Veszélyben a hitelminősítők létjogosultsága

Napok óta az amerikai leminősítés és a hozzá kapcsolódó hírek alakítják a világ tőzsdéinek mozgását. A hétfői kereskedési napot teljes mértékeben a pánik jellemezte, a piacok mélyre zuhantak, a részvényindexeket a kedd esti Fed bejelentés rántotta vissza a zöld tartományba. Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatója szerint a leminősítést a piacok már eleve beárazták, és ezért nem lesz újabb, középtávú hatása. „Az amerikai politikumra egyfajta ébresztő hatása lesz, a jövőben könnyebben fognak létrejönni hasonló megállapodások, mert az amerikai kormánypárt, illetve az elnök rájött arra, hogy további időhúzás akár az újraválasztásába is kerülhet” – mondta kérdésünkre a szakember. Véleménye szerint a problémára valós megoldást kell találni, és nem lehet az előző évtizedekhez hasonlóan folyamatosan emelni az adósságplafont. „Emellett egyre többen vélik úgy, hogy óvatosan kell bánni a minősítő intézetekkel, mert ezek ugyanazok, akiket a kongresszus 2008-ban, a nagy botrány után meghallgatásra hívott be. Ezek adták az AAA minősítéseket azokra a bizonyos jelzálogkötvényekre, amelyek elindították a válságot” – tette hozzá.

Az elmúlt évek eseményei Nagy Bálint Zsolt , a BBTE közgazdaságtudományi karának adjunktusa szerint is aláásták a minősítő intézetek hírnevét és létjogosultságát. „A 2008-as események után az S&P mostani lépése olyan, mint a rossz focibíróé: átesik a ló túlsó oldalára, és ha kell, ha nem, piros lapot osztogat. Persze elértük már azt a szintet, amikor a piacok felülbírálják a hitelminősítőt, ugyanis az amerikai kincstárjegyek értéke nem csökkent, hanem csak a részvénypiacok zuhantak” – mondta el kérdésünkre a közgazdász.

Tőzsdei zuhanás: pánik vagy megalapozott reakció?

A tőzsdék heves reakciója a szakemberek szerint túlreagálás volt, a feltörekvő piacokon lejátszódó erősebb mozgások pedig természetesek, ugyanis ezek a külföldi befektetők megnövekedett kockázati tartózkodásának köszönhetően mindig erősebben reagálnak. Diósi szerint a következő időszakban jelentős korrekciókat tapasztalhatunk majd pozitív értelemben, a folyamat pedig már el is kezdődött. „A fejlődő piacokról két évvel ezelőtt is azt mondták, hogy túlértékeltek, az idén pedig már úgy tartották, hogy a jövő bennük van. Úgy gondolom, hogy a mostani reakciók erős túlreagálások. Nekem például eszem ágában sincs, hogy a bukaresti vagy a budapesti tőzsdén jegyzett papírjaimat eladjam”. A szakértő hozzátette, hogy a pánikhangulatot fokozta, hogy sehonnan sem érkezett pozitív hír, „csupa rossz hírt pumpáltak a világsajtóba. Úgy tűnik, hogy mind az Unió, mind az USA válsága meg fog oldódni. Ezt inkább egy nyári depressziónak hívnám, amikor a részvényesek és a befektetők csak egymást ijesztgetik”.

Bankrészvények a nagy vesztesek

Az, hogy milyen iparágakat érint a zuhanás, attól függ, hogy mi a tőzsdei pánik oka. „Például a dotcom kríziskor a számítástechnikai iparág omlott össze, ezekben a napokban – mivel nagyrészt a befektetésekről van szó – , leginkább a banki papírok váltak érintetté. Ezek a bankok stabilitását is megkérdőjelezik. A következő sorban olyan iparágak szerepelnek, amelyek elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolhatók, például a gépjárműkereskedők és -gyártók papírjai estek vissza. Ezután még az állampapírok vannak veszélyben” – magyarázta Diósi.

Közeledünk a W második szárnyához?

A súlyos adósságproblémák óriási volumenű megszorításokat követelnek mind az amerikai, mind az európai országoktól, ezért régóta rebesgetik, hogy újabb recesszió következhet. Nagy Bálint szerint is sajnos minden esély megvan arra, hogy egy W alakú válsággal álljunk szemben, és most kezdődjön a második lejtő.

„Látni kell, hogy a világgazdaság enyhe kilábalása 2010-től kezdődően oxigénmaszkkal történt, most pedig kezd kifogyni az oxigén, vagy ahogy Nouriel Roubini fogalmaz, nincs már nyuszi, amit kihúzhatnának a kalapból. Ez alatt azt érti, hogy a monetáris és fiskális politikák szinte minden fegyverét bevetették már. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt a világvége és mind éhenhalunk, hanem azt, hogy valószínűleg nincs recept arra, hogy a világgazdaság egyhamar egy egészséges növekedési pályára álljon. Inkább egy langyos, jelentős technológiai innováció nélküli, árfolyamkilengésekkel teli, igen előrejelezhetetlen és kockázatos állapotban fog maradni” – fogalmazott a szakértő. Diósi szerint ennél a recessziónál azt kell figyelembe venni, hogy ezt a korábbi eszközökkel nem lehet kezelni. Nem fog működni az, amit az elmúlt két évben próbáltak, hogy alacsonyan tartják az alapkamatot és pénzt pumpálnak a gazdaságba, mert most teljesen más gazdaságélénkítésre van szükség. Noha a Fed tegnapi döntésekor nem jelentett be újabb kvantitatív enyhítési csomagot, szakértők szerint ez akár idén, vagy legkésőbb a jövő év elején megtörténhet. Nagy Bálint szerint jelenleg úgy tűnik, hogy az egyetlen rövid távú fegyver a mennyiségi könnyítés, vagyis hogy a jegybankok elektronikusan létrehozott új pénzzel vásárolnak hosszú lejáratú állampapírokat. „Hosszú távon ez természetesen nem elég, az EU elsősorban politikai alapon kell megerősödjön és egységesebb gazdaságpolitikát folytasson” – tette hozzá. Hasonlóan vélekedik erről Diósi László is. „Középtávon az EU-ban a pénzügyi kormányzás mellett a politikait is össze kell hangolni, ehhez pedig az szükséges, hogy a résztvevő tagállamok szuverenitásuk egy részéről lemondjanak. Ez borzasztóan nehéz döntés lesz, a brüsszeli egységes kormányzáshoz kell átadni olyan döntéseket, mint egyes tagállamok eladósodottsága, adópolitikája, stb.”. Továbbá Diósi szerint is csak rövid távon jelenthet megoldást a likviditásbővítés, a FED-nek a kötvényfelvásárlás az egyedüli eszköze, a kormányzat azonban több szereplő érdekét kell összehangolja, költségvetési megszorításokat és különböző stimulációs intézkedéseket is kell hozzon. „Arra, hogy a kormány mit fog dönteni, szeptember-októberig várnunk kell. A központi, illetve tartományi kormányzatok vállalkozásfejlesztési programokat fognak indítani, adóemeléseket kell végezniük, emellett le kell építeniük a közkiadásokat, az ebből befolyó pénzt pedig vállalkozásfejlesztésre kell fordítaniuk” – vetítette előre Diósi.

Meddig emelkedhet més a svájci frank?

A svájci frank árfolyamához kapcsolódóan is hallani olyan spekulációkat, miszerint még most sem túlértékelt a valuta, és további drágulás várható. Diósi szerint rosszul teszi az, aki most svájci frankba menekíti pénzét, mert lehet, hogy még pár hétig vagy hónapig ilyen erős marad, de azután szükségszerűen gyengülni fog a frank, és vissza fog állni egy normálisnak tekinthető szintre, „egy-másfél éves távlatban 1,3-1,4-es eurós árfolyamra fog beállni”. „Egy tipikus buborék alakult ki a svájci frank körül. Ha megnézzük az elmúlt 20 év befektetési grafikonját, ilyen erős sose volt, és nem is indokolja ezt semmi. Svájcnak sem érdeke a túl erős valuta: egy olyan gazdaság, ami Európa közepén helyezkedik el és millió szállal kapcsolódik az euróhoz, így elesik a turizmustól, az exportbevételeitől, a külföldi befektetőktől. Amikor a gazdaság stabilizálódik és a pénzügyi piacok lenyugszanak, valószínűleg ősztől kezdve egy nagy durranással, vagy apró lépésekben be fog állni egy normális szintre a svájci frank árfolyama” – véli a bankszakember. Nagy Bálint szerint noha túlértékelt a svájci frank, mégis elképzelhető a további erősödés. „Mindenesetre a Svájci Központi Bank és a svájci kormány is egyre határozottabb lépéseket tesz a frank gyengítése érdekében, de ezek az intézkedések egyelőre hatástalanok voltak. Az irányadó kamatláb már 0,25%-os szinten van, innen ha van is hova tovább csökkenteni, nem valószínű, hogy a gazdaság reagálni fog rá, és Svájc is likviditási csapdába kerülhet. Könnyen elképzelhető, hogy az USA-hoz hasonlóan keményebb eszközökre, például kvantitatív enyhítésre fog szorulni”. Az arany is egy olyan eszköz, amelybe válság idején előszeretettel menekülnek a befektetések. Az arany azért más mégis, mert egy világszinten korlátozott eszközről beszélhetünk. Olyan híreket is lehet olvasni, hogy 10-20 év múlva el fog fogyni a kibányászható arany, és ez is hajtja az árfolyamát. Alapvetően azonban itt is a frankhoz hasonló jelenségről beszélhetünk, azonban frankot lehet nyomtatni, aranyat már nehezebb – emelte ki Diósi László.