„Az első gumiabroncsot nyolcadikos koromban adtam el”

Butka Gergő gumiabroncsok értékesítésével foglalkozik Szatmárnémetiben, de előszeretettel szervez gyorsulási versenyeket is, ahol ő maga is indul. Túlélt már 5-6 méteres zuhanást sportkocsival, és befagyott tavon is rallyzott. Bővebben az interjúban mesél (nem csak üzleti) kalandjairól.

Hogyan határoznád meg, jelenleg mivel foglalkozol?

Ha „pénzcsinálósan” kellene megfogalmazni, akkor gumiabroncsok értékesítésével foglalkozom és ehhez kapcsolt szolgáltatásokkal, amúgy pedig emberek hívnak fel, hogy milyen abroncsot ajánlok a földmunkagépre vagy épp a Porschéra, én pedig válaszolok.

Mikor indult az üzletet és kinek a kezdeményezesére született?

1993-ban, még a kereskedelmi ősidőkben. Édesapám kezdte el az akkori garázsunkban, nappal szerelt, este taxizott. Az még a piaci helyezkedés időszaka volt, sok hely volt számos más szektorban is, igazából egy szerencsés véletlennek köszönhető, hogy gumisok lettünk.

Melyek voltak a cég építésének, majd felfuttatásának legfontosabb lépcsőfokai?

Szintén a cégalapító családfő érdeme, hogy már akkor belátta: a vállalkozások, a flották (bár akkor még csak „sok autó”-nak hivták őket) kiszolgálása a helyes irány, ez adja a stabilitást, jelenleg is több mint 300 vállalkozással van szerződésünk. A kisebb műhely mellett aztán, városunkban elsőként nyitottuk meg a kamiongumi-szerelő műhelyünket, majd a mostani telephelyet, amelyen már személy-, teher- és ipari abroncsok szerelését, illetve javitását végezzük, mellette autószervíz és gőztechnológiás autómosó is üzemel. A következő lépcsőfok, az épülő új gumiszerviz-épület az őszi szezonra lesz kész.

Milyen szerepet töltesz be a cégnél?

Vezetem a négyfős értékesítő csapatot, a nagyobb kliensekkel tartom a kapcsolatot, foglalkozom a beszállítókkal, megrendelésekkel. Kedvenc területem a ritka és speciális abroncsok beszerzése és értékesítése, például egy rozsdás keréktárcsáról leolvasandó kód alapján, vagy egy 500-600 lóerős sportautóra, ezek a szakmai kihívások. Szintén az én feladatom a portfólió menedzsment, reklám és a számomra oly kedves sajtókapcsolatok. (nevetve)

Mi az a három tulajdonság, amelyel jellemeznéd magad vállalkozóként és főnökként?

Talán erről a partnereimet és kollégáimat kellene megkérdezni, de annyit tudok, hogy laza vagyok, nem az az öltönyös-izzadós-árajánlatos típus. Állandó késésben vagyok mindenhonnan, viszont főnökként is és vállalkozóként is igyekszem mindenkivel gentleman lenni.

Milyen üzleti modellt követtek?

Szemben úszunk az árral, legalábbis mostanában. Amikor a „mindenbe belefogunk, mindent árulunk” a trend, mi a tradicionális, konzervatív modellt választottuk: csak ezzel foglalkozunk (azaz, nem forgatjuk át a pénzt lakópark-építésbe vagy másba), ezt szeretjük, ezt csináljuk. Te eljössz, leülünk beszélgetni, megismerjük az igényeid, és testreszabjuk a tehnikai és pénzügyi ajánlatunkat. Ha három év múlva visszajössz, onnan folytatjuk. Hosszú távon ezt tartom követendő modellnek.

Csak Szatmáron van kirendeltségeket? Tervezitek esetleg, hogy terjeszkednétek máshova is?

Csábító volt a gondolat, hogy más szomszédos városokban is nyissunk, de az üzleti modellünk, a személyes kapcsolaton és kiszolgáláson alapuló értékesítés csak így lehet sikeres és főképp hiteles. Mi ezen a lokális piacon szeretnénk stabil partnerek maradni ügyfeleink számára, tudom, hogy ez ellentmond az expanzió-fetisiszta logikának, de nyugaton is szépen megélnek az egy munkapontos családi vállalkozások: apa és a fiúk szerelnek, anya főz.

Hány alkalmazott dolgozik a cégnél, milyen a fluktuáció?

Jelenleg 30 alkalmazottunk van, a stratégiai pontokon nem, a szervizekben viszont erősebb a fluktuáció. Ennek oka egyrészt a szakmunkásképzés hiánya, a munkás-státusz lenézése miatt ritkák a lelkiismeretes fiatal srácok, az ügyesek külföldön próbálkoznak. Itthon viszont mindenki saját céget akar nyitni és olcsón venni és drágán adni, bármit.

Mekkora a cég pénzügyi forgalma, illetve évente átlagosan hány abroncsot adtok el?

2008 óta is stabilan tartjuk az 1 millió euró fölötti éves árbevételt, évente átlagosan 10 000 abroncsot értékesítésünk, ezeket viszont nem nagyban, hanem szinte mindegyiket „kézfogásos”, azaz direkt értékesítéssel és szervizeléssel.

Kik jelentik a legnagyobb konkurenciát számotokra, mivel tudtok versenyképesek maradni a piacon?

Az internet térnyerésével, főképp a webshopok terjeszkedésével a gumibiznisz úgymond „interdiszciplináris” lett. Megjelentek a dömpingáras termékek a neten, az ügyfél persze nem tudja, hogy ez egy kicsi pantelimon-i tömbházban működő cégecske csalija, és nincs is készleten. Ezzel szemben nálunk meg lehet tapogatni, nem ritkán még drive-tesztelni is különböző modelleket a saját autóinkon, ritkábban a versenyautón is. Ha árban nem is, de szolgáltatásokban és hozzáállásban igyekszem jobbról előzni a konkurenciát.

Ezelőtt mivel foglalkoztál, milyen egyetemet végeztél?

Kolozsváron végeztem a BBTE Európai Tanulmányok szakán, majd beiratkoztam mesterire is, „német tanulmányok” szakirányú képzésre, de aztán, ha jól emlékszem, valamelyik vizsga egy napon volt a kamionvezetői vizsganappal, amelyet fontosabbnak tartottam, és így véget is ért a phd-karrierem. (mosolyogva) Egyetem közben is dolgoztam, legkedvesebb a Tranzit ház volt számomra, nyáron pedig a családi vállalkozásban gumikat árultam. Életem első gumiabroncsát nyolcadikos koromban adtam el, egy csodálatosan szép Michelin „leveles mintás” félhasznált gumi volt, na és még azóta több tízezret.

Meddig fogsz ezzel foglalkozni, tervezed, hogy másba is belekezdenél?

Természetesen a családi vállalkozás morálisan is kötelez, hogy ne menjek el mondjuk Horvátországba, bureket árulni a tengerparton. Emellett még autós rendezvényeket szervezek, mostanában egyre ritkábban, viszont nagyobb léptékben.

Milyen autóversenyeket szerveztetek eddig, ezek milyen célt szolgáltak az üzlet reklámstratégiájában?

Autós ügyességi versenyekkel kezdtük 2005-ben, majd nyitottunk a tereprally felé, néhány országos és nemzetközi kupa helyi szervezői is voltunk. Az autós gyorsulási versenyek óriási tömeget vonzottak, először a városközpontban, majd 2009-től a szatmári repülőtér adott otthont Románia legszínvonalasabb gyorsulási versenyeinek. Az AutoSport Klubbal közösen szervezett versenyek között volt még motokrossz, hegyi gyorsasági verseny és a kedvencünk, a GerBog Nokian téli autós ügyességi verseny is. Bár nem túl költséghatékony ez a típusú reklámstratégia, mégis úgy hiszem, hogy ezáltal a gumiértékesítési tevékenységünk is hitelessé vált, a nevünk (állítólag) egybeforrott az autózással, a szatmári autós társadalommal, a versennyel, a teljesítménnyel. Sajnos, nem túl mérhető, de a feedbackek alapján eredeti és hiteles, különösen mivel nemcsak mint szervező, hanem versenyzőként álltunk a startvonalnál.

Ezek szerint te magad is versenyeztél? Ha igen, mi vonz a versenyzésben?

Igen, először hegyiversenyeken, majd rallikrosszban, aztán navigáltam terepralliban, meg ahová még be lehetett nevezni. Sőt, édesapám is versenyez, egy általunk épített Subaruval, a húgom pedig autós ügyességi versenyeken terelgeti a rózsaszín Fiat500-asát. A versenyzés varázslatos: a reggeli készülődéstől a start izgalmán át az eredménytábláig, tiszta stressz és adrenalin. De mégis inkább szervezni szeretek.

Honnan az autók iránti szeretet?

Jó kérdés, hogy mi lenne, ha festékesboltot vagy szalámigyárat nyitottunk volna, most biztosan azokat szagolgatnám a raktárban. Benzinszaggal viszont óhatatlanul megfertőződik az ember ebben a környezetben, ez az eladási stílus magával hozza az autózás szeretetét is. Amúgy, nem szeretném túlmisztifikálni a gumiabroncs szerepét, de nemcsak tehnológiája van, hanem esztétikája, stílusa is, na a lelke, az már túlzás. De a Michelin finom, könnyed, a Bridgestone darabos, de strapabíró, a Pirelli élvezetes, tipikus olasz, néhány minta már-már művészi szépségű.

Melyik a kedvenc autómárkád és miért?

Kedvenc autómárkám nincs, viszont japánautó-rajongó vagyok. A japán autók ritkábbak, egzotikusak, finomak, csendesek, nem hivalkodóak, minusz a bilikék Subaru Imprezák persze. Honda, Subaru, Lexus, Infiniti.

Neked milyen autód van, szoktad őket váltogatni?

Jelenleg egy 285 lóerős Mitsubishi Lancer Evót hajtok, lassan 4 éve, ez egy összkerékhajtású turbós utcai ralliautó. Aztán, van még egy Peugeot 205GTI ritkaság, szinte restaurált állapotban, meg egy becsövezett H kategóriás Peugeot 306, de ezt ritkán veszem elő, idén például kétszer volt rá alkalom. Következő autóm valószínűleg egy régebbi Subaru Legacy lesz vagy egy csinos hibrid Lexus, a mostani tökéletes ellentéte.

Mekkora volt a legnagyobb sebesség, amit elértél eddig? Hol sikerült?

Autópályán 260 volt az Evóval, de annál sokkal félelmetesebb volt navigálni a szakadék szélén száguldozva hetvennel, vagy száztízzel csapatni a befagyott kismajtényi tavon.

Melyik volt az a legveszélyesebb helyzet, amit szerencsére még ép bőrrel megúsztál?

Az egyik versenyen lerepültem az útról, bele az 5-6 méteres mélységbe, kábé 1 méterrel a másik kolléga mellé, aki épp kiszállt a szintén kisodródott autójából. Ő épp rágyújtott egy cigire, és már érkeztem én is, pont mellé, akárcsak egy bevásárlóközpont parkolójában, de fejjel lefelé.

Mivel szeretsz foglalkozni szabadidődben, mennyi időd jut erre?

Ha épp nem valami versenyen, akkor más rendezvények szervezésén töröm a fejem, vagy most épp honfoglalózok. Most éppen egy havernek segítek megszervezni a város első extrémsport-fesztiválját, de ez már egy másik interjú tárgya, ott ugyanis pénzcsinálásról szó sincs. Sajnos, kevés időm jut a drága feleségemre, akit éppen ezért minden általam kitalált őrültségbe igyekszek bevonni, tavaly télen például együtt raliztunk a befagyott tavon, na az szép kis csapat – meg családépítő tréning volt.

Hogy néz ki egy napod?

Reggel édesapám nyitja a céget, én mostanában 8 körül érkezem, internetes sajtószemle, majd pörgés. Valamikor a nap során, ha van időm, beiktatok egy kávészünetet a törzshelyünkön, majd pörgés. Délután már kevesebb a meló, van idő rendszerezni az excel táblákat, ha rendezvény- szervezési időszak van, akkor a második műszak 5-től kezdődik este 8-10-ig. Az estét általában félóra honfoglalózás zárja. Hétvégéink elég foglaltak, autós dzsemborik és egyéb rendezvények miatt, legyen az egy debreceni koncert vagy borfesztivál.

Mi volt eddig a legnagyobb őrültség, amit véghez vittél?

A legnagyobb őrültség lenne az összeset ide felsorolni.

Mi az a három tárgy, ami nélkül nem tudnád elképzelni egy napot?

1. Blackberry 2. Blackberry töltője 3. kávé tejszínhabbal

Hova mész idén nyáron nyaralni?

Már sehová (sóhaj) , nemrég érkeztem vissza egy remek lakóautós nyaralásból, végigszántottuk Olaszország és Franciaország tengerpartját, Saint-Tropezig és vissza. Az all-inclusive unalom helyett inkább a kempingek lazaságát meg a lakóautó spártai varázsát választottuk, készült is erről egy blog, „ négyen egy dobozban ” címmel. Idén nyáron még el szeretnék jutni a Sziget nulladik napjára, az MR2 Szimfonik koncertre, meg egy nagyot aludni, olyan három naposat. Majd, indul a téligumiszezon.