A szeptember a tőzsdén is depressziós

Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy a tőzsde inkább pszichológia, mint valós tudás alapú kereskedés. A szereplők amellett, hogy lereagálják a makro-híreket és napvilágra kerülő cégadatokat, egymás reakciót értékelik, és a várható mozgások szerint cselekszenek. A befektetők racionalitására épülő hatékony piacok elméletét többek között a tőkepiaci anomáliák cáfolják meg a leglátványosabban. Ezek olyan jelenségeket takarnak, amelyek mögött gyakran a racionálistól elhajló viselkedéstani okok húzódnak. A szezonális jelenségek közül ilyen például a tőzsdéken megfigyelt január-hatás: e szerint a januárban elért hozamok szisztematikusan és tartósan meghaladják az év többi hónapjában regisztrált hozamokat. Ez a jelenség, úgy tűnik, különösen erős a kis kapitalizációjú cégek esetén, innen a „ small firm in January effect ” elnevezés is. Az elmélet szerint év végén számos befektető eladja veszteséges papírjait, ezzel olyan veszteségeket könyvelve el, melyek levonódnak adóalapjából. Az eladásból származó összegeket azután a következő év elején újra befektetik, jelentős többletkeresletet és ezáltal hozamnövekedést okozva. Azonban azokban az országokban is megfigyelték a januárban szignifikánsan eltérő hozamokat, ahol ezt adózási megfontolásokkal nem lehet indokolni, mert nem esik egybe a naptári és az adózási év. A magyarázat tehát inkább viselkedéstani eredetű: a befektetők az új évvel új mentális számlát is nyitnak befektetéseiknek, így a megelőző események, árfolyamalakulások már nincsenek olyan hatással döntéseikre.

A csúcs januárban, a mélypont szeptemberben van

1896-tól – amikor is létrehozták a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet – mostanáig az index átlagosan 1,07%-os mínuszban zárt szeptemberben. Az összes többi hónap átlagos növekedése 0,71% volt ez idő alatt – írja a MarketWatch elemzője, Mark Hulbert. A statisztikai szakemberek azonban más tényezőkből is arra következtettek, hogy valóban a szeptember a leggyászosabb hónap az évben. Az utóbbi kilenc évtizedben például teljesítmény szempontjából a szeptember soha nem ért el a hónapok rangsorában kilencediknél jobb helyezést, ebből ötben pedig a leggyengébben teljesített. A hónap rossz hírneve már annyira széles körben elterjedt, hogy sok befektető megpróbálja kihasználni az ismertnek vélt trendet, így a pozitív árfolyammozgásoknak hála az alap zsugorodó hatás gyakran kevésbé válik szembetűnővé. Általánosságban véve azonban a minta reprezentatívnak mondható az elmúlt közel száz évet figyelembe véve. A szerző kiemeli, hogy több mint 20 éve jelent meg az első tanulmány, amelyben lejegyezték a szeptemberi hónap szignifikánsan alacsony teljesítményét. Amióta pedig ez a megfigyelés napvilágot látott, a szeptemberi átlagos hozam és az összes többi hónap közti különbség még nagyobb lett. Kérdés, hogyan fog viselkedni a tőzsde ebben a hónapban, vajon illeszkedik-e a megszokott trendbe? Ami biztos, hogy az elmúlt években a szeptember még a korábbiaknál is gyengébben szerepelt.

Az ok: egyelőre titok

A cikk írója kiemeli, hogy nincs megfogható magyarázata annak, miért viselkednek így a tőkepiacok szeptemberben. Megfelelő indok nélkül pedig megmarad az esélye annak, hogy a szeptember-hatás valójában nem is létezik. Más lapok sem találtak még magyarázatot a jelenségre. A Wall Street Journal cikkében nyilatkozó Michael Cooper , a utahi David Eccles School of Business professzora szerint az egyetlen magyarázat a szerencse lehet. A lap szerint az ok akár abban is kereshető, hogy a befektetési alapok megpróbálják eladni veszteséges papírjaikat az október 31-gyel végződő pénzügyi évükben. Esetleg a harmadik negyedéves várható profit-bejelentések izgalomban tartják a piacokat szeptember elején. Mark Kamstra , a York University pénzügyi professzora szerint egyszerűen ahogy a napok rövidülnek, úgy válnak a befektetők egyre kockázat-kerülőbbé, és hajlamosabbak lesznek könnyebben megválni értékpapírjaiktól.