Újabb világválság közeleg?

A keddi tőzsdei napot a pánikhangulat jellemezte. Londoni elemzők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy Görögország részleges csődje elkerülhetetlen, a félelem a mélybe sodorta az eurót a biztonságosabbnak ítélt svájci frankkal szemben. Az index.hu szerint a nemzetközi pánikhangulatot fokozza, hogy a piacok ráébredtek arra, hogy nemcsak a görögök, hanem az olaszok, a portugálok és spanyolok is adósságproblémákkal küzdenek. A teljes mediterrán térség kimentése – ha egyáltalán lehetséges – rengeteg pénzt emésztene fel, hatalmas politikai és társadalmi ára lenne.A részvénypiacokon a befektetők elsősorban a bankrészvényektől igyekeznek megszabadulni, a világ jelentősebb tőzsdéi hétfőn legalább 2%-os mínusszal zártak, kedden több tőzsdén – például az Euronexten – leállt az indexszámítás. A Bukaresti Értéktőzsde minden indexe követte a nemzetközi trendeket, és pirosban zárta a napot. Londoni elemzők már elkerülhetetlennek veszik Görögország törlesztésképtelenné válását, ennek következtében valószínűleg kilép az ország a valutaövezetből. „Most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban” – vélik az elemzők.

Újabb világválság?

Az utóbbi időben egyre többet cikkeznek egy újabb, a 2008-asnál sokkal mélyebb világméretű válság kialakulásáról. A nyomás több oldalról is jelentkezik: az Egyesült Államok adósságállománya lassan akkora méreteket ölt, hogy Kína – legfőbb hitelezőként – komolyan tart a fizetésképtelenség kockázatától. A jegybank szerepét betöltő FED egyre pesszimistább az amerikai gazdasági fellendülést illetően, Ben Bernanke FED-elnök szerint a görög adósságválság elhúzódása veszélyt jelent majd az európai és a globális pénzügyi rendszerre. Bernanke szerint egyébként a Fednek több eszköze is van arra, hogy tovább ösztönözze a gazdaságot – de elismerte, hogy ezek közül néhányat még sosem próbáltak ki. A nagy befektetési bankok válságot megelőző jelzálogpiaci műveletei is némi kártérítésért cserébe megbocsájtást nyertek, a derivatívákkal történő kereskedelem pedig nem lett egyszerűbb és átláthatóbb ezután sem, a fizetések újra elszakadtak a teljesítménytől.

Orosz rulettet játszik az Egyesült Államok

A FED gazdaságélénkítést célzó kvantitatív enyhítési folyamata lezárult, azonban nem érte el a kívánt hatást, a GDP növekedési üteme alulmarad t a kezdeti ambíciózus várakozásoknak, a munkanélküliségi statisztikák nem mutatnak javulást. Sőt, egyes közgazdászok szerint megoldás csak a kiadáscsökkentés lehet, a pénz-injekciók ugyanis a magánadósságot csak a még veszélyesebb államadóssággal helyettesítik. A jelenlegi adósságprobléma azonban mégis inkább politikai hátterű. A Fehér Ház 1-4 billió dolláros deficitcsökkentésről döntene az elkövetkező 10-12 évben, cserébe azt kérik a republikánusoktól, hogy egyezzenek bele az államadósságplafon emelésébe. Ez egyébként nem lenne újdonság: 1993 óta 16-szor emelték meg az adósságplafont, amikor az ország kifogyott a pénzből. Igaz, az államadósság és a deficit sem volt 60 éve ilyen magas. Amennyiben pedig nem születik erről döntés augusztus másodikáig, a kormány lejáró adósságait nem tudja megújítani, a kincstár pedig fizetésképtelenséget jelenthet. Hogy ez miben nyilvánulhat meg? Lehet, hogy előbb a nyugdíjakat és a katonák jussát tartják vissza, majd az adósság utá járó kamatfizetést függesztik fel.

Az összeomlás kockázatának növekedésére az államadósság bekövetkezésére kötött biztosítások díjainak (CDS) árából és kereskedési volumenének növekedéséből is következtetni lehet. Ahogy az ábrán is látszik, jelenleg az egy éves CDS ára közel megegyezik az ötévesével.

Már Warren Buffett tőzsdeguru is „orosz rulettnek” nevezte az amerikai kongresszus elhúzódó vitáját. Az adósságot valamilyen módon úgyis ki kell fizetniük, a Kongresszusnak csak azt a kérdést kell tisztáznia, hogy milyen időtávon – mondta a neves befektető. Buffett szerint az amerikai fizetésképtelenség megelőzésére egy hatékony módszer lenne, ha a vállalatok a szeptemberi adójukat idő előtt befizetnék. Buffett cége, a Berkshire Hathaway például 3 milliárd dollárt tudna előre befizetni a kincstárba – mondta a guru. Egyes piaci szereplők szerint azonban nem lenne olyan vészes a fizetésképtelenség, és inkább csak technikai jelleget öltene. A történelem azonban arra utal, hogy még ezek a technikai csődök is rendkívül költségesek.

Európa adósságválságban

Európa eltérő módszert, a megszorításokat választotta, helyzete mégsem lett jobb. Itt a legnagyobb gondot a mélyülő adósságválság jelenti, amelynek folyamán a csőd elkerülése érdekében Görögország után Írország és Portugália is nemzetközi mentőcsomagra szorult. Gyakran hangoztatták, hogy a következő bebukó ország akár Spanyolország is lehet, a közgazdászok azonban ennek megmentését már túl nagy falatnak tartották az euró számára.

A közhangulatot most mégis Olaszország korbácsolta fel: a következő hónapokban a római vezetésnek 120-130 milliárd euró értékben kell forrást bevonnia a piacról a lejáró adósság megújítására, az olasz államkötvények kockázati felára viszont pénteken az euró bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett. Az 1800 milliárd eurónyi olasz államadósság közel jár a GDP 120 százalékához, ez olyan hatalmas, hogy az állam külső pénzügyi „kimentésére” a görög recept alapján egyszerűen nincs pénz az eurózónában.

A The Economist rávilágított, hogy ha eddig Spanyolországot túl nagynak találtuk az összeomláshoz, egy teljes olasz csőd katasztrofális következményekkel járna. Az ország kötvénypiaca ugyanis az USA és Japán után a harmadik legnagyobb a világon. A Portfolio.hu közben arról ír, hogy egy olasz államcsődöt azért sínylenének meg súlyosan az európai bankok, mert az olasz gazdaság csaknem hatszor annyival tartozik az európai bankoknak, mint amennyivel a görögök, az olasz állam európai bankoknál lévő kötvényállománya pedig több mint négyszerese a görög államénak. Az államcsőd veszélye itt kisebb, mint a görögöknél, az adósság nagysága azonban jóval nagyobb, így nem véletlen, hogy az Olaszországgal kapcsolatos aggodalmak leginkább az európai bankrészvények árfolyamát küldték a mélybe.Az európai tőzsdemutatók tehát zuhannak, elsősorban a bankok részvényei vesztenek értékükből. A The Guardian a jelenséget azzal magyarázza, hogy az előzetes eredmények szerint a július közepén nyilvánosságra kerülő stresszteszteken több olasz bank is el fog bukni. A Die Welt német magazin szerint az Európai Központi Bank már a segélyalap 1500 milliárd euróra történő emelését is számba vette – kérdés még, hogy honnan lesz erre forrás –, az országoknak pedig kedvezőbb hitelfeltételeket teremtene. Ehhez természetesen nem jött túl jól a múlt heti alapkamat-emelés, amely révén az inflációs nyomást tartaná kordában a bank. A magasabb alapkamat ugyanis a megmentett országokon kívül Spanyolország és Olaszország számára is megnöveli az adósságszolgálati díjakat.

Görögország helyzete a megszorító csomag elfogadásával, illetve a 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósításával pillanatnyilag stabilizálódni látszik, de a fizetésképtelenség elkerüléséhez újabb, 100 milliárd eurót meghaladó mentőcsomagra lesz szüksége, erről előre láthatóan július végén születik döntés EU szinten. Franciaország javaslata szerint ebből adósságátütemezés – rövid lejáratú papírok hosszú távúra cserélése – formájában 30 milliárd eurót a magánhitelezők kellene magukra vállaljanak, azonban ez komoly veszteséget okozna a válság miatt egyébként is megroggyant bankszektornak.

Szakértők szerint a folyamatos adósságfinanszírozás, amely újabb és újabb hitelekből táplálkozik, nem tartható fenn hosszú távon, az adósságátütemezés a Standard & Poor's szerint tulajdonképpen a fizetésképtelenség beismerésével egyenértékű. A Fitch is ehhez hasonlóan akkor is fizetésképtelennek tekintené Görögországot, ha adósságát átütemeznék. Az EU kommunikációja is megváltozott az utóbbi hetekben: korábban még teljesen elképzelhetetlennek tartotta a görög csődöt, és úgy vélte, a magánhitelezők hozzájárulása elég lesz a kilábaláshoz, mostmár azonban elfogadná, hogy Görögország egy új pénzügyi segélyprogram keretében leállna bizonyos kötvényadósságainak törlesztésével. Ez pedig egy részleges csőddel egyenértékű megoldás. Görögország mellett Portugáliának is szüksége lehet egy újabb mentőövre, erre hivatkozta a múlt héten a Moody's rendkívül agresszív mértékű, egyszerre négyfokozatú leminősítéssel bóvli – befektetésre nem ajánlott – kategóriába sorolta az országot. Így már két európai ország rendelkezik spekulatív államadós-kockázati besorolással. Az index.hu szerint a mostani események egyik közvetlen kiváltó oka, hogy tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy a görög gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól. A növekedési terveket világszerte korrigálni kellett, ez pedig ráébresztette a piacokat arra, hogy nem csak a görög, hanem más eurózónatagok költségvetési pályája is fenntarthatatlan.Elemzők szerint megoldás lehet, hogy Görögország részleges csődöt jelent. Ez abban nyilvánulna meg, hogy bejelentik: a lejáró adósság csak kétharmadát fizetik vissza. Ez a GDP 150 százalékát elérő államadósságot 100 százalékra csökkentené, amit további fiskális megszorításokkal kellene kiegészíteni. A forgatókönyv szépséghibája, hogy ha a görögök ténylegesen is csődöt jelentenek, az bénítóan fog hatni a bankrendszerre, amely a Lehman Brothers esete óta előreláthatatlan következményekkel járna.

Kína – vége az olcsó termelésnek?

Távol-Kelet is magában hordozza a maga kockázatait. A Bloomberg nemrég kiadott tanulmánya szerint a kínai gazdaság a megfeneklés felé tart, az elemzés a demográfiai problémákon túl kitér a gazdasági növekedési stratégiákra is. Leírja, hogy ha egyelőre elképzelhetetlennek is tűnik, a születésszabályozás miatt demográfiai gondok adóthatnak az egy milliárdos országban. 2025-re a nyugdíjasok aránya a jelenlegi 39%-ról 46%-ra nő, tehát kettőből egy kínai munkaképtelen lesz. A demográfiai feszültségekhez közrejátszik a vidéki környezetből városiba történő migráció. A munkaerő folyamatosan drágul, ez visszaveti az ország versenyképességét, a befektetők ezért Pakisztán és Vietnám felé fordulhatnak. A Bloomberg szerint továbbá a kormány jelentős mennyiségű bankhitelt helyezett illegálisan ingatlanberuházásokba, amely valóságos katasztrófát okoz, ha a duzzadóban lévő ingatlanlufi egyszer kipukkan. A kínai kormány a válság alatt expanzív monetáris politikát alkalmazott, hogy a nemzetközi szintű keresletvisszaesést ily módon lefékezze. A gazdasági fejlődés motorjai így továbbra is az export és az állami infrastrukturális beruházások maradtak. Közgazdászok szerint a modell mesterséges, és ezért hosszú távon fenntarthatatlan. A kínai kormány az exportból kieső veszteséget azzal próbálja ellensúlyozni, hogy a növekedés súlypontját a belső kereslet felé tolja el. A fogyasztás növekedéséből és az életszínvonal emelkedéséből kifolyólag azonban a következő 30 évben Kína és India autóparkja háromszor akkora lesz, mint jelenleg a világ útjain közlekedő gépkocsitömeg. Hasonló a helyzet az élelmiszerfogyasztás terén, a mezőgazdasági területek és az onnan kitermelhető erőforrások azonban végesek. Egyes vélemények szerint az ország egy japán típusú válsághoz közelít, ahol az exportra és befektetésekre alapuló bővülést hosszútávú stagnálás követte. Az átlagfizetés egyike a legalacsonyabbaknak a világon, miközben az egy főre eső GDP elérte a 4400 dollárt. A vidéki és városi környezetben élők életszínvonala elszakadt egymástól, 2002 és 2007 között a szegénységben élők aránya 12%-ról 14,6%-ra növekedett.Azonban ha elégedetlenkedünk a korrupcióval fémjelzett kommunista vezetéssel, egy esetleges óriási méretű rendszerváltásnak szintén feltérképezhetetlen következményei lennének, az átállás ugyanis rengeteg időt emésztene fel, mialatt a világgazdaság hajtómotorja egyszerűen leáll – figyelmeztetnek a közgazdászok.