Elképzelhető a székely pénz?

Az utóbbi napokban a székely pénz bevezetésének ötlete borzolta a kedélyeket a román médiában. Éltes Zoltán ötletgazda ugyanis a soproni kékfrank mintájára sic néven pénzhelyettesítő utalványok bevezetését tervezi Hargita megyében. A tervei szerint hamarosan megalakuló közösségi pénzintézet tagjai magánszemélyek és vállalkozók is lehetnek majd. Éltes korábban a Króniká nak adott interjújában elmondta, hogy az alakuló ülésre szeptember végén kerülhet sor, addigra reméli, hogy legkevesebb százötvenen csatlakoznak a kezdeményezéshez.

A politikum szkeptikus

Míg Lia Olguta Vasilescu PSD-s szenátor és Bogdan Diaconu , a Konzervatív Párt alelnöke az ország egysége elleni fellépést sejt a székely pénz bevezetésének hátterében, addig a magyar politikusok egy része Éltest vádolja amatőrizmussal. Múlt hétvégén a PSD-s szenátor egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a magyar szélsőségesek egy SIC nevű pénznemet készülnek nyomtatni, amelyet kizárólag a Székelyföld területén lehet használni. Ugyanakkor Emil Boc kormányát kritizálta, mert nem foglal állást a kérdésben. „Direkt támadás a román állam szuverenitása ellen, mert a bankjegy egy ország szuverenitásának az egyik eleme. Ha egy földrajzi térségben egy másik fizetőeszköz kerül forgalomban, azt jelenti, hogy az adott területen a román állam veszít szuverenitásából” – így Lia Olguta Vasilescu. Hozzátette, úgy gondolja, hogy Emil Bocnak a sarkára kellene állnia, és nem kellene elfogadnia, hogy lábtörlőként bánjanak vele.

Bogdan Diaconu: ez nem vicc

Bogdan Diaconu, a PC alelnöke még ennél is tovább ment. Szerinte „a szélsőséges magyarok ma pénznemet, holnap pedig hadsereget akarnak majd, amikor ez is meglesz, Magyarország vigyázó tekintete alatt kikiáltják a független Székelydföldet, és elűzik a román lakosságot otthonaikból, a románok pogrom áldozataivá válnak, amint az a fasiszta magyar uralom alatt történt.” „Saját pénznem nyomtatása nem vicc. A kezdeményezőket börtönbüntetéssel kell sújtani, hiszen egy nagyon súlyos törvénysértésről van szó” – jelentette ki a politikus.

Kelemen Hunor: ez egy vicc

Kelemen Hunor véleménye a PC-alelnök által kifejtettnek a szöges ellentéte. A Krónika napilap szerint a hétvégén az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, egy székely bank megalapítása, amely új pénznemet ad ki, nem több egy viccnél. Tamás Sándor , Kovászna megye tanácselnöke picit árnyaltabban fogalmazott.

„Véleményem kettős, ismerem valamennyire Európában már az 1930-as évek óta honos helyi pénz-kezdeményezéseket. Svájcban, Ausztriában, és újabban Magyarországon is van ilyen helyi pénz, ennek az alternatív fizetőeszköznek sok helyen, kivált válságos időszakokban pozitív hatása volt. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy érdekes indítványozás. Éltes úr kezdeményezését illetően egy kicsit árnyaltabb a véleményem, úgy láttam, sokan elhatárolódtak az ötletétől” – mondta el megkeresésünkre a tanácselnök.

Vállalkozók: előbb talán minket kellett volna megkérdezni

A Transindex által megkeresett székelyföldi vállalkozói szövetségek képviselői szerint maga az ötlet nem lenne rossz, de ehhez erős együttműködés szükséges. Bagoly Miklós Levente, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) elnöke szerint nem szabad olyan struktúrákban gondolkozni, amelyek törvénybe ütközőek. „Romániában pénzkibocsátási joga csak a jegybanknak van, ezt az utat a SZVESZ-szel együtt már körbejártuk. Inkább egy közös részvénytársaságot kellene létrehozni, amely élelmiszer-utalványokat bocsáthatna ki. Erre létezik törvényes keret, a székelyföldi pénzre viszont nincs. Ez csak arra jó, hogy borzoljuk a kedélyeket, ennek viszont semmi értelme” – mondta a vállalkozó.

Arra a kérdésre, hogy mennyire állnak pozitívan a kérdéshez a székelyföldi vállalkozók, elmondta, hogy ők minden olyan kezdeményezést felkarolnak, amelynek gazdaságélénkítő hatása van. Az ASIMCOV elnöke azonban nem látja, hogy mitől lendülne fel a gazdasági potenciál Székelyföldön, ha lenne saját pénze. „Az egyedüli előnye és célja az lenne, hogy megfogjuk a helyi piacot. Viszont ezt más és egyszerűbb eszközökkel is meg lehet valósítani. Itt van a közösségi kártya, székelyföldi termék védjegy, stb. Ezekben több fantáziát látok” – tette hozzá.

SZVESZ: már kijártuk az utat, jövő tavasszal lép életbe a rendszer

Lukács László , a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVESZ) ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartják a helyi pénz bevezetését, ezért is foglalkoznak már idén január óta az üggyel. Addig azonban nem akarták nyilvánosságra hozni, amíg nem tisztázódik le, hogyan lehet ezt megvalósítani a romániai jog- és gazdasági rendszerben. „A munkát elkezdtük, több mint 4 hónapot dolgoztunk rajta, zárt ajtók mögött. Meg akartuk nézni, hogy ennek melyek a jogi-, illetve gazdasági hátterei, megvizsgáltuk, hogy a BNR-nél hogyan fogadható el. Hivatalos kérést küldtünk a kezdeményezésünkről a jegybankhoz, onnan pedig azt a választ kaptuk, hogy ezt most Romániában ebben a formában nem lehet bevezetni. Ugyanis csak a román lejjel, valutákkal, különböző váltókkal, illetve értékjegyekkel lehet fizetni. Más fizetőeszközt romániai kereskedelmi egységekben nem lehet elszámolni” – fogalmazott Lukács. Hozzátette, hogy még az Éltes Zoltán által promovált barter-kereskedelemben is úgynevezett „ordin de compensare”-t kell használni, ezzel kell levezetni a cégek között a pénzmozgással nem járó tranzakciókat. Továbbá kifejezte nemtetszését arra vonatkozóan, hogy csak így a semmiből előrukkoltak ezzel az ötlettel, miközben a SZVESZ megpróbálta kijárni a szükséges jogi utakat. „Ezzel csak a székelyföldi emberek ingerküszöbét izgatjuk, anélkül, hogy valami konkrétumot tudnánk. Azt sem akartuk, hogy még mielőtt bármit tenni lehetne, a román médiát és a román politikumot felidegesítsük. Így mostmár, hogy mindenki a székely pénzre figyel, még nehezebb lesz a megvalósítás” – fogalmazott Lukács.

Hozzátette, hogy korántsincs lezárva a történet, jelen pillanatban is azon dolgoznak, hogy a vállalkozásokon keresztül egy regionális szinten elfogadott, utalvány-alapú fizetőeszközt vezessenek be.

„A legnagyobb probléma az, hogy a vállalkozók szövetsége nem volt megkeresve,

noha köztudott, hogy egy ilyen fizetőeszközt csak akkor lehet körforgásba helyezni, ha a vállalkozók ezt bevállalják és az alkalmazottaik körében valamilyen formában kiosztják. Az üzleti egységek ugyanis a kibocsátott értékjegyek mögé, a könyvelésükben a megfelelő összegű pénzt helyezik el, hogy ne legyen hiány a kasszában. Ezután valamilyen formában kiosztják alkalmazottaik között az értékjegyeket, hogy az majd vásárlások során vissza tudjon térülni a gazdasági egységekbe. Ehhez tehát a vállalkozásokra van szükség, de a 450 tagvállalkozás közül senkit sem kerestek meg” – mondta el az ügyvezető elnök. Hozzátette, remélik, hogy jövő tavaszig életbe tudják léptetni az utalványon alapuló közösségi rendszert, jelenleg még a pénzügyi stuktúra kialakításán dolgoznak, amelyből még néhány láncszem hiányzik. „Természetesen ehhez összefogás és akarat kell a vállalkozók részéről”.