Japánból befektetők, Németországból turisták jöhetnek Kalotaszegre

Kalotaszeg a márciusi berlini turisztikai kiállítás után Japánban is bemutatkozott, a távolkeleti delegáció bukaresti látogatása a szervezők szerint befektetéseket fog hozni Erdélybe – amelyet egyelőre csak az MPP-s települések fognak élvezni. De sebaj, hiszen az általános politikai cél itt is érvényesül: úgy csinálják, hogy abból csakis a helyi közösségek profitáljanak. Keiser Róbert , a kolozsvári MPP elnöke kérdésünkre elmondta, hogy nem hisz a stratégiákban, véleménye szerint csak a konkrét lépések vezetnek eredményre. Ezek közül első a gazdasági fejlesztés, enélkül a régió nem létezik a nemzetközi porondon. „Céltudatosan Németországot és Japánt szólítottuk meg, mert veszteségeik után nem siránkoztak, hanem tudatosan építkeztek, mára pedig a leggazdagabb népcsoportok lettek” – emelte ki követendő példaként Keiser a két országot. Kalotaszeget pedig azért választották, mert itt egy homogén magyar közösség él, közel van Kolozsvárhoz, a programot azonban a közeljövőben egész Erdélyre kiszélesítik. Arra a kérdésre, hogy miért nem veszik figyelembe a térségben élő román értékeket és érdekeket is, Keiser elmondta, hogy a szászok is a szász értékekre alapoznak, és mégsincs széthúzás. „A magyar ismerőseink értünk jönnek el, de gazdaságilag ebből a román szomszédok is nyernek, hiszen az ő vendéglőjükben is el fogják fogyasztani a kávéjukat”.

Első lépés: Németország bekebelezése?

Két éve szervezték meg Kolozsváron az első turisztikai fórumot, ahova meghívták Kalotaszegről a turizmusban tevékenykedő magyarokat. Ezt a torockói második fórum követte, „ahol nem Trianon térképét mutattuk be, hanem olyan sikeres magyar vállalatokat ismertettünk, mint a MOL, a Richter-Gedeon, a Fornetti”. Csak hogy tudjuk, léteznek ilyenek (?).A harmadik fórumot Kalotaszegen tartották Magyarlónán, a negyediket pedig Szentkirályon. A kifeszített turisztikai hálóba a szervezőknek 45 személyt sikerült begyűjteniük, köztük idegenvezetőket is, akik 8-9 települést képviselnek: Méra, Vista, Mákó, Inaktelke, Bogártelke, Körösfő, Szentkirály, Kapus és Magyarlóna. A találkozók célja volt az is, hogy összeálljon egy csoport, amely képviselheti Kalotaszeget a Berlini Turisztikai Kiállításon. Az esemény kiválasztásakor a „Németország Európa gazdasági szíve” érv mellett fontos volt, hogy ezen a vásáron szinte az egész világ jelen van, így széles közönség előtt mutatkozhatott be a régió. Végül egy héttagú csoport verbuválódott össze és utazott ki Berlinbe: az MPP-s vezetésű Kézdivásárhely önkormányzatának emberei, Deák István borász, Keiser Róbert, két kalotaszegi panziós és egy idegenvezető. A látogatás célja volt, hogy megismertessék a helyi turisztikai irodákkal Kalotaszeget, a standnál felszolgált pálinkával és kolbásszal pedig a mihamarabbi viszontlátásra csábítsák az érdeklődőket. „A vállalkozások mellett megkerestük a kulturális központokat, diplomáciai területen is nyitottságot tapasztaltunk. Lobbiztunk, kapukat nyitottunk meg, hiszen Kalotaszeg eddig külön egységként nem volt képviselve hasonló jellegű kiállításokon. A kalotaszegi babáért például sorba álltak a nézelődők” – meséli Deák István, kihangsúlyozva, hogy fontosak az emberközeli üzleti taktikák a bemutatókon. Elmondásuk szerint egy férfi például miután elpanaszolta, hogy milyen rosszak itt az utak, a korty legurított pálinka után máris jobb belátásra tért, és azt mondta, hogy ezért mindenképp megéri visszatérnie. Az itt előállított sok finom itallal nem is lesz olyan nehéz a turistacsalogatás. Kidolgoztunk hét napos és hétvégés programot is a turisták számára – tette hozzá Deák István sajtószóvivő. „Ehhez először feltérképeztük a potenciális igényeket, fő, hogy ne legyen becsapás a dologban, ne szépítsük meg a valóságot. Ezek között helyet kapott például Szentkirályon a hecsedlilekvárfőző-fesztivál és a szekerezés is. Ez utóbbit nagyon szeretik, ugyanis Nyugaton már kivonták a forgalomból ezt a közlekedési járművet. De van kőfaragás, disznóvágás, esküvő, keresztelő, bútorfestés, kötés, varrás, bivalyhajtás, fejés, sajtkészítés, kenyérsütés. A sátor alatti miccssütés is vonzó volt” – fejtette ki Keiser Róbert. A programok biztosítása valószínűleg az illető turisztikai egységek feladata lesz, a bemutatott vad vidéki élet azonban megfoghatta az elkényelmesedett német turistákat. Nem sokkal ezután ugyanis megérkezett Kalotaszegre az első, turisztikai ügynökség által beszervezett 40 fős németországi csoport. A Nádas-mentére érkező, az átlagéletkort tekintve 70 évet meghaladó utazóközösséggel a szervezők szerint végre „Kalotaszeg is felkerült a turisztikai világtérképre”. László György író közreműködésével egy filmet is készítettek a régióról, amit szintén levetítettek a vásáron. „Még Berlusconi TV-stábja is kint volt Kalotaszegen forgatni” – emelik ki beszélgetésünk során az interjúalanyok. „Németországban hatalmas aduja van a magyarságnak, ugyanis körülbelül 600 ezer magyar él ott. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni. Mi elsősorban ezekre az emberekre fókuszálunk, főleg különböző alapítványokon, szervezeteken keresztül könnyebb őket megszólítani. A német turisták elsősorban a szász részre jönnek, körülbelül másfél millióan érkeznek évente és komoly pénzeket hagynak itt. A turizmusban viszonylag könnyű, a nyersanyag megvan. Először eljönnek az idősek, ők elmondják a fiaiknak, hogy milyen jól érezték itt magukat, és így megy ez tovább” – avatott be terveibe Keizer.

Távolugrás – Japánig

Tavaly tíz városban tartottak kalotaszegi napokat Japánban, mindezt a japán kulturális minisztérium támogatásából. Ezután delegáció érkezett a Japán Kereskedelmi Kamara elnökének, Yasuyuki Takagi nak a vezetésével, aki remélhetőleg sok terméket visz el, és még több pénzt hoz Erdélybe. Hogyan kezdődött?„Három évvel ezelőtt Lázár Attila néptáncoktató elmesélte, hogy a feleségével Japánban már öt éve tartanak kalotaszegi napokat. Akkor felvetettük az ötletet, hogy mi lenne, ha nem csak 2-3 városban, hanem tízben is megszerveznénk? A japán kulturális minisztérium támogatásával tavaly tíz nagyvárosban több mint 40 Kalotaszeget népszerűsítő rendezvényt szerveztek. 8-10 fős csoporttal kiutaztak Japánba, zenészekkel és táncosokkal, táncokat és énekeket mutattak be. Ezután karácsonyra lehívtunk körülbelül száz japán vendéget Kolozsvárra, húsz közülük Kalotaszegre is lejött disznót vágni, tésztát sütni, sajtot készíteni” – meséli Keizer.

Ezután delegációkat állítottak fel, akik felkutatták a közös gazdasági érdekeltségeket. A japán delegáció június 23-án hagyta el Bukarestet, és számos befektetési ígérettel kecsegtettek. Annyit már lehet tudni, hogy a befektetéseket MPP-s településekre fogják irányítani, úgy mint Barót, Kézdivásárhely vagy éppen Gyergyószentmiklós. „Csak példamutatás végett”, a mintát a Német Fórumtól vették, amely Szatmár megyében hat polgármesterrel és két alpolgármesterrel rendelkezik, és hozzájuk irányítja a beruházásokat.

Kalotaszegi kávézó és szövőműhely Japánban

A karácsonyi közös sütikészítés további terveket is életre hívott. Ilyen a kalotaszegi cukrászda ötlete: „ez a magyarság kulturális központja is lenne Oszakában. Ott magyar egyetemi oktatás is működik, körülbelül száz diák tanul magyarul” – mondta Keizer Róber. A sütizésen kívül a tervek szerint varrottas-, bútorfestészeti, fafaragó vagy gyöngyfűzési tanfolyamokat is indítanának. Augusztusban Naganoban szerveznek egy kalotaszegi népművészeti tábort, ezután indul el a partnerkeresés, hogy ősztől már kalotaszegi sütiket falatozzanak a kávé mellé az oszakai lakosok.