Diósi: nem veszélyes a görög bankok helyzete Romániára

Az utóbbi időben több elemzés is arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi görög pánikhangulat Romániára és Bulgáriára is ki fog hatni a görög tőkéjű bankok kelet-európai kitettsége miatt. A japán Nomura bank tanulmánya szerint például már érződnek az első jelek arra vonatkozóan, hogy a görög bankok visszafogták hitelezési tevékenységüket az említett országokban. Hozzáteszi, hogy egy ideje a romániai bankfiókok finanszírozzák a görög anyabankjaikat, ezek a kölcsönök pedig hozzásegítettek a lej erősödéséhez, ugyanis kivonták a likviditást a hazai piacról. A Nomura három forgatókönyvet tart valószínűnek. A legkevésbé negatív szcenárió szerint a görög bankok erősen visszafogják a romániai és bulgáriai hitelezési tevékenységüket, mivel az anyabankoknak fokozódik a finanszírozási szükségletük. Ezután a görög bankok létrehozhatnak egy „rossz bankot”, hogy oda csoportosítsák a nem teljesítő eszközeiket. Ennek folyománya lehet a bulgáriai és romániai eszközök eladása is. A harmadik verzió szerint a görög bankok akár ki is vonhatják tőkéjüköt a román piacról, annak érdekében, hogy megerősítsék a pénzügyi helyzetüket. A Nomura szerint ez Románia esetében szükségessé teszi a készenléti hitelkeret megnyitását. Másik – hasonlóan rossz – kimenetel lehet, hogy a görög bankok megvonják támogatásukat a külföldi kirendeltségeiktől, amely a bankfiókok azonnali felszámolását eredményezheti. Amennyiben pedig államosítják a görög bankokat, a kormány nem fogja támogatni a romániai és bulgáriai fiókokat. Cristian Popa , a BNR kormányzóhelyettese szerint a görög válság csak a romániai gazdaságba vetett bizalmon csorbíthat, amely így visszavetheti a GDP-növekedést. Popa szerint a görög tőkéből építkező bankok stabilak és kibírnának egy nagyobb válságot is, továbbá eddig nem vett észre nagyobb volumenű pénzkivonást. A görög bankválság Romániára gyakorolt hatásáról Diósi László t, az OTP Bank Románia vezérigazgatóját kérdeztük.

Milyen hatásai lehetnek a jelenlegi görög válságnak a romániai bankszektorra?

– Úgy gondolom, hogy nincs óriási veszélye annak, hogy elsődleges vagy másodlagos hatásokon keresztül a görög bankválság begyűrűzzön Romániába. A mostanában megjelent elemzések leginkább azt említették, hogy a görög eredetű bankok visszafogják a hitelezésüket, illetve a finanszírozásuk megdrágítása miatt ez fel fogja hajtani a betéti kamatokat. Szerintem azonban egyik sem befolyásolja lényegesen a romániai bankszektort. Egyrészt a Görögországból származó bankok nem fióktelepként, hanem önállóan bejegyzett bankként működnek Romániában, az összes helyi jegybanki előírás érvényes rájuk. A központi bank végzi el a monitorizálásukat, a román szabályok szerint kell őket feltőkésíteni. Úgy tudom, hogy valamennyiük esetében a működés stabil, a tőkésítési szint, a hitel-betét arány, illetve a hitelminőség megfelelő. Semmiképpen sem kell attól tartani, hogy a romániai görög bankok bármiféle veszélyt jelentenek akárcsak a betétesekre is, ugyanis a helyi szabályozás teljes mértékben megvédi a romániai fogyasztókat.

A másik kérdés pedig, hogy vajon a hitelezés visszafogása érinti-e majd a román gazdaságot. Erre azért nem a válasz, mert még létezik 35 másik bank, amelyek nagyon szívesen hiteleznek az országban: ha kisebb a konkurencia, akkor van aki betöltse az űrt. Semmiképpen sem tartok attól, hogy ez hiteloldalon a gazdaságot hátrányosan érintené. A hétköznapokban nem is érzékeljük annyira a görög pánikot, hiszen ezek a bankok önnállóan gazdálkodnak, anyáiktól függetlenül. Nem látszik, hogy tömegesen visszafogták volna a hitelezést, vagy tömegesen előtörlesztést kérnének ügyfeleiktől. A betétekre valóban lehet árfelhajtó hatása, de ott is csak egy bizonyos szintig. Ez egyébként szinte félévente utolér minket, nem ez lenne az első ilyen eset, hogy megnövekszik a betétek árszínvonala. Ez minimálisan drágítja a hiteleket, másrészt pedig a piacon lévő likviditásbőség hatását is elnyomja. Összefoglalva apró hatások lehetnek, de sem veszélyes, sem tartós hatásokról nem beszélhetünk.

Amennyiben a görög anyabankok mégis nehéz helyzetbe kerülnének, az csak kihatna a Romániában tevékenykedő hitelintézeteikre...

– Igazából nem, ezek a bankok önállóan működnek, önállóan bejegyzett jogi személyek, a tulajdonostól függetlenül is tudnak létezni. A tőke, a betét, a hitel ott van a bankban, ezeket pedig a hazai törvények szabályozzák. Amennyiben valami történik a tulajdonossal, ezek a telepek nagyon értékes eszközök maradnak számukra, és rendkívül kedvezményes áron tudnák őket értékesíteni ezen a piacon.

Mennyi az esélye egy görög bankválság kialakulásának, tekintve, hogy a bankokat is arra kérték, hogy szálljanak be a hitelezésbe és hosszabbítsák meg lejáró kötvényeiket?

– A görög bankok lejáró hiteleinek meghosszabbítása sem hatna közvetlenül a román piacra. Annyi történhet, hogy ők nyilvánvalóan bevásároltak görög állampapírokból, és amennyiben egy görög államcsőd közeli helyzet következne be, az rontaná a jövedelmezőségüket. Többen tényként kezelik azt, hogy a betétesek már elhordták a pénzüket Görögországból, a helyzet tehát már sokat nem romolhat. Most inkább egy folyamatnak, mintsem azonnali történésnek vagyunk a tanúi. Az időnkénti pánikhullámoknak nem lesz különösen jelentős jelenlegi hatása.

Mennyire befolyásolhatta a lej árfolyamát a görög pénzügyi instabilitás?

– Általános világhelyzet, hogy a vissza-visszatérő pánik miatt a feltörekvő piacok iránti bizalom meggyengül. Ilyenkor a lej mellett a zloty és a forint, illetve a térségbeli tőzsdék is gyengülnek, de ezek majd vissza fognak jönni. Ez regionális kérdés, és ahogy a helyzet szükségszerűen stabilizálódni fog, úgy ez is javulni fog. Úgy gondolom, hogy átmenetről van szó.

Mivel magyarázható emellett még a lej gyengülése?

– Pontosan regionális jelenségről van szó, a román makrogazdaság stabil, a költségvetés állapota stabil, tehát önmagában semmi sem indokolná a lej gyengülését, csak a regionális tényezők.

Mennyire várható jegybanki intervenció a lej védelmében?

– Racionálisan fog eljárni a jegybank. A jegybanknak az inflációra kell odafigyelnie, és ha inflációs hatása van ennek a gyengülésnek, nyilván közbe fog lépni.

Milyen forgatókönyvet tart valószínűnek Görögország számára?

– Úgy gondolom, hogy azért alapvetően meglesznek itt a reformok, ebben a pillanatban senkinek sem áll az érdekében, hogy minden fölboruljon. Előbb megvárják, hogy megszülessenek a belső döntések a megszorításokról, és utána megkapják a mentőcsomagokat. A következő egy évben pedig szigorúan fogják figyelni a teljesítést. Az ír és portugál helyzet stabilizálódása azt is mutatja, hogy vannak jó példák.

Ha valóban adósságátütemezésre kerülne sor, mi lehet ennek a hatása?

– Görögországban a fejlesztési forrásokat a következő időszakra biztosan el lehet felejteni, és ez egy jelentős életszínvonalcsökkenéssel fog párosulni. Igazából a görögöknek nincs sok lehetőségük: privatizálniuk, költséget csökkenteniük és bevételt növelniük kell, tehát mindannak az ellenkezőjét, amit eddig csináltak.