A bankok egyre nagyobbak, a piacok egyre sűrűbbek lesznek. Ha nem tartjuk kordában őket, túlnőhetnek rajtunk – figyelmeztet a Foreign Policy tanulmánya.
A Világbank 2009-es tanulmánya szerint a világ GDP-jének felét a Föld területének 1,5%-án termelik meg. Az egyre sűrűbben lakott városi térségek felé haladó migráció billió dollárokkal növelte a világ GDP-jét minden évtizedben – legalábbis a második világháború végétől kezdve. A világpiacok hasonló utat követtek a még nagyobb koncentráció felé. A Nemzetközi Fizetések Bankja szerint a nemzetközi
derivatív piac egy évtized alatt 100 billió dollárról 600 billió dollárra növekedett,
miközben a világ GDP-je megkétszereződött ugyanezen idő alatt. A tíz legnagyobb bank az Egyesült Államokban 11 billió dollárnyi eszközt birtokol az ország teljes 13 billió dollár értékű állományából, az öt legnagyobb francia bank az ország GDP-jének 325%-ának megfelelő összeget kezel. Túl nagy, hogy elbukjon? Valószínűleg nem.
Azonban a sűrűségnek következményei is vannak. Ha a világ népességének és termelésének több mint felét egy kicsi, jellemzően part menti területre zsúfoljuk,
a természeti katasztrófák költsége drámaian megemelkedik.
Az idei japán szökőár 300 milliárd dolláros gazdasági kárt okozott, azonban ez csak egy finom szemléltetés: 15 év múlva egyetlen hurrikán vagy földrengés ára egy billió dollár körül fog mozogni. Így egy hasonló természeti katasztrófa néhány nap, esetleg csak percek alatt akkora pusztítást végezne, mint egy háború vagy egy nagyobb városra kivetett nukleáris fegyver. Természetesen várhatunk nagyobb és gyakoribb pénzügyi katasztrófákat is. Ha a földet tőkeként, a helyszínt ipari szegmensként, a pénzügyi kockázatot pedig sűrűség szerint értelmezzük, a három tényezőt összevonva nagyobb teljesítményt érhetünk el, azonban sokkal nagyobb pénzügyi hurrikánok is várhatóak. A világ exponenciálisan növekvő sűrűsége és
függősége az információs technológiától hasonló kockázatokat rejteget.
Elég csak a tavaly májusi „flash crash”-re gondoljunk, amikor egy kereskedési algoritmus, egy nagy, de rosszul időzített eladási ajánlat, illetve a piacok feszültsége 10 perc alatt 700 pontos esést okozott a Dow Jones indexnek. Ha pedig az áprilisi Amazon felhőre gondolunk, amely néhány napig mindenkit – a tech start-up vállalatoktól a minisztériumi kutatókig – kidobott a rendszerből. Ilyenkor nem egyértelmű, hogy ha az információs technológia figyel ránk, akkor ki figyel az információs technológiára? Esetleg a világgazdaság több billió törékeny tojását egy óriási kosárba helyeztük? A sűrűség ütemének fontossága nem csak az előnyök kihasználása miatt fontos, hanem a költségek kezeléséhez is elengedhetetlen. A fedezeti alapok a zsúfolt piacokról panaszkodnak: túl sok befektető és spekuláns vásárolja meg ugyanazt az értékpapírt vagy nyersanyagot, ez megnöveli annak kockázatát, hogy pánik hatására egyidőben is próbáljanak tőle megszabadulni. A sűrűséget tehát még hosszú évekig a haladás velejárójaként, nem pedig annak kiváltó okaként értelmezzük. Sok időbe fog még telni, hogy rájöjjünk arra, amire a microchip üzletek már az 1960-as években rájöttek: a jövő egy zsúfolt világ, azonban mi jobbak leszünk benne. A Foreign Policy The Future Issue című összeállítása alapján
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!