A válság témája, úgy látszik, kimeríthetetlen, ha gazdasági előadásra kerül sor. A vélemények azonban megoszlottak Tusványoson mind a szűkölködés végének idejéről, mind az állam reálszférában vállalható szerepének súlyáról.
Igazából 2007-ben és 2008-ban volt válság, az volt a „nem normális” időszak, amikor a növekedést sok ingyen pénzzel és könnyű hitellel pumpálták fel. Ezeket a periódusokat korrekciók szokták követni, a jelenség tehát természetes – szűrtük le Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatójának előadásából. Ahol viszont nincs válság Diósi szerint, az a román-magyar kapcsolatok, a befektetések és a külkereskedelem is stabilizálódni látszik a két ország között. A válság végének dátumát 2012 karácsonyának környékére teszi, várhatóan ekkor már a lakosság is megérzi a gazdaság helyrebillenését. Jó úton járunk, a munkanélküliség, hasonlóan az adósságrátához, viszonylag alacsony, a deficit szintén csökkenőben – mondta a bankszakember. Juhász Jácint , a BBTE közgazdasági karának dékánhelyettese szerint a jövő évi Tusványoson valószínűleg nem beszélhetünk még a válság végéről, „Románia nem fog nagy eredményeket felmutatni, főleg a választási év miatt”. Szatmáry Kristóf , Magyarország belgazdaságáért felelős államtitkára szerint a válság lehetőség arra, hogy az régió országai alapvetően átalakítsák a munkával kapcsolatos elképzelésüket. Elmondása szerint a strukturális reformok végrehajtása a kétharmados többség mellett azért működött jól Magyarországon, mert közben az EU „saját bajával volt elfoglalva, örülnek, hogy nem kell még egy országot megmenteni”.
De hol a pénz?
Diósi szerint a likviditási válságon túlhaladtunk, a bankrendszerben van pénz a hitelezésre, a gépezet beindításához már csak a reálszféra kéne hitelezőbarátabbá váljon. Ez azonban sok mindentől függ, kicsi és nyitott gazdaságok lévén Románia és Magyarország is idomul a nemzetközi piaci mozgásokhoz.
Juhász Jácint szerint pénzhiányban vagyunk, és az államok szűkölködése jelenti a világtendenciát. Ennek oka, hogy a kormány a méltányosság és hatékonyság között kell válasszon, a súly a 2000-es években pedig igencsak az előbbi felé tolódott el. A szociális programok finanszírozása a gazdasági teljesítmény róvására ment. Az adminisztráció területén is szolgált tippel a jogalkotóknak: ha a személyi jövedelemadóbevallást online lehetne leadni, rengeteg bürokráciába rekedt költséget meg lehetne spórolni. Ha az államoknak nincs, a pénzt a magánszektornál kell keresni. Juhász véleménye szerint több szolgáltatás nyújtásába be lehetne vonni a magántőkét, az állam ugyanis „rossz gazda”: ugyanannyi pénzből a privátszféra nagyobb hatékonyságot tud létrehozni, mint az állam. Így akár az oktatást, akár az egészségügyet „magántőkésíteni” lehetne, a szolgáltatások minősége ezzel javulna. „Az egészségügyben most is ott van a magántőke, csak illegálisan, kenőpénzek formájában jelenik meg” – tette hozzá a közgazdász.
Inkább legyen az államnál!
Szatmáry Kristóf nem osztotta ezt a nézetet. Véleménye szerint csak olyan szektorokba szabad beengedni a magántőkét, ahol nem a méltányosság a döntő szempont, így például az oktatásban és az egészségügyben „erős állami monopóliumokra van szükség”. Az állam pedig nem árt, ha a nagyobb cégek mögé áll valamilyen módon, „nem feltétlenül tulajdonosként, ahogy a MOL-nál teszi. Érdekes, hogy a kereskedelmi különadót is csak a magyar tulajdonú nagyvállalatok nem fizették be” – emelte ki az államtitkár. Juhász Jácint mindenesetre feltette a kérdést, hogy erős állami szerepvállalás esetén mi arra a garancia, hogy a kormány akár 20 éven keresztül is korrekt legyen? A magánpénz szerinte egyensúlyt teremthet a méltányosság időbeni kilengéseiben. Szatmáry erre reagálva arra buzdította a kormányokat, hogy adják csak el a közszolgáltatásaikat, „lehetőleg magyar cégeknek, de mi ezzel a módszerrel nem kívánunk élni”.
Nincs ingyen ebéd
Meg kell tanulják a régió országai, hogy a pénz nem jön ingyen, hanem meg kell dolgozni érte – született egyetértés az előadók között. Juhász Jácint szerint az emberek gyakran az EU-s forrásokra is ingyen pénzként tekintenek, ezt ellensúlyozni lehetne, ha kedvezményes kamatozású hitelként bocsájtják a vállalkozók rendelkezésére a forrásokat. „Így hatékonyan költi el, hogy termelni tudjon, a visszafizetett hitelből pedig újabb vállalkozásokat lehet majd támogatni”.
A Kárpát-medence a belgazdaságé
Magyarország külgazdasági stratégiájában kiemelt szerepet kapott a Kárpát-medence fejlesztése. Hidvéghi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a térségben élő Mária-kultuszra is lehetne építeni a vallásturizmus terén, például országhatárokon átívelő Mária-utakat lehetne kiépíteni. Emellett persze a gyógyfürdőkben és az agráriumban is van potenciál. Hozzátette, hogy a Kárpát-medence főosztálya szeptembertől a belgazdasághoz kerül, mert „inkább belső, mint külső kérdés a térség fejlesztése”.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!