Mit fognak tartalmazni az élelmiszerek címkéi?

A jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban dönthessék el, hogy milyen élelmiszereket vásároljanak. Az élelmiszerben található adalékanyagokat 100 grammra vagy 100 mililiterre, illetve az értékesített teljes mennyiségre vetítve ábrázolni kell. A címkézéssel kapcsolatos jogszabályt szerdán fogadta el az Európai Parlament.
Renate Sommer , a téma parlamenti jelentéstevője elmondta: „A véleménykülönbségek ellenére jó kompromisszumot sikerült elérni a Tanáccsal. Az új szabályok a vásárlók mellett az élelmiszeripar számára is előnyösek, mivel nagyobb jogi biztonságot teremtenek és csökkentik az európai élelmiszeripar 80%-át kitevő kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit”- fogalmazott.

Allergén anyagok az éttermekben és a menzákon

Az allergén összetevők listáját a jövőben a be nem csomagolt termékek – például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek – esetén is kötelező lesz feltüntetni. Ez jelenleg csak az előre csomagolt élelmiszerek esetén kötelező. Ezzel kapcsolatban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy hogyan osztják meg ezeket az információkat a vásárlókkal.
Kötelező lesz feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. Ez jelenleg a marhahús, méz, olívaolaj, friss zöldségek és gyümölcsök esetén, illetve olyankor kötelező, amikor ennek az információnak a hiánya félrevezető lehet.

Vége a tejet soha sem látott „sajtszerű” termékeknek?

Az új szabályok szerint gondoskodni kell majd arról, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. Szigorú szabályok gondoskodnak majd arról is, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni különböző élelmiszer-utánzatokkal, például a tej felhasználása nélkül előállított „sajtszerű” termékekkel. A csomagolás elején, a márkanév mellett egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek, a bonyolultabb elnevezéseket pedig egyszerűbbek fogják felváltani.

Vége a pöttömnyi betűknek is

A könnyebb olvashatóság érdekében a cimkén levő betűk mérete legalább 1,2 miliméteres kell legyen a nagyobb, és 0,9 miliméteres a kisebb csomagolások esetén. Emellett a szöveg színe éles kontrasztban kell álljon a háttérrel.
Sorin Minea , a Romalimenta elnöke szerint az új szabályozás csak a vásárlók egyszerűbb informálásáról szól, hiszen a romániai fogyasztók kevésbé tanultak, és nehezebben tudják kiszelektálni a számukra fontos információt.
„Az emberek inkább olcsó terméket vásárolnak ahelyett, hogy több pénzt adnának valódi húsból készült élelmiszerekre” – mondta Minea.
A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz, a romániai termelők azonban már korábban gyakorlatba ültetnék a módosításokat.
Minea szerint körülbelül egy évbe fog telni, mire az új címkék megjelennek a hazai termékeken. „Megvárjuk, hogy kiürüljenek a készletek a régi címkékkel, csak utána várható az újak megjelenése”.
Egy élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvénytervezet jelenleg Romániában is a Szenátusban van. A projekt azt tartalmazza, hogy az egészséges termékeken zöld, a mértékkel fogyasztandó termékeken narancssárga, az egészségtelen élelmiszereken pedig piros jelzés legyen. A tervet kedvezően értékelte a Szenátus gazdasági és egészségügyi bizottsága.