Nem csak a robbanások, de a radioaktív anyagok tárolásának kockázata is csökkentette az atomerőművek népszerűségét. Enélkül mégsem lehet – vélik a szakértők.
Erőteljesen esett világszerte az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26%-ának döntését a fukushimai erőmű katasztrófája indokolja. A közelmúltban történt japán atomkatasztrófa kapcsán – 24 ország részvételével – készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén. A nukleáris atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi és olaszországi vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy radikálisan – 54%-ról 38%-ra (16 százalékpontot) – csökkent az atomenergia támogatottsága, és jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné (48%) – köszönhetően az ellenzők 26%-nyi növekedésének (50% feletti: India, Kína, Japán, Dél-Korea), amelynek hátterében a japán katasztrófa áll. Az atomenergia-ipart érő egyik legerősebb kritika egyébként az, hogy az elhasznált fűtőelemekkel több tíz vagy akár százezer éven át sugárzó káros anyagot hagy maga után.
A jelenleg elterjedt atomreaktorok az urán 235-ös izotópját hasznosítják, ez a helyzet a világ legnépszerűbb reaktortípusa, a nyomottvizes változat esetében is, amiből több mint 400 üzemel a világon. A természetben előforduló uránnak azonban csak 0,7%-a a 235-ös izotóp, a maradék több mint 99%-ot az U-238 jelenti. Emiatt a fűtőelemek gyártása során a 235-ös izotóp arányát körülbelül 3-4%-ra dúsítani kell. A nyomottvizes erőművek által használt üzemanyaga 95%-ban uránt tartalmaz, de miután az energiatermelés során leginkább a 235 izotóp fogy, ebből csak 1% az urán-235 aránya. A második legfontosabb összetevő az 1%-nyi plutónium, ami szintén használható még hasadóanyagként. A feladat tehát kivonni a kiégett fűtőelemből a tovább hasznosítható uránt és plutóniumot, a maradékot pedig semlegesíteni, azaz stabil, vagy rövid felezési idejű izotópokká alakítani. A fűtőelem ugyanis erősen káros, azaz radiotoxikus izotópokat is tartalmaz. Noha mindössze az elhasznált üzemanyag 0,1%-át teszik ki, olyan veszélyes anyagokról van szó, mint a jód 129-es izotópja, amelynek felezési ideje 16 millió év – azaz ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy radioaktivitása a felére csökkenjen. A technécium 99-es izotópjának 200 ezer éves felezési ideje is bőven meghaladja az ember által belátható időt. A kiégett fűtőelemek eltemetése még akkor is problémás, ha a számítások azt mutatják, hogy 5-600 év után jelentősen csökken a hasadási termékek sugárzása, egészségre káros hatása. (origo.hu)
A szél nem pótolja az atomenergiát?
Az energiaforrások kimerítésének kérdése folyamatos viták tárgyát képezi. Világi Oszkár , a Slovnaft vezérigazgatója szerint nem kell félni attól, hogy az elkövetkező évtizedekben elfogy a világ kőolajkészlete. A telephelyek kőolajtartalékának ugyanis 50-60%-át nem termelik ki, mert nem éri meg, de ha szűkülnek az erőforrások, és ebből következően nő az ár, kifizetődővé válik kitermelni a maradék kőolajat is – mondta el a kőolajszaki a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában. Véleménye szerint Németország sem pusztán környezetvédelmi okok miatt mondott le az atomenergiáról, a döntés mögött jól megfontolt gazdaságpolitikai érdek húzódott.
„Egy feltörekvő iparág támogatása a cél: az Északi-tenger partján termelt offshore szélenergiájé. Amennyiben létrehoznak egy sztrádát Közép-Európa irányába, a regió országai kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mert magasabb áron juthatnak hozzá az energiához” – mutatott rá Világi Oszkár. Kiemelte, hogy a nukleáris kapacitások bezárása nyomán Németországban 2022-re energiahiány fog fellépni, különösen a déli régióban. Az offshore szélenergiatermelés addigra nem éri el a szükséges teljesítményt, és az ország esetleg arra szorulhat, hogy nukleáris úton megtermelt energiát importáljon Franciaországból vagy Csehországból.
Félnünk kell az atomreaktoroktól?
Az atomenergia várható jövőjéről Néda Tamás fizikust, a tusványoson felállított Sapienta sátorban tartott előadása után kérdeztük.
Mennyire kell félnünk az atomreaktorok robbanásától?
– A robbanásoktól mindenképpen kell félnünk, de semmiképpen sem annyira, mint azt sokan állítják. Végülis minden atomerőmű balesetveszélyes és a robbanások természetesen veszélyesek. Azonban nem minden működő atomerőmű fog felrobbanni, ahogy attól sokan félnek, és emiatt le szeretnék állítani őket.
Mi volt a kiváltó ok a két felrobbant atomerőmű esetén?
– Teljesen más volt a kettő, a csernobilit emberi mulasztás okozta. Egy kísérletet akartak végrehajtani, ami végül rosszul sült el. A főmérnök helytelen utasításokat adott ki, és emiatt jött létre a robbanás. A fukusimait pedig, mint tudjuk, a földrengés okozta, de több tényező tevődött egymásra. A földrengést még kibírta volna, az atomerőmű leállt, a reaktor rendben volt. Azonban az utána következő szökőár megrongálta az erőművet és meghiúsította annak a hűtését.
Milyen hosszú távú következményekkel számolhatunk?
– Nehéz ezt így előre megmondani. Csernobilban nagyon súlyos következményekre számítottak, de szerencsére nem mindegyik valósult meg. A rákos megbetegedések számának növekedését tapasztalták, főleg a környéken, ami várható fukusimában is. Valószínűleg úgy tíz éven belül a környék lakosságánál meg fog emelkedni a rákos megbetegedések száma.
Mennyire képzelhető el az atomenergia nélkül a Föld energiaellátása?
– Jelenleg szerintem mindenképpen szükség van rá. A tiszta energiaforrások – szél, napenergia, geotermikus energia – százalékaránya az energiaiparban nagyon kicsi, csak ezzel nem tudnánk fedezni a Föld energiaszükségletét. Az atomenergia – szemléletem szerint – tiszta energia, mert nincs káros anyag kibocsátás, a radioaktív kibocsátása is jóval alacsonyabb, mint ahogy az a köztutadban él. Egy atomerőmű radioaktív kibocsátása gyakorlatilag nulla, egy szénerőmű radioaktív kibocsátása ennél tízszer nagyobb. Véleményem szerint nem is nagyon érdemes az atomerőművek ellen kampányolni, érdemesebb lenne inkább a energiaspórlásra buzdítani az embereket, ezáltal lehetne energiát megtakarítani.
Melyik energiaforrás fog a leghamarabb kimerülni? Arról is beszélnek, hogy valójában nem a kőolaj van igazán veszélyben, hanem hamarabb fogy el az uránkészlet...
- Az első, ami ki fog merülni, a földgáz lesz, utána következik a kőolaj, majd a szén. Szénből nagyon sok van, de ennek az elégetése a legkörnyezetszennyezőbb. A kőolaj égetése is drága mulatság lesz, inkább arra fognak hajtani, hogy elsősorban az ipar használja például műanyaggyártásra. Költséges lesz majd csak úgy, közlekedés során elégetni.
Az uránkészletek is természetesen végesek, de ebből nem kell nagy mennyiség. Az atomenergia nagyon sűrű, ebből nem kell nagy készlet, kis mennyiségű urán hatalmas mennyiségű energiát zár magába. Emiatt szerintem hamarabb be fognak indulni a fúziós erőművek, mint hogy az urántartalékok kimerüljenek. Különben az atomreaktorokban lehet előállítani hasadóanyagot, például plutóniumot. Igazából tehát nem tartok ennek a kimerülésétől, szerintem ameddig az emberiség akarja, addig lesznek ilyen készletek.
A fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. A Nap és a csillagok ezt az energiafajtát használják. A technológia egyelőre kísérleti fázisban van. A fúziós erőmű alapanyaga deutérium és lítium. A deutérium a hidrogén izotópja, a vízből viszonylag egyszerűen kivonható. A lítiumot besugárzással tríciumra bontják, ez is egy hidrogénizotóp. A tórusz formájú reaktor kamrába a trícium és deutérium keverékét juttatják be. 15 millió fokosra hevítik és az így keletkező ionokat körpályára kényszerítik mágneses térrel. A reakcióban hélium keletkezik, ami a légkörben is előforduló semleges, nem sugárzó gáz. A reaktor falát vízzel hűtik és az így keletkező gőzzel turbinát hajtanak meg. A turbina villamosgenerátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot. A fúziós erőmű tüzelőanyag rendkívül nagy mennyiségben áll rendelkezésre a Földön, körülbelül 1 millió évre elegendő. Nincs nagy mennyiségű sugárzó hulladék, így összehasonlíthatatlanul környezetbarátibb, mint a hagyományos urán alapú atomerőmű. A keletkezett energia könnyen árammá alakítható és tetszőleges helyre elszállítható távvezetékeken. Hátránya, hogy sok csúcstechnológiai elem szükséges a megépítéséhez: hélium hűtőrendszer az abszolút nulla fok közelébe, szupravezető mágnesek, nagy energiájú felfűtő antennák, nagy teljesítményű tetródák, vákuumszivattyúk, divertorok stb. (wikipedia.org)
Mi a véleménye Németország és Svájc döntéséről, miszerint felhagynának a nukleáris energia hasznosításával?
– Amennyiben ezt az energiát meg tudják termelni más forrásból, akkor nagyon helyes. Nem azt mondom, hogy mindenképp használni kell az atomerőműveket: ha meg tudnánk szabadulni tőlük, érdemes lenne. Sok probléma van, főleg a radioaktív hulladék tárolásával, illetve biztonsági kérdéseket is felvethet. A németek nagyon jól állnak az alternatív energiák felhasználásával, úgy mint a szél-, nap- és geotermikus energia. Európa többi része nem áll ennyire jól, ők kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak az atomenergiáról.
Amennyiben pedig hiány lép fel a német energiaellátásban lehet, hogy más országból kell importáljanak ugyancsak nukleáris úton megtermelt energiát...
– Igen, mások bőrén könnyen tudunk ilyen környezetbarát döntéseket hozni. De ha mindenki bezárja az atomerőműveit, akkor mi történik? Ők sem lesz honnan megvásárolják ezt.
Magyarország éves villamosenergia-fogyasztása kb. 44-45 ezer GWh. Ennyi energia felszabadulásához 19 tonna tiszta U-235 elhasadása kell. Ugyanennyi energiát kapunk 47 millió tonna (tehát kb. 2,5 milliószor annyi) feketekőszén eltüzelésekor. (atomeromu.hu)
Melyik ország fedezi energiaszükségletének legnagyobb százalékát nukleáris forrásból?
Az Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57%-át. Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20%-át teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!