A törlesztőrészlet 2007 óta közel megduplázódott, most pedig legjobb esetben két évig csak a kamatot fizetik. A hitel viszont marad.
Magyarországon a svájci frankban eladósodott lakosság 180 forintos árfolyamon törlesztheti hitelét, ha ehhez rendelkezik a megfelelő megtakarítással, esetleg a refinanszírozáshoz fel tud venni forint alapú hitelt. A tehetős adósokat mentő törvényjavaslat egy hét alatt keresztülment a parlamenten, a roham már jövő héten elindulhat, és egészen december végéig tarthat. A kormány döntése természetesen nagy port kavart, sokan a magyarországi bankrendszer megtizedelését vetítik előre, emellett egyenes irányú következmény lehet a forint gyengülése és a bankveszteségek növekedése. Utólagos pontosítás szerint csak azok élhetnek a végtörlesztés lehetőségével, akik 180 forintos árfolyam alatt vették fel a hitelüket, a többiek ugyanis csak „nyerészkednének” az intézkedésen. A svájci frank középárfolyama nagyjából 2009 januárja óta volt magasabb, mint 180 forint, kivételt képez a 2009 júniusától szeptemberig terjedő időszak, akkor néhány forinttal volt 180 alatt az árfolyam. A hitelváltás lehetőségével tehát azok nem élhetnének, akik ettől az időszaktól kezdve vettek fel devizahitelt. Az intézkedés jogszerűségéről az alkotmánybíróság fog dönteni.
Teljes káoszt okozott a magyarországi bankrendszerben Orbán bejelentése. A lakosság frank alapú hitelét forinthitellel fogja kiváltani, ezért a bankok elégséges forint-likviditással kell rendelkezzenek. A nagy összegű hitelkiváltás pedig egyszeri frank-keresletet eredményez, amelynek nyomán drágulni fog a svájci fizetőeszköz – hiába a jegybank gyengítési törekvése. A végtörlesztés pedig egy ördögi kör: egy bank akkor nyerhet versenytársaival szemben, ha minél előbb előrukkol egy kedvező kamatozású forinthitellel. Minél korábban lép, annál több ügyfélt szerez, így egyre több hitelkiváltás történik, ami gyengíti a forintot. Minél gyengébb a forint, annál többen döntenek a rögzített árfolyamú hitelkiváltás mellett. Így növekszik a leépülő devizahitel-állománnyal küzdő bankok vesztesége. Minél nagyobb ez a veszteség, annál intenzívebb a kiváltási verseny, azonban minél erősebb a verseny, annál inkább növekszik a bankszektor vesztesége is.
A romániai frankhitelesek helyzete kevésbé bonyolult, mert nincs túl sok kedvezmény, amelyek közül választhatnak. Jelenleg körülbelül 50 ezer személynek van svájci frank alapú hitele, ezek összege 3,2 milliárd euróra rúg. A havi törlesztőrészlet a frank erősödése miatt 2007 óta megduplázódott. A legtöbb frank alapú hitelt egyébként 2007 februárja és 2008 júliusa között adták ki. A lakosság és a vállalatok teljes hitelállománya 310 milliárd lejt tesz ki, ami a GDP 63%-ával egyenértékű. A hátralékkal rendelkező ügyfelek száma mára meghaladta a 700 ezret, azaz a banki ügyfelek 16,5%-a törlesztési gondokkal küzd. A központi bank adatai szerint június végén a lakossági hitelportfólió 13%-át svájci frank alapú kölcsönök képezték.
Mennyit segített a hazai frankhiteleseknek a svájci jegybank közbelépése?
Szeptember 6-án a svájci jegybank bejelentette, hogy nem engedi az 1,2-es szintnél lejjebb esni az euró/frank árfolyamot, ugyanis a túl erős frank visszahúzza az ország gazdaságának bővülését. Ennek hatására a frank az előző napi 1,1111-es eurónkénti szintről 8,32%-ot gyengülve 1,2036-ra ugrott és azóta is a kívánt szint körül mozog. Kérdéses azonban, hogy mennyire lesz tartós ez az árfolyam. Az Equilor szakértői szerint egy átmeneti időszakot követően a vevők visszatérnek az alpesi deviza piacára, ami próbára teszi majd a svájci jegybankot, s kérdéses, hogy ellen tud-e állni a nyomásnak. A bejelentés napján a lejhez képest 7,31%-ot gyengült a frank, 3,8133-ról 3,5344-es szintre visszaesve. A következő napokban még tapasztaltunk enyhe frankgyengülést, szeptember 20-ra azonban a lej ismét elérte a frankonkénti 3,5512-es szintet. A hazai valuta ugyanis az európai instabilitások következtében folyamatosan gyengül, az euróhoz képest például múlt héten éves mélypontra esett vissza.
Érdemes más valutában refinanszírozni a frank alapú hitelünket?
A frankhitel euróba történő átváltásakor közel 35%-kal kellene többet fizetni. 2007 nyarán ugyanis egy euróért 1,61 frankot kellett fizetni, az árfolyam jelenleg 1,2 körül mozog. Egy 2007-ben felvett, 100 ezer euró értékű frankhitelt most 135 ezer eurósra lehetne átváltani, ez pedig 35 ezer euró tiszta veszteséget jelentene. A nagyobb összegű hitellé történő átváltást sok esetben ellehetetleníti, hogy a jelzálogként használt ingatlan értéke akár 50%-kal is esett az elmúlt évek alatt, hasonlóan az euróban kifejezett személyi jövedelemhez. A nehézségekhez közrejátszik még az is, hogy a bankok alacsonyabb eladósodási rátát fogadnak el refinanszírozáskor, mint korábban. A lejbe történő átváltást nem ajánlják a szakemberek, ugyanis a hosszú futamidejű kölcsönöket előnyösebb euróban felvenni. „Hosszabb lejáratú hitelek, ingatlannal garantált fogyasztási hitelek, illetve ingatlanvásárlásra felvett hitelek esetében már jelentős a különbség a lej és valuta alapú ajánlatok között. Az eurós hitelek jelen pillanatban átlagosan néhány százalékkal olcsóbbak, mint a lejes hitelek, ezért sokan inkább euróban adósodnak el.Mivel jelenleg a bankok nem számolnak fel előtörlesztési díjat a változó kamatlábú hitelek esetében, az ügyfelek megtehetik, hogy ha jelentősen megnő az euróhitelek kamata, a jövőben refinanszírozzák meglévő hitelüket egy másik, lejben felvett hitellel” – mondta korábban a Transindexnek Kelemen Zoltán bankszakember.
Milyen kedvezményeket kínálnak a hazai bankok?
Eddig egyedül az OTP Bank kínál könnyítést frankhitelesei számára – igaz, ügyfeleik meghatározó hányada az alpesi devizában adósodott el. A megszorult kliensek választhatják, hogy két évig csak a kamatot törlesztik, így a havi törlesztőrészletek jelentősen lecsökennek. Emellett hat hónapig egy százalékponttal a kamatlábat is visszahúzzák, hogy tehermentesítsék az ügyfeleiket. A dolog szépséghibája, hogy az időszak alatt a visszafizetésre váró tőkeegyenleg – amelyre a kamatot számolják – nem csökken, így a teljes törlesztési periódus alatt jelentősen megnövekszik a kifizetett kamat összege. De még így is megéri azoknak, akik nem bírnak a havi törlesztőrészletekkel. Lássunk egy konkrét példát. Gizi 2007 júliusában, 180 hónapra, 6,5%-os kamatlábon vett fel 33 700 svájci frankos hitelt, egyenlő összegű törlesztőrészlettel. A havi részlet 297 frank, ez tartalmazza a kamatot és a tőkerészletet is, az elején természetesen nagyobb arányt képvisel a kamat, majd az idő előrelahadtával a tőketörlesztés kerül túlsúlyba. Gizi a részletet minden hónap 20.-ig kell kifizesse, ezek összege a hitel felvételétől számítva a következő ábra szerint növekedett.
2011 szeptemberére, a periódus 50. hónapjára Gizi törlesztőrészletét közel fele-fele arányban teszi ki a kamat és a tőkerészlet (148,96 illetve 147,63 frank), hitelének egyenlege 27 352 frank. Amennyiben most dönt a tőketörlesztés befagyasztásáról, a kifizetendő összeg felére csökken, amelyhez hat hónapig még az egy százalékpontos kamatlevágás is hozzájárul. Jelenlegi árfolyamon ez körülbelül 520 lejnek felel meg, tehát majdnem annyinak, mint a futamidő kezdetekor a teljes részlet. Két év után pedig Gizi újra nekiállhat a kamatok mellett a megmaradt bankhitelt is törleszteni. Megkeresésünkre az OTP Bank szóvivője elmondta, hogy jelenleg még nem készült statisztika arra vonatkozóan, hogy eddig hány ügyfél kérte a tőkebefagyasztást. A kedvezményt igénylő szeméy nem szabad hitelhátralékkal rendelkezzen, egyéb feltételnek azonban nem kell megfeleljen.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!