A válság témája, úgy látszik, kimeríthetetlen, ha gazdasági előadásra kerül sor. A vélemények azonban megoszlottak Tusványoson mind a szűkölködés végének idejéről, mind az állam reálszférában vállalható szerepének súlyáról.
Igazából 2007-ben és 2008-ban volt válság, az volt a „nem normális” időszak, amikor a növekedést sok ingyen pénzzel és könnyű hitellel pumpálták fel. Ezeket a periódusokat korrekciók szokták követni, a jelenség tehát természetes – szűrtük le Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatójának előadásából. Ahol viszont nincs válság Diósi szerint, az a román-magyar kapcsolatok, a befektetések és a külkereskedelem is stabilizálódni látszik a két ország között. A válság végének dátumát 2012 karácsonyának környékére teszi, várhatóan ekkor már a lakosság is megérzi a gazdaság helyrebillenését. Jó úton járunk, a munkanélküliség, hasonlóan az adósságrátához, viszonylag alacsony, a deficit szintén csökkenőben – mondta a bankszakember. Juhász Jácint , a BBTE közgazdasági karának dékánhelyettese szerint a jövő évi Tusványoson valószínűleg nem beszélhetünk még a válság végéről, „Románia nem fog nagy eredményeket felmutatni, főleg a választási év miatt”. Szatmáry Kristóf , Magyarország belgazdaságáért felelős államtitkára szerint a válság lehetőség arra, hogy az régió országai alapvetően átalakítsák a munkával kapcsolatos elképzelésüket. Elmondása szerint a strukturális reformok végrehajtása a kétharmados többség mellett azért működött jól Magyarországon, mert közben az EU „saját bajával volt elfoglalva, örülnek, hogy nem kell még egy országot megmenteni”.
De hol a pénz?
Diósi szerint a likviditási válságon túlhaladtunk, a bankrendszerben van pénz a hitelezésre, a gépezet beindításához már csak a reálszféra kéne hitelezőbarátabbá váljon. Ez azonban sok mindentől függ, kicsi és nyitott gazdaságok lévén Románia és Magyarország is idomul a nemzetközi piaci mozgásokhoz.
Juhász Jácint szerint pénzhiányban vagyunk, és az államok szűkölködése jelenti a világtendenciát. Ennek oka, hogy a kormány a méltányosság és hatékonyság között kell válasszon, a súly a 2000-es években pedig igencsak az előbbi felé tolódott el. A szociális programok finanszírozása a gazdasági teljesítmény róvására ment. Az adminisztráció területén is szolgált tippel a jogalkotóknak: ha a személyi jövedelemadóbevallást online lehetne leadni, rengeteg bürokráciába rekedt költséget meg lehetne spórolni. Ha az államoknak nincs, a pénzt a magánszektornál kell keresni. Juhász véleménye szerint több szolgáltatás nyújtásába be lehetne vonni a magántőkét, az állam ugyanis „rossz gazda”: ugyanannyi pénzből a privátszféra nagyobb hatékonyságot tud létrehozni, mint az állam. Így akár az oktatást, akár az egészségügyet „magántőkésíteni” lehetne, a szolgáltatások minősége ezzel javulna. „Az egészségügyben most is ott van a magántőke, csak illegálisan, kenőpénzek formájában jelenik meg” – tette hozzá a közgazdász.
Inkább legyen az államnál!
Szatmáry Kristóf nem osztotta ezt a nézetet. Véleménye szerint csak olyan szektorokba szabad beengedni a magántőkét, ahol nem a méltányosság a döntő szempont, így például az oktatásban és az egészségügyben „erős állami monopóliumokra van szükség”. Az állam pedig nem árt, ha a nagyobb cégek mögé áll valamilyen módon, „nem feltétlenül tulajdonosként, ahogy a MOL-nál teszi. Érdekes, hogy a kereskedelmi különadót is csak a magyar tulajdonú nagyvállalatok nem fizették be” – emelte ki az államtitkár. Juhász Jácint mindenesetre feltette a kérdést, hogy erős állami szerepvállalás esetén mi arra a garancia, hogy a kormány akár 20 éven keresztül is korrekt legyen? A magánpénz szerinte egyensúlyt teremthet a méltányosság időbeni kilengéseiben. Szatmáry erre reagálva arra buzdította a kormányokat, hogy adják csak el a közszolgáltatásaikat, „lehetőleg magyar cégeknek, de mi ezzel a módszerrel nem kívánunk élni”.
Nincs ingyen ebéd
Meg kell tanulják a régió országai, hogy a pénz nem jön ingyen, hanem meg kell dolgozni érte – született egyetértés az előadók között. Juhász Jácint szerint az emberek gyakran az EU-s forrásokra is ingyen pénzként tekintenek, ezt ellensúlyozni lehetne, ha kedvezményes kamatozású hitelként bocsájtják a vállalkozók rendelkezésére a forrásokat. „Így hatékonyan költi el, hogy termelni tudjon, a visszafizetett hitelből pedig újabb vállalkozásokat lehet majd támogatni”.
A Kárpát-medence a belgazdaságé
Magyarország külgazdasági stratégiájában kiemelt szerepet kapott a Kárpát-medence fejlesztése. Hidvéghi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a térségben élő Mária-kultuszra is lehetne építeni a vallásturizmus terén, például országhatárokon átívelő Mária-utakat lehetne kiépíteni. Emellett persze a gyógyfürdőkben és az agráriumban is van potenciál. Hozzátette, hogy a Kárpát-medence főosztálya szeptembertől a belgazdasághoz kerül, mert „inkább belső, mint külső kérdés a térség fejlesztése”.