Foreign policy: alapjaiban fog átalakulni a világgazdaság

A világgazdaság dinamikus átalakulási folyamaton megy keresztül – állítja The Future Issue című összeállításában a Foreign Policy. Mert például ki gondolta volna 18 hónappal ezelőtt, hogy az Európa elit klubjaként ismert valutaövezet egyik tagállamának gyengébb adósbesorolása lesz, mint Pakisztánnak? És miközben Görögország adósságának átstrukturálásával vesződik, hatalmas összegű mentőcsomagot igényelhet Írország és Portugália is.Valószínűleg azt sem gondolta volna senki, hogy a nemzetközi tartalékvalutát nyújtó, illetve a világ tőkemozgását összekapcsoló Amerikai Egyesült Államok elveszítheti elsőrendű, AAA hitelminősítését. A Standard & Poor's augusztusi döntése éppen ezért hosszú távú költségvetési stratégia nélkül hagyta az amerikai döntéshozókat.

Ugyancsak meglepő, hogy a rugalmas munkaerőpiacáról és a dinamikus vállalkozói környezetéről híres országban tartósan magas a munkanélküliség. Az USA-ban az állástalanok aránya 9% körül ragadt be, a 20 és 24 év közti korosztály 14,5%-a nem talál munkát, a probléma strukturális jellege pedig az idő előrehaladtával egyre mélyül. A tanulmány szerint

három tényező formálja a világgazdaságot az elkövetkező években.

Először is számos fejlett ország problémájának gyökere mélyen a felszín alatt rejtőzik, beleivódva a kereskedelmi mérlegegyenlegekbe és a gazdasági struktúrákba. És ezt nem lehet kizárólag a munkanélküliségre és a magasodó adóssághegyekre levetíteni: fontos tényező még a rosszul működő lakáspiac, a banki hitelezés folyamatos visszaesése, illetve a gyenge politikai vezetés is. Másodsorban a döntéshozók ahelyett, hogy a strukturális problémák megoldásával foglalkoztak volna, továbbgörgették azokat maguk előtt. Ennek hatására a problémák egyre sürgetőbbek lettek, az átterjedés kockázata megnövekedett. Ez a legnyilvánvalóbban Európában vehető észre, ahol az

összeomlófélben levő adóssághegyekre további hiteleket helyeztek.

A tanulmány Görögország esetét emeli ki, amelynél több esetben is ezt a módszert alkalmazták a fizetőképesség „helyreállítására”. Ennek hatására nagy volumenű tartozást helyeztek át a privát szektorból a görög államhoz és az európai adófizetőkhöz, illetve portfóliójának lerontására kényszerítettek olyan, korábban kiegyensúlyozott intézeteket, mint az Európai Központi Bank. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a példa nélküli, élénkítőnek szánt állami kiadások révén sem sikerült serkenteni a növekedést és munkahelyeket teremteni. Harmadszor számos fejlődő ország épp a kitörési fázisban torpant meg, pedig a növekedési folyamat nagyrészt rendíthetetlennek bizonyult a fejlett világ legutóbbi összecsuklásáig. Ez látható például Brazíliában, Kínában és Indonéziában. Ezek az országok folyamatosan erősödtek, gazdaságuk elkezdett túlhevülni, miközben a fejlett országok hanyatlottak. Így az a paradox helyzet állt elő, hogy a

gyengébben fejlett országok ellenállóbbak, mint fejlett társaik,

emellett képesek fenntarthatóan növekedni, miközben erősítik pénzügyi mérlegüket. Hacsak nem történik valami kisiklás, például nem erősödik a protekcionizmus , nem következnek be rendezetlen államcsődök és nem hullik szét a nemzetközi fizetési rendszer, a tanulmány szerzői szerint a világgazdasági átalakulás a fejlődő országok fogják vezetni. Időbe fog még tehát telni, hogy a fejlett országok teljes kiegyensúlyozzák költségvetésüket és megteremtsék a magas növekedés és foglalkoztatottság feltételeit. Eközben a jövedelem és a vagyon elosztása még asszimetrikusabbá fog válni, gazdasági kérdésből általános társadalmi problémává alakulva. Forrás: Foreign Policy