Tápszentmiklós és Komlóska, a legális adóparadicsomok

Több települést is találhatunk Magyarországon, ahol a vezetőség a cégek részére eltörölte a helyi adókat azért, hogy székhelyüket oda költöztessék, ezzel pedig felpezsdítsék a község gazdasági életét. Cserébe csak gépjárműadót szednek, illetve esetleges adományokat is elfogadnak.

Tápszentmiklós: 15 millió forintos megtakarítás

A község weboldalán az önkormányzat vezetői hivalkodó betűkkel reklámozzák, hogy legális adóparadicsomot hoztak létre. A befektetőcsábítást az iparűzési, építmény-, idegenforgalmi és kommunális adó eltörlésével, illetve kedvezményes irodabér nyújtásával próbálják elérni – nem kis sikerrel. Két hónap alatt 23 cég települt ide – zömmel szállítmányozók –, és a tervek szerint a szám az év végére meghaladhatja az ötvenet.Az önkormányzat a folyósított kedvezményekért cserébe azt kéri a vállalkozásoktól, hogy a megspórolt iparűzési adójukból támogassák a hivatal által létrehozott alapítványt, ennek mértékét a „jó szándékra és a megegyezésre bízzák”. Kiemelik, hogy az összeg egy része levonható a vállalati adóalapból, amennyiben tartós adományozási szerződést kötnek az alapítvánnyal. Emellett arra kérik a cégeket, hogy a gépjárműveket irassák át tápszentmiklósi telephelyre, ezzel ellensúlyozva a kiesett iparűzési adót. Azon cégek, amelyeknek nincs gépkocsija, olcsón bérelhetnek irodát, amelynek bérleti díja egy évre csak 120 ezer forint – emelik ki a weboldalon.

Tavaly 49 kisvállalkozás működött az ezer lelkes faluban, tőlük évi csaknem négymillió forintnyi iparűzési adót tudtak beszedni. Erről mondtak le az idén. Cserébe a két hónap alatt odatelepült fuvarozók gépjárműadó címén legalább 20 millió forintot fizetnek majd be a község adószámlájára.És igazából ez is a cél: a polgármester a telephely, illetve az eszközök átíratására ösztönzi a vállalkozókat, mondván, hogy az egész ügyintézés csak két napba kerül: „első nap ügyvédjénél bejelenti, hogy székhelyet változtat a velünk megkötött bérleti szerződés alapján, pár nap múlva megvan a cégbírósági határozat, azzal elmegy az okmányirodába, ahol gépjárműveit átírják az új székhelyre. (6.000.- ft/autó). Az ügyvédi közbenjárás csak az Ön dolga! A többit mi elintézzük Ön helyett!” A polgármester nem tagadja, a tévében látta az ötletet, s szokásához híven azonnal döntött a képviselő-testületi ülés összehívásáról. „Az elmúlt években is megtanultuk, hogy ha elsők vagyunk valamiben, akkor mi nyerünk, de a dobogón állni már nem feltétlenül jelent biztos sikert” – tette hozzá Kovács József. A polgármester kérdésünkre elmondta, hogy az eddig betelepült 25-30 cég körülbelül 50%-a fuvarozóvállalat, de vannak kereskedelmi és könyvelő irodák is. A fuvarozó cégek csak telephelyüket helyezték át a községbe, más típusú vállalkozások helyben végzik a tevékenységüket is. Egyelőre új munkalehetőséget nem teremtettek, de igazából a februárban elindított folyamatok most válnak csak jogerőssé, és a polgármester ezen a téren is javulást vár. Idén még további 20-30 cég bejegyzésére számítanak, folyamatosan érkeznek a megkeresések. Az iparűzési adó a különböző költségekkel csökkentett árbevétel 2%-a, amely egy nagyobb cég esetén akár milliós nagyságrendű is lehet, ezért lehet vonzó alternatíva a vállalkozások számára a székhely áthelyezése. „Sajnos azonban úgy néz ki, hogy módosulni fog a törvény, és megszűnik ez a lehetőség az önkormányzatok számára” – tette hozzá Kovács József.

Korábbi csábítások

A község 2008-ban már előrukkolt egy nagyszabású lakosságbővítő tervvel: társasházakat épített olyan családoknak, akik óvodás korú gyermeket nevelnek. Három év alatt 16 család 56 gyermekkel költözött a településre, többségükben önkormányzati lakásokba. Itt két évig ingyen laktak, utána pedig kedvezményes bérleti díjat fizetnek, de akadtak olyanok is, akik támogatással saját lakás építésébe fogtak.

Komlóska – minden lakosra három teherautó jut

Komlóska község 2008-ban hirdette meg a befektetőtoborzást, mivel az állam szinte teljesen kivonult a település finanszírozásából. Több hónapban is előfordult, hogy az önkormányzat semmi pénzt sem kapott a saját fenntartására.

„Ezért meg kellett találni az önfenntartás lehetőségét. 2008-ban hirdettük meg a programot, jelenleg a betelepült vállalkozásoknak köszönhetően már az egyéb bevételek az önkormányzat működésének 90%-át fedezik, és csak 10% származik állami támogatásból. Tavalyi költségvetésünk 86 millió forintot tett ki” – mondta el kérdésünkre Köteles László polgármester.A vállalkozóbarát környezetről elmondta, hogy iparűzési, idegenforgalmi és épületadó soha nem is volt kivetve, 2010-ben pedig eltörölték a kommunális adót is. „Ez mindenkinek megéri. A vállalkozások jelentős megtakarítást érnek el, mi pedig a befizetett gépjárműadókból és egyéb adományokból fenntartjuk a települést. Sok, a válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozás a felszámolás vagy csőd helyett inkább a költségeik csökkentését választotta” – fejtette ki a polgármester, hozzátéve, hogy a gépkocsiadók mellett a vállalkozások a helyi alapítványt és közösséget is támogatják.A 325 fős településen 100 cég székhelye van bejegyezve, tevékenységi körük széles skálát fed le: építőipar, szállítmányozási vagy akár ügynöki profilú is akad közöttük. Elsősorban olyan vállalatok választották a falut, amelyek tevékenysége nem helyhez kötött. A polgármester reményei szerint ez tovább fog fejlődni, amint a tervezett ipari park és logisztikai bázis is megépül, a projekt jelenleg a pályázati forráslehetőségek keresésének fázisában van. A faluban egyébként teljes mértékben sikerült felszámolni a munkanélküliséget, a betelepített vállalkozások mellett különböző közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően.

Más települések is kaptak már az alkalmon. A Pest megyei Csővár község inkubátorház jellegű projektjének keretében valóságos reklámkampányt indított a cégek székhelyének áthelyezésére. Weboldalukon arra buzdítják a vállalkozókat, hogy legálisan kerüljék el az adófizetést, vidéki telephellyel pedig különböző pályázatok esetén nagyobb arányú támogatást nyerhetnek. Külön erre szakosodott székhelyszolgáltatást vezettek be, amennyiben egy meghatározott irodaépületbe helyezik telephelyüket a cégek. A szolgáltatóházban virtuális titkárság is üzemel, ahol a recepciósok a cégtulajdonos nevében válaszolják meg hívásaikat, de a cégalapítással járó ügyvédi költségeket is állják. A szolgáltatásokat csomagban lehet igénybe venni.

Romániában?

Pál-Antal Ildikó adószakértő kérdésünkre elmondta, hogy Romániában az önkormányzatok hatáskörében levő legjelentősebb illetékek az épület- és telekadó. Az épületadó alsó és felső értékhatárát kormányrendelet szabályozza, így azt nem lehet teljesen eltörölni. Például az épületek esetében a keret 0,25% és 1,5%, illetve 5 és 10%, ha nem aktualizálódik 3 évente az épület leltári értéke. „Tehát az önkormányzat csak azt teheti meg, hogy az alsó limitre állítja be az adó mértékét. Nálunk iparűzési adó nincs, viszont az idegenforgalom ösztönzését elősegíthetné a szállodai illeték (taxa hoteliera) mérséklése. Ennek bevezetése vagy eltörlése kizárólag önkormányzati döntés, amúgy ennek a mértéke 0,5% és 5% között mozoghat” – mondta az adószakértő. Egyébként az önkormányzatok gyakran számolnak fel kedvezményeket, amennyiben a cégek korábban, vagy teljes egészében befizetik a helyi adókat.