A nem liberalizált munkaerőpiacokon munkaengedély, egyes esetekben tartózkodási engedély is szükséges. És csak akkor alkalmazhatnak, ha más helyi lakos nem alkalmas a feladatra.
Románia múlt héten azt kérte az Európai Bizottság tól, hogy oldja fel az ország állampolgáraira vonatkozó munkaerőpiaci korlátozásokat az uniós tagállamokban. A Mediafax hírügynökség szerint a román hatóságok arra figyelmeztették az EB-t, hogy nagy munkaerőhiány lesz azokban a tagállamokban, amelyek elhalasztják a munkaerőpiac liberalizációját. Emellett arra is rámutatnak, hogy a feketemunka visszaszorításához is nagymértékben hozzájárulna, ha ezek a tagállamok feloldanák a munkavállalás korlátozását.A román állampolgárokkal szemben az EU-s tagországok közül jelenleg Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Nagy-Britannia, Írország és Málta korlátozza a munkavállalást, az unión kívül Svájc, Lichtenstein és Norvégia köti szigorú feltételekhez az alkalmazást. Ezen országok közül Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a legközkedveltebb célpont a külföldön munkát kereső romániaiak számára.Noha 2014-től minden tagállam fel kell oldja a munkaerőpiaci korlátozásait Románia és Bulgária előtt, a kormány üzenete azt jelzi, hogy tartanak a szigorított periódus meghosszabbításától. Ennek elsődleges oka a válság miatt a keleti munkavállalókkal szemben kialakult szkeptikus közhangulat.
Miért nem dolgozhatunk szabadon az EU teljes területén?
Az Európai Unió 2004-es, majd 2007-es erőteljes bővülését követően, a régebbi tagállamok tartottak az olcsó kelet-európai munkaerő beáramlásától, amely ilyen formán destabilizálhatja saját belső piacukat. A csatlakozási szerződésben rögzítették, hogy minden országnak joga van legtöbb hét évig korlátozni az újonnan csatlakozó tagállamokból származó munkavállalók alkalmazását – a magyarországi állampolgárokkal szemben például idén nyáron oldották fel a tilalmat.
Románia és Bulgária csatlakozása után néhány tagállam egyből liberalizálta számukra a munkaerőpiacát, a 2008-ban kitört válság miatt azonban a nagyobb gazdaságokban megnövekedett a munkanélküliség, így tartózkodóvá váltak a kelet-európai álláskeresőkkel szemben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem tudnának munkát vállalni a romániai lakosok ezekben az országokban, de a kijárandó út sokkal körülményesebb, és csak munkavállalói engedéllyel történhet az alkalmazás.
Hogyan lehet állást vállalni ezekben az országokban?
Ausztriában a romániai álláskeresőknek továbbra is szükségük van munkavállalói engedélyre (Beschäftigungsbewilligung), amelyet a munkaadó kell kérvényezzen. Ahhoz, hogy ezt megkapja, bizonyítania kell, hogy biztosítja a törvénynek megfelelő munkahelyi körülményeket és bérezést, illetve a román munkavállaló helyére hajlandó legyen felvenni helyettesítő – ausztriai, vagy egyéb régi tagállamból származó – munkaerőt. Emellett nem szabad azért alkalmazottat elbocsásson, hogy romániai személyt alkalmazzon. 2008 januárjától az ország csak 50 szakmában nyitotta meg munkaerőpiacát a romániai és bulgáriai lakosok számára, ezek nagyrészt az építkezést, autóipart és vendéglátóipart fedik le. Az államilag védett szegmensek esetén külön kihelyezési engedély szükséges, amelyet a munkaadó abban az országban kell kérvényezzen, ahonnan a munkaerőt áthozza. Így kell eljárnia a mezőgazdasági, kertészeti, vasszerkezet-építési, nyomozási, vagyon- és személyvédelmi, takarítási, karbantartási, illetve szociális munka szegmensében. További infók az osztrák munkaerő-elosztó weboldalon . Belgiumban a munkavállalási engedély kiváltásához a munkaadónak először az illetékes hatóságoktól egy alkalmazási felhatalmazást kell kérvényeznie. A hatóságok szerint a romániai munkavállalók 5 napon belül megkaphatják az engedélyt, amennyiben egy olyan állásra veszik fel őket, ahova nem találtak megfelelő helyi munkaerőt.A belgiumi munkaadó az illetékes területi hivatalhoz bejegyezteti az alkalmazási felhatalmazás kérvényét, illetve a megfelelő formanyomtatványt. Ehhez csatolni kell az aláírt munkaszerződést és a munkavállaló útlevélmásolatát. 5 napon belül kiadják a felhatalmazást, ameddig nem érkezik meg a munkavállalási engedély, ennek másolata az alkalmazotthoz kerül, és ez szolgál engedély gyanánt.
Itt attól függ, hogy milyen típusú szerződéssel dolgozol. Legálisan nagyjából mindenkinek kétféle van: meghatározott, és határozatlan idejű. Az adó viszont nagyon magas, 46-52% a jövedelem mértékétől függően. Én jelenleg nem fizetek adót, mert egy hét hónapos szerződéssel vagyok alkalmazva, ez elég érdekes, itt Brüsszelben sok ilyen van. Többféle munkaengedély van, a romániai munkavállalók esetén a legelterjedtebb a B típusú, ezt egy bizonyos céghez egy meghatározott periódusra kapod. Ez azt jelenti, ha céget váltasz, vagy letelik a periódus, meg kell újítani. Erre általában három hetet kell várni. A nehézségek viszont:Ahhoz, hogy egyáltalán jelentkezhess munkaengedélyre:1. Regisztrálva kell legyél, 2. És már meg kell legyen a munkaajánlatTörvényesen az engedélyt is a cég kéne kérvényezze, de kisebb bajuk is nagyobb annál, mint hogy ezután járjanak. A regisztráláshoz is kell minimum két hónap, mert először behívnak egy interjúra, aztán mehetsz leadni a papirokat, majd felvenni őket. Ezzel a regisztrációs irattal, és még sok papírral mehetsz a munkaengedélyesekhez, itt adnak különböző formanyomtatványokat, amelyeket te és a munkaadó is ki kell töltsetek. Ezen kívül fennáll, hogy csak akkor kaphatod meg az állást, ha senki sem jelentkezik rá. Ha a cég tényleg téged akar, akkor úgy trükköznek, hogy rád szabják a hirdetést, pl. olyan embert keresünk, aki magyarul beszél, Romániából származik, itt és itt végezte a tanulmányait stb. Ehhez kell ismerj valakit, vagy tényleg kellened kell annak a cégnek. Amikor jelentkezel az állásra, még nincs engedélyed, mert ugye az csak akkor van, ha munkád is. Kevés cég akarja ilyenekkel bonyolítani az életét, ha ott van száz másik angol, német, francia, aki potenciálisan beválhat. Nekem azzal volt szerencsém, hogy itt fejeztem be a mesterit, és egy olyan szerződést kaptam, hogy ezt a munkakört a mesterin belül praktikaként végzem. (Éva, Brüsszel, pályázatíró cég)
Franciaország 150 szakmában liberalizálta a munkaerőpiacát a romániai állampolgárok számára. Ezek többek között az építkezés, kereskedelem, mezőgazdaság, elektronika, szállítás, turizmus, könnyűipar, fafeldolgozás, háztartási szolgáltatások, informatika, bankszektor, egészségügy. A munkavállaláshoz ezek esetén is először szükség van egy munkavállalási engedély megszerzésére. Amennyiben a 150-es listán nem szereplő iparágban szeretne dolgozni, a munkavállalónak szerződést kell kötnie a munkaadóval, aki egy alkalmazási kérelmi dossziét kell letegyen a helyi munkaerő-elosztó hivatalhoz (ANPE), ahol megvizsgálják annak tartalmát. 5 hétig meghirdetik a pozíciót, azért, hogy leellenőrizzék, hogy más francia álláskereső nem érdeklődik a munka iránt. Kedvező elbírálás esetén a hivatal elfogadja a munkaszerződést. Németországbancsak kétoldalú egyezmények keretében kaphatnak munkát a romániai polgárok. Ezek a szezonmunkások és háztartásbeliek, pincérek és szolgáltatásnyújtásra kihelyezett alkalmazottak. Az előbbiekhez hasonlóan itt is munkaengedély szükséges az alkalmazáshoz, amelyet a munkaerő-hivatal (Bundesagentur für Arbeit) bocsát ki. Alkalmazáskor a 2007-ben csatlakozott országok előnyt élveznek az EU-n kívüli országokkal szemben. Ennek kiváltásáról bővebb infók itt találhatók. Írországban az alkalmazottnak kell kiváltania a munkavállalói engedélyt. Emellett szükség van még egy társadalombiztosítási iktatószámra is, amelyet az illetékes hivatalnál kell kérni.
Luxemburgban munkaengedélyt – egyszerűsített folyamat során – három szektorban, mezőgazdaságban, vendéglátásban és szőlőművelésben lehet kiváltani. Más iparágakban csak akkor alkalmazhatnak, ha a munkaadó bizonyítja, hogy nem talált megfelelő luxemburgi személyt a feladat ellátására. A folyamat körülbelül 6-8 hét, és a következő lépéseket tartalmazza: a munkaadó jelzi az országos állásközvetítő hivatalnál a megüresedést, amennyiben pedig az nem tud megfelelő személyt ajánlani, a munkaadó bemutatja az aláírt alkalmazási nyilatkozatot, illetve mellékeli a személyi igazolvány másolatát. A munkaengedélyt a bevándorlási minisztérium állítja ki, miután az ehhez tartozó bizottság véleményezte. Az engedély egy évre , négy évre , kötetlen időre , vagy a kihelyezés periódusának idejére szólhat.
Máltában csak a szakképzett munkásoknak, illetve az olyan területen dolgozó, tapasztalattal rendelkező személyeknek adnak munkavállalási engedélyt, ahol a helyi munkaerőpiac kínálata nem fedi le a keresletet. Az engedélyt itt is a munkáltató kell kiváltsa, akinek ehhez szüksége van az alkalmazandó személy fényképére, önéletrajzára, útlevélmásolatára, motivációs levelére és a szakképesítést igazoló iratra. Nagy-Britanniában még az elhelyezkedés előtt szükség van a munkaengedély kiváltására. Általában a munkaadó kérvényezi az állást, a munkavállaló pedig az engedélyt. Ilyenkor az alkalmazó kérvényezi az alkalmazási engedélyt, majd a potenciális alkalmazottnak elküldi az erre kiadott jóváhagyást. Ez alapján a munkavállaló kitölti az itt is letölthető formanyomtatványt, és egy fényképpel együtt elküldi a bevándorlási hivatalhoz. A szakképzetlen munkások csak szezonmunkásként a mezőgazdaságban és az élelmiszerfeldolgozóiparban dolgozhatnak, legtöbb hat hónapig. A következő szegmensekben a munkavállaló közvetlenül kérvényezheti az engedélyt anélkül, hogy a munkaadót terhelné: repülőtéri személyzet, au pair, háztartásbeli, misszionárius, kormányzati hivatalnok, egyetemi doktori fokozattal rendelkezők, fogorvosok, rezidens orvosok. A munkavégzéshez szükség van egy kártya igénylésére, amely tartalmazza az alkalmazott összes adatát, illetve a feladatot, amit ellát. A kátya csak arra az illető munkakörre érvényes, amennyiben állást változtat az egyén, új kártyát kell igényelnie. A magasan képzett személyek a bevándorlási hivataltól igényelhetnek „yellow card” -nak nevezett kártyát, amelyhez nem szükséges munkaengedély kiváltása, de be kell mutatni a képesítést igazoló iratokat. A Nagy-Britanniában tanuló diákok heti 20 óra alatt nem kell kártyát kiváltsanak, efölött viszont szükség van a munkavállalási kártyára.
Nagy-Britanniában az az érdekes, hogy leginkább csak part-time lehet dolgozni. Sokan úgy játsszák ki a rendszert, hogy a romániai PFA-khoz hasonló self-employmentet hoznak létre. Így saját magad kell vezesd a bevételeidet és kiadásaidat, negyedévente el kell menj egy könyvelőhöz, majd be kell fizesd a hivatalokhoz a társadalombiztosítási járulékokat. Így már teljes munkaidőben lehet dolgozni. Természetesen ez is csak a romániai munkavállalóknak jelent problémát. (Csaba, Nagy-Britannia, szabadfoglalkoztatott)
Én egy marosvásárhelyi cégnél jelentkeztem, amely au-paireket, házvezetőnőket és dadákat alkalmaz Nagy-Britanniába. A cégnek havi 100 lejt kell fizetni ahhoz, hogy munkát keressen neked, és a család is fizet, ahova küldenek. A romániai au-pairek legtöbb heti 25 órát dolgozhatnak, ezért 70-90 fontot kapnak hetente, ehhez pluszba jön az étel és a szállás. A ügynökséggel kötött szerződés csak félhivatalos, nem ér semmit kint. A család el kell küldjön egy meghívólevelet a home officehoz, ennek alapján készítenek egy au-pair kártyát, és azzal tudod bizonyítani, hogy hivatalosan vagy itt. Én már egy hónapja itt vagyok, de még semmi papírom sincs, még nem kaptam meg őket. Ha magyar állampolgár vagy, akkor nincs már semmi cécó, csak kijösz, és hivatalosan, cég nélkül is tudnak alkalmazni. (Ildi, Nagy-Britannia, au-pair)
Hollandiában a munkaadó kell kérvényezze az engedélyt, és csak akkor alkalmazhat romániai személyt, ha sem Hollandiából, sem más, régebben csatlakozott EU-s tagországból nem talált megfelelő munkaerőt. Kivételt képeznek az engedély kiváltása alól azok a személyek, akik legalább évi 45.495 eurót keresnek, illetve a kutatók, fiatal egyetemi doktorok, vagy szakképzést végző orvostanhallgatók. Olaszországban nem korlátozzák a szabadfoglalkozásúak tevékenységét. A munkaerőpiac nyitottnak számít a következő szegmensekben: mezőgazdaság, vendéglátás, háztartási munkák, beteg és idős személyek ápolása, építkezés, mérnöki munkák, menedzsment, magas képzettségű feladatok végzése és szezonmunka. Más szektorokban kötelező előzetesen kiváltani a munkavállalási engedélyt. Az alkalmazáshoz szükséges lépések: a munkavállaló az illetékes hivataltól (Agenzia delle Entrate) kell kérjen egy adóazonosító számot. Amennyiben nem liberalizált ágazatban dolgozna, a munkaadó ki kell kérje a munkavállalási engedélyt, minimum egy nappal a munkavégzés kezdete előtt a munkaadó köteles bejegyeztetni a szerződést a munkaelosztó-központnál és a társadalombiztosítási pénztáraknál. A munkavállaló kell kérje a nyilvántartását a helyi önkormányzatnál, ehhez szükség van a személyi igazolványra, egy igazolásra a munkavégzés tényéről, a munkavállalási engedélyre (a nem liberalizált ágazatoknál), és közel 15 euró bélyegilletékre. Svájc a romániai és bulgáriai munkavállalókkal szemben 2016-ig tart fenn korlátozásokat, de lehetséges, hogy a periódust 2019-ig kitolják. Hasonlóan az előbbiekhez, egy svájci cég is csak akkor alkalmazhat ezekből az országokból valakit, ha nem talált megfelelő személyt Svájcból vagy más EU-s tagországból. A munkavállalási engedély mellett három hónap ottlét után tartózkodási engedélyt is ki kell váltani. (Forrás: Országos Munkaerő-elosztó Hivatal (ANOFM))
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!