Ez nem Charlie csokigyára, lábon lehúzod a gyártósor mellett a nyolc órát, miközben kamerák és műhelyvezetők figyelnek. Mégis, ez az első alkalom, hogy a „work and travel”-vízumosok sztrájkolni mernek az USA-ban.
400, amerikai nyári munkára kiutazott külföldi egyetemista tüntet augusztus 17. óta Palmyrában, Pennsylvania államban. A fiatalok többezer dollárt fizettek, hogy bekerüljenek a Summer Work Travel programba, és megkapják a speciális J-1 nevű vízumot. Amiatt tiltakoznak, hogy a nehéz munkával megkeresett pénzből nem hogy utazgatásra nem fogja futni, de veszteségben jönnek ki a végén.Az egyetemisták otthagyták a Hershey’s csokoládégyártó termékeit csomagoló üzem gyártósorait, és kivonultak tüntetni. Azt nyilatkozták a New York Times -nak,
nem azt kapták, amire számítottak:
olcsó munkaerőként használják ki őket, és a kulturális tapasztalatcsere, nyelvtanulás, ismerkedés, az egyesült államokbeli életstílus megismerése helyett egy hatalmas ipari park egyik gyártelepén dolgoznak. Gyakran kénytelenek éjjeli váltásban dolgozni, cipekedni, vagy egy helyben maradva nyolc órát a gyártósor mellett dolgozni egyhuzamban. Szerződést kötöttek, tehát muszáj ezt a munkát végezniük, amelyet ráadásul nagyon rosszul fizetnek.Az évek során a „work and travel” program diákok tízezrei számára nyújtott lehetőséget, hogy megismerjék Amerikát, barátokat szerezzenek – ám az utóbbi években egyre több panasz érkezik a külföldi diákok részéről, hogy a bérek alacsonyak, és a munkakörülmények nehezek. Úgy tűnik azonban, a Palmyrában történt eset az első, hogy a diákmunkára jelentkezett külföldiek – köztük kínaiak, nigériaiak, romániaiak, ukrajnaiak, törökországiak, kazahsztániak, moldovaiak, lengyelek, mongolok – sztrájkba lépnek a saját alkalmazóikkal szemben – írja a NYTimes .
Az illetékes amerikai hatóságok azt ígérték, megvizsgálják a csomagológyárban fennálló helyzetet, és biztosítják a J-1 vízum kedvezményezettjeinek a programban lefektetett jogokat. A „work and travel” programot koordináló amerikai állami hivatal bejelentette, hétfőn, augusztus 22-én vizsgálóbizottságot küld a Hershey’s gyárába.A diákok utazásának és munkába állásának megszervezéséért több szervezet és intézmény is felelős. A kaliforniai Council for Educational Travel nevű szervezet menedzseli a vízumok kiadását a diákoknak. Rick Anaya ügyvezető igazgató elmondta, ezen a nyáron hatezer diákot hoztak az Egyesült Államokba. Annak a gyanakvásának adott hangot, hogy
valaki felbujtotta a diákokat,
és ők hiába próbálnak tárgyalni velük, nem látnak együttműködési szándékot. A munka valóban nehéz lehet, de a diákok tudták, mire vállalkoztak – vélte. Úgy tudja, egy levelet köröztettek a diákmunkások között, amelyben annak, aki csatlakozik a tüntetéshez, többezer dollár megtérülését ígérték – írja a Huffington Post .A Hershey’s egyik szóvivője, Kirk Saville pontosított, hogy nem a csokoládégyártó alkalmazta direktben a diákokat, hiszen a palmyrai csomagolóüzemet egy Exel nevű vállalat üzemelteti. Az Exel szóvivője pedig azt nyilatkozta, egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül alkalmazták ideiglenesen a J-1 vízummal rendelkező diákokat és a helyi munkanélkülieket, és nincs befolyásuk azokra a problémákra, amelyeket a tüntetők felvetettek.A National Guestworker Alliance nevű szakszervezet panaszt tett az amerikai állami hivatalnál, amelyben kéri a diákokat toborzó Council for Educational Travel kizárását a kormánnyal együttműködő szervezetek listájáról.
A 19 éves, Isztambulban orvosira járó Harika Duygu Ozer a New York Times-nak elmondta, hallotta a barátaitól, hogy milyen remek a nyári diákcsereprogram, és hogy elég pénzt kereshet, hogy kifizethesse majd az otthoni tandíját. Amikor felajánlották neki a munkát a Hershey csokoládégyár üzemében, nagyon megörült. „Mindannyian láttuk a Charlie csokoládégyára című filmet. Gondoltuk, ez jó lesz.” Sok más diákhoz hasonlóan a török lány 3500 dollárt fektetett be, ebbe beletartozott a programköltség, a vízum és az utazás ára is. A kínai diákok pedig ennél is többet,
több mint 6000 dollárt fizettek a programért.
A török lány elmesélte, hogyan zajlik a munka a csomagolóüzemben: a nyolc órát végig kell állni és dolgozni, folyamatosan figyelik őket biztonsági kamerákkal, és a munkafolyamatot ellenőrző kisebb főnökök megfenyegették, ha nem tartja a lépést, mehet.Az utolsó csepp a pohárban azonban nem is a munka nehézsége volt a diákok számára, hanem az, amikor megtudták, hogy a munkáltató által biztosított albérletért ők szignifikánsan többet fizetnek, mint a szomszédaik.A diákok 8,35 dolláros órabért kaptak. Miután a fizetésükből levonták az adókat, illetékeket és a 400 dolláros havi lakásbért, Harika Duygu Ozer néha még kevesebbel maradt, mint heti 200 dollár.A Council for Educational Travel és a munkáltatók képviselői találkozót szerveztek, hogy megbeszéljék a fennálló problémát. Úgy határoztak, felajánlják a tüntetőknek, hogy
szerveznek számukra egy kirándulást,
amelyen megismerhetik a legfontosabb amerikai kulturális és történelmi nevezetességeket. A diákok azonban pénteken, augusztus 19-én elutasították a javaslatot.„Ha elfogadnánk, azt jelentené, azért csaptunk botrányt, hogy megnyerjünk egy kis vakációt. Igen, szeretnénk ezt is, de itt valami sokkal fontosabbról van szó, mint egy vakáció” – mondta Godwin Efobi , egy nigériai származású ukrajnai orvostanhallgató .
„Nem mernék tüntetni itt idegenként”
Egy USA-át többször megjárt romániai magyar lány arról számolt be a Transindex nek, neki személy szerint jól megy, ezért is ment vissza újra. „Csak jó tapasztalataim voltak, számomra megérte pénzügyileg. A nyereség a ledolgozott óráktól és a program hosszúságától függ. Heti 60-70 órával szép nyereségre lehet számítani. Főképp a pénzért szerettem volna visszamenni, de számomra kirándulás és újabb tapasztalatszerzés is. Assistant managerkent dolgozom egy üzletben, erre számítottam, hiszen előre tudtam. A helyzetemmel meg vagyok elegedve. Szerintem nemcsak olcsó munkaerők vagyunk, a pakliben benne van a cultural exchange is, ez mindenkeppen hozzátartozik, hiszen megiscsak Amerika, legtöbbünknek nem lett volna esélyünk eljutni ide, ha ez a program nem létezne. Én nem akarok tüntetni, szeretem a munkám, a társaságot, de amúgy nem mernék tüntetni itt idegenként. A 8,35 dolláros órabér overtime nélkül elég kevés, viszont ha duplán fizetik az overtime-ot, akkor jó. Nekem megéri itt dolgozni, már ismerem a főnököket, ők is engem, nem az első alakalmam, na de persze minden szerencsétől is függ. A recesszió nemigen érződik, legalábbis itt mi nem érezzük a mindennnapi életben.”
A diákok csütörtökön és pénteken kevesebben, mintegy százan tüntettek, utóbbi napon Philadelphiában és Pittsburgh-ben is. Egyesek jogi szakértőkkel is találkoztak a helyi egyetemekről, és ismertették a helyzetüket. Azt szeretnék, ha gyári munka helyett kapnának valami más állást, például közösségi munkát a helyi közösségben, és kárpótlásként vissza szeretnének valamennyit kapni a kulturális csereprogramként reklámozott programért befizetett összegből is. Lynn Anderson , az Exel szóvivője szerint a felajánlott utazással válaszolni próbálnak az alkalmazottak panaszaira. „Azt akarjuk, hogy jó élménnyel távozzanak Amerikából, mielőtt hazamennek. Nem akarjuk, hogy rossz szájízzel maradjanak” – mondta.Egyelőre azonban az sem világos, a 400, Hershey-ben dolgozó diák közül hány tüntet továbbra is. Egy szervező szerint közel 200-an támogatják továbbra is a tüntetést, ám Anderson szerint a legtöbb diák azóta is rendszeresen megjelenik a munkahelyén, és végigdolgozza a váltást. A tüntetés befolyásolta ugyan az üzemet, de a termelés nagy vonalakban folytatódott ugyanúgy, mint azelőtt. Forrás: nytimes.com, huffingtonpost.com, csmonitor.com
Fotók: Monica Lopossay/NYTimes
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!