Kvantitatív enyhítés helyett a rövid lejáratú kötvényeket eladná, a pénzből pedig hosszú lejáratú adósságpapírokat vásárolna a Fed. Ez lenne a kiút? Szakértő válaszol.
A szeptemberi ülésén újabb gazdaságélénkítést jelenthet be az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed. Ben Bernanke elnök már korábban is úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesznek a toporgó gazdaság ösztönzése érdekében. Azonban a korábbi két, nagyrészt hatástalannak bizonyuló kvantitatív enyhítés után már nem tűnik olyan egyszerűnek, hogy milyen utat is kövessenek. A lehetséges lépésekről Delikát Zsuzsát , az Oriens befektetési csoport makroelemzőjét kérdeztük.
A Fed nyíltpiaci műveleteivel ellenőrzi a pénzkínálat mennyiségét, amelyek során meghatározott típusú értékpapírokat kölcsönöz, illetve vásárol. Amikor a Fed állampapírokat vásárol, pénzt helyez forgalomba, ami a pénzpiaci kamatok esésének irányába hat, és ekkor a forgalomban több pénzt kölcsönöznek, illetve költenek. Ha állampapírokat ad el, pénzt von ki a forgalomból, ettől emelkednek a kamatok és nehezebb lesz kölcsönhöz jutni.Más eszköz lehet, ha a Fed tartalékaik növelésére kötelezi a tagbankokat. Ebben az esetben kisebb összeget fordíthatnak hitelezésre, ettől a banki kamatok emelkednek és nehezebbé válik a hitelhez jutás.Az általános összefüggés az, hogy alacsonyabb kamatok a hitelfelvétel költségét csökkentve ösztönzik a gazdasági növekedést, könnyebbé téve a vásárlást és a fogyasztást, ezzel a nagyobb keresleten keresztül teret engedve a nagyobb inflációnak is. Magasabb kamatok ezzel szemben a hitelköltségeket emelve lassítják a gazdaságot, csökkentik a keresletet és visszafogják az inflációt. (wikipedia.org)
Véleményed szerint milyen eszközöket vethet be a Fed a következő kvantitatív enyhítés során?
– A Fed elnöke az egy hónappal ezelőtti Jackson Hole-i találkozó alkalmával hangsúlyozta, hogy elsősorban a fiskális politika feladatának tartja a gazdaság élénkítését, de a következő, szeptember 20-21-én sorra kerülő jegybanki ülésen meg fogják vizsgálni a monetáris élénkítés minden lehetőségét. Ugyan Obama a múlt héten az előzetes várakozásokhoz jóval nagyobb élénkítő csomagot jelentett be, de még így is valószínűsíthető, hogy a kedvezőtlen gazdasági adatok miatt nem lesz tétlen a Fed sem, és valamilyen formában folytatni fogja a monetáris élénkítést. Bernanke múlt heti beszéde után egyre több szó esik az úgynevezett Operation Twist használatáról a korábbi kvantitatív enyhítések helyett.
Miért lehet hasznos ez az intézkedés, pontosan mit rejt magában?
– Az Operation Twist lényege, hogy a jegybank a rövid lejáratú államkötvényeit hosszú lejáratúra transzformálja, vagyis eladja a rövid lejáratú kötvényeit és az így befolyó összeget hosszú lejáratú kötvények vásárlására fordítja. A művelet célja, hogy a hosszú távú kamatok csökkenjek, hiszen ezek hatnak leginkább a lakáshitelezésre és a beruházásokra, így ezeken keresztül lehet leghatékonyabban élénkíteni a gazdaságot. Az Operation Twist vitathatatlan előnye a QE-hez képest, hogy nem növeli a jegybank eszközállományát és így elvileg nem eredményezi az inflációs várakozások és végsősoron az infláció emelkedését.
Milyen akadálya lehet az alkalmazásnak?
– Az egyik legnagyobb aggály az Operation Twist-tel kapcsolatban, hogy veszélyt jelenthet egyes amerikai bankok profitabilitására, ezen keresztül a bankrendszer stabilitására is. A 2008-as gazdasági válság óta ugyanis a hagyományos banki tevékenység (betétgyűjtés – hitelezés) jelentősen átalakult, számos bank a forrásait, amelyek részben lakossági és vállalati betétekből, illetve a jegybankoktól kapott olcsó forrásokból származnak, hitelezés helyett egyszerűen magasabb hozamú, hosszabb lejáratú államkötvényekbe fektetik. Ha a hosszú lejáratú államkötvények hozama csökkenni kezd, ezek a bankok veszteségeket szenvedhetnek el.
Volt már hasonlóra példa?
– Operation Twist bevezetésére első alkalommal az 1960-a évek elején került sor (ebből az időszakból származik a művelet elnevezése is), ám nagyon kis nagyságrendben és nem is hozta meg a kívánt eredményt. Nagyobb aggodalomra ad okot, hogy hasonló transzformációt végzett a japán jegybank is a 90-es években, szintén sikertelenül. Tehát a múltbeli tapasztalatok nem kedvezőek, ráadásul az USA mai gazdasága egyre inkább kezd hasonlítani a 90-es évek Japánjára, tehát a japán tapasztalatnak intő példának kellene lennie a jegybanki döntéshozók számára.
Véleményed szerint eléri a kívánt hatást?
– A hosszú lejáratú kötvényhozamok már most is történelmi minimumuk közelében tartózkodnak, ugyanakkor a legkisebb jele sincs az amerikai lakáspiac vagy beruházások élénkülésének. A magánszektor óriási mértékű eladósodottsága, a hitelképes ügyfelek hiánya jelenti a valós problémát, nem pedig a kamatok magas szintje. Mivel sokkal mélyebb strukturális problémák állnak a háttérben, valószínűtlennek tűnik, hogy a hosszú távú kamatok további csökkenése hirtelen beindítaná a hitelezést és ezen keresztül a növekedést.
A Fednek el kell döntenie, hogy pontosan mennyi hosszú lejáratú kincstárjegyet vásároljon, milyen gyorsan végezze el a tranzakciókat, illetve pontosan milyen lejáratot válasszon. A hosszú lejáratú kötvények vásárlása révén kevesebb ilyen jellegű adósságpapír maradna elérhető más befektetők számára, ily módon pedig csökkene a hosszú távú kamat. A Financial Times szerint a vásárlási sebesség lassabb lehet, mint a múlt őszi QE2 során alkalmazott havi 100 milliárd dolláros kötvényvásárlási ütem, ugyanis a hosszú lejáratú papírok kevésbé likvidek. A Fed egyébként 2013 közepéig a jelenlegi, rekord-alacsony szinten fogja tartani az irányadó kamatlábat. A Financial Times szerint attól is függ az intézkedés hatékonysága, hogy az államkincstár hogyan reagál rá: ha kihasználja a Fed vásárlási szándékát és több hosszú lejáratú kötvényt bocsát áruba, akkor a kamatszintre gyakorolt hatás minimális lehet. azonban mégsem valószínű, hogy a kincstár a csökkenő hosszú távú kamatra adósság-kibocsátással válaszolna, noha a kincstár egyik stratégiai célja, hogy megnövelje az államadósság átlagos időtartamát. (ft.com)
Más jegybankoktól is várható hasonló kvantitatív enyhítés? Mi a helyzet a svájci jegybankkal, hogyan értékelnéd az „árfolyamkorlát” bevezetését?
– Egyre több szó esik arról, hogy az Eurozóna válságából is az ECB kötvényvásárlásainak felpörgetése jelentheti a kiutat, ami valójában kvantitatív enyhítést jelentene. Az ECB helyzete annyiban más a Fed-hez képest, hogy tisztán inflációs célkitűzést követ, tehát a hitelességét veszélyeztetné ezzel a művelettel, illetve a jegybank vezetése és az európai vezető politikusok jelen pillanatban nem támogatják ezt az elképzelést. A svájci jegybank a frank drámai erősödésére válaszul árfolyamgátat vezetett be az euróval szemben, amit a piacok láthatóan egyelőre elfogadnak, a frank azonnal jelentős esésbe kezdett a bejelentés hatására. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a svájci jegybank az elmúlt években óriási összegeket veszített azon, hogy megpróbálta intervencióval gyengíteni a frank értékét, teljesen sikertelenül. Tehát a kockázatkerülés újabb hulláma esetén nem biztos, hogy képes lenne megakadályozni a svájci frank erősödését. Egyes kockázati alapok már egyértelműen a frank erősödésére kezdtek el játszani.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!