Tudtad, hogy a kitermelt fa 20%-a az erdőben marad, felhasználatlanul? S hogy Romániában többet süt a nap, mint Magyarországon? A kézdivásárhelyi vállalkozói napok konferenciáján jártunk.
A gazdasági, akadémiai, kormányzati/önkormányzati és tanácsadói szféra együttműködésére van szükség ahhoz, hogy Romániában a biomassza mint megújuló energiaforrás hasznosítása minél hatékonyabbá válhasson, és a különböző szereplők megtalálják a helyüket az e célból szerveződő gazdasági klaszterban – hangzott el a kézdivásárhelyi Zöld Napok keretében pénteken tartott, hulladékgazdálkodásról szóló konferencián.
A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (ASIMCOV), Kovászna Megye Tanácsa, Kézdivásárhely Helyi Tanácsa és a Green Energy Egyesület által szervezett vállalkozói Zöld Napok keretében konferenciákat, expót és pityókafesztivált is szerveztek augusztus 25-28. között Kézdivásárhelyen. A hulladékgazdálkodásról szóló pénteki beszélgetésen a Kovászna megyében alapított, de országos szintű Green Energy klaszter tagjai, illetve magyarországi meghívottak voltak jelen, és mutatták be a különböző biomassza-hasznosítással kapcsolatos kutatásokat, illetve már megvalósult projekteket, termékeket is. Bárkányi Péter , az Uni-Flexys Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. marketingvezetője és munkatársai egy román-magyar együttműködésben zajló határmenti projektről beszéltek, amelyben a romániai Szatmár és a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vesz részt. Az Uni-Flexys egyébként az egyetemi és vállalati szféra közt a híd szerepét tölti be, vállalati partnereket vonnak be egyetemi kutatási projektekbe. Ők vizsgálták meg a két határmenti megyében a megújuló energia közös felhasználási lehetőségeit. Magyarországon jelenleg 4 százalék a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, ezt 2020-ig kell 13 százalékra feltornászni. Romániának a vízierőművei miatt a jelenlegi 18-ról kell 23 százalékra emelnie ezt az arányt. A megújuló energiára való fokozatos áttérés az Európai Unióban az egyik legfontosabb célkitűzés, és úgy tűnik, a napenergia és a biomassza felhasználása területén lehet a legnagyobb bővülést elérni. A vízenergia részaránya például ugyanis konstans, azaz Romániában vagy más országokban a vízierőművek révén nyerhető energia állandó és plafonálódik, hiszen a kihasználható folyóvizek száma véges.
A napenergiára viszont lehetne alapozni
Európa nagy részén, kivéve a skandináv országok egy részében. A napelemek ára ráadásul erőteljesen csökkent a technológia fejlődése és az olcsóbb kínai gyártás miatt, és a környezetszennyezése nem annyira jelentős. Romániában egyébként évi 5-8 százalékkal magasabb a napsütéses órák száma, mint Magyarországon. A klímakutatók szerint a napsütéses órák száma emelkedni fog egész Európában, ezért a napenergia hosszú távon fontos eleme lehet a megújuló energiaforrásoknak – hangzott el a bemutatón. Az Uni-Flexys munkatársai a felmérés során azzal szembesültek, a meteorológiai szolgálatok sem rendelkeznek minden esetben az éves napsugárzás mértékét mutató térképekkel, adatokkal, ami pedig roppant fontos az e területen beruházni akaró tényezők szempontjából. Fontosnak nevezték, hogy mobil mérőállomásokat kihelyezve a szóban forgó területeken, mérjék pontosan ezeket az adatokat a két megyében, illetve országban.Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében a mezőgazdasági területek nagysága miatt
magas a biomassza-potenciál,
de más megújuló energiaforrások tekintetében is jó adottságokkal rendelkeznek, egyedül talán a vízenergia felhasználására nincsenek meg a feltételek. Megvannak a megfelelő adottságok, hogy mondjuk Szatmáron létesüljön egy olyan biomassza-erőmű, amely a határ másik oldalán élőket is ellátja energiával – magyarázták a szakértők.Becsléseik szerint a Magyarországon mezőgazdasági vagy egyéb melléktermékként megtermelt 7-8 millió tonna biomasszához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 3-at ad, majdnem felét. Lehet tehát támaszkodni erre a határmenti térségben, és akár kisebb falufűtőműveket, azaz egy-egy települést kiszolgáló, gabonaszalmával vagy éppen erdészeti hulladékkal, faaprítékkal működő kis erőműveket is létrehozni. Olyan falufűtőmű is van, amely vegyes tüzelésű, és mondjuk egyharmad arányban kommunális hulladékkal is lehet táplálni. Az erőműveket ezért érdemes egy kistérségközpont szemétlerakója vagy egy regionális hulladéklerakó mellé építeni.
A hulladékról mint értékes erőforrásról
beszélt Lőrincz Tibor a Kovászna megye szemétszállításának 74,2 százalékát lefedő, sepsiszentgyörgyi Tega Rt. részéről. Mint mondta, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Dánia jár az élen az újrahasznosítás területén, 100 százalékos a lefedettsége. Romániában ez az arány 1 százalék alatt van. Ők Kovászna megyében elérték 2010-re a 3 százalékot, ami jobb, mint a romániai átlag, de nyilván még rengeteg fejlődnivaló van e téren. A Tega 2008-ban pályázati pénzből tudott megvásárolni egy aprítógépet, így az általuk lefedett területen a fák, bokrok megnyeséséből származó hulladékot fel tudják használni. Vásároltak egy saját kazánt, azzal fűtik a műhelyt; évente 4 ezer köbméter ágat gyűjtenek be, de ez jóval az évi szükségletükön felül van, úgyhogy már el is adtak belőle.
Bartha Sándor vállalkozó biomasszával működő kísérleti kazánokat gyárt; a bukaresti politechnikai egyetemen megtervezik a minél nagyobb hatásfokú kazánt, ő pedig megépíti. Bartha az érdeklődőnek be is mutatta az egyik kazánját, amely 1 köbméter gáz fűtőanyagértékét elő tudja állítani 2 és fél kiló fanyesedékből. Ára 3500 euró, plusz az áruforgalmi adó. A vállalkozó szerint ez a kazán el tud látni egy 250 négyzetméteres lakófelületű ingatlant.
A biomassza a ötödik elem
– állította Sánta Zsolt sepsiszentgyörgyi vállalkozó, akinek cége a fa alapú biomassza előállítására fókuszál. Romániában hatalmas potenciál van a patakmedrek tisztításából, városrendezésből, erdészeti kitermelésből fennmaradó hulladékokban. A kitermelt faanyag 20 százaléka ott marad erdőben, nincs hasznosítva, ugyanígy a fafeldolgozóknál fennmaradó hulladék sincs – magyarázta.Elhangzott az is, több százezer hektár alkalmas földterület lenne Romániában, amely másra nem jó, de energianövények termesztésére messzemenően alkalmas. Bagoly Miklós , az ASIMCOV elnöke felidézte, a faipari hulladékot eddig a területen dolgozók illegálisan leürítették valahol. Most egyre több olyan beruházás készül a térségben is, amely a feldolgozást célozza. A faipari üzemi hulladék nagyon értékes, hiszen a bútorkészítéshez például először a fát kiszárítják, így a fennmaradó hulladék is jóval szárazabb. A hagyományos tűzifát is egyébként hatékonyabb lenne őrleményként felhasználni – tette hozzá.A résztvevők a konferencián megismerhették a hulladék bálázásának előnyeit: az UV-védett streccsfóliába csomagolt szemetet „szagmentesen”, a szennyezés talajba szivárgásának veszélye nélkül lehet akár 5-8 évig tárolni. Mivel a bálából kipréselik a levegőt, metán sem keletkezik,
a hulladék ily módon nem válik gyúlékonnyá.
Szállítani is könnyen lehet. Egy hulladéktároló mellé épülő szemétfeldolgozó például bebálázhatja az újonnan keletkező hulladékot, majd ha a szemétdomb „elfogy”, előveszi, válogatja és hasznosítja a bálába csomagolt szemetet is. Szó esett még uniós pályázati pénzek megszerzésnek lehetőségeiről is több bankon keresztül, Bálint Arnold Csaba bankszakember tolmácsolásában. Az eeff.ro oldalon az energiatakarékosság és -hatékonyság növelését célzó nyertes projektekről is lehet olvasni, illetve arról, milyen feltételeknek kell megfelelni a pályázat megnyeréséhez. Dénes István , a Green Energy szaktanácsadója többek közt arra hívta fel a figyelmet, az új vállalkozások, amennyiben megújuló energiában utaznak, akár 90 százalékos vissza nem térítendő támogatást szerezhetnek befektetésükhöz. Majdnem bizonyos, hogy 2013-2014-re nem lesznek már ilyen befektetésre adandó támogatások, ezért lépni kell, mert a vonat elmegy az orrunk előtt – tette hozzá. Vajda Lajos , a Green Energy elnöke szerint egyre inkább együttműködés kezdi jellemezni az azonos területen érdekelt vállalatokat, a klaszterek szerepe nő Európa-szerte. Egyre több a biomassza-klaszter tagjai között a gyakorlatban megvalósított üzleti együttműködés; ezek a találkozók, konferenciák arra jók,
hogy mindenki tanuljon a másiktól,
és az eredményeket fel tudja használni. Eddig 24 klaszter létezik Romániában, ebből három Kovászna megyében alakult. A Green Energy célja az, hogy a zöld energia és a biomassza-termelés és értékesítés területén érdekelt cégek, szereplők közül minél többet bevonjanak az együttműködésbe. Ennek érdekében részt vesznek az ágazati konferenciákon, illetve különböző városok vállalkozóinak ismertetik a klasztert. Az egyesület a külföldön már működő jó gyakorlatokat is megvizsgálja és népszerűsíti a tagok körében.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!