci frankos hitelt, egyenlő összegű törlesztőrészlettel. A havi részlet 297 frank, ez tartalmazza a kamatot és a tőkerészletet is, az elején természetesen nagyobb arányt képvisel a kamat, majd az idő előrelahadtával a tőketörlesztés kerül túlsúlyba. Gizi a részletet minden hónap 20.-ig kell kifizesse, ezek összege a hitel felvételétől számítva a következő ábra szerint növekedett.
2011 szeptemberére, a periódus 50. hónapjára Gizi törlesztőrészletét közel fele-fele arányban teszi ki a kamat és a tőkerészlet (148,96 illetve 147,63 frank), hitelének egyenlege 27 352 frank. Amennyiben most dönt a tőketörlesztés befagyasztásáról, a kifizetendő összeg felére csökken, amelyhez hat hónapig még az egy százalékpontos kamatlevágás is hozzájárul. Jelenlegi árfolyamon ez körülbelül 520 lejnek felel meg, tehát majdnem annyinak, mint a futamidő kezdetekor a teljes részlet. Két év után pedig Gizi újra nekiállhat a kamatok mellett a megmaradt bankhitelt is törleszteni. Megkeresésünkre az OTP Bank szóvivője elmondta, hogy jelenleg még nem készült statisztika arra vonatkozóan, hogy eddig hány ügyfél kérte a tőkebefagyasztást. A kedvezményt igénylő szeméy nem szabad hitelhátralékkal rendelkezzen, egyéb feltételnek azonban nem kell megfeleljen.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!