Elsejétől bevezetik a fordított adózást egyes gabonafélékre

Június elsejétől bevezetik a várva várt fordított áfafizetést, azonban a kezdeti tervekkel ellentétben csak egyes gabonafélék és ipari növények esetén fogják alkalmazni a rendszert, a kenyérre és a lisztre már nem terjesztik ki. Az erről szóló jogszabály két évig lesz érvényes, a bevezetéstől pedig az adócsalás visszaszorulását várja a kormány.

Mit jelent pontosan a fordított adózás?

A rendszer keretében két áfafizetésre köteles cég között áfamentesen cserélhet gazdát a gabona. A módosítás értelmében ezután csak a végső értékesítőnek kell kiszámláznia az áfát, amit aztán az államkasszába kell befizetnie. Eddig ezt a befizetendő áfát korrigálták a termék vásárlásakor kifizetett áfával, és csak a különbözetet kellett az államkasszába juttatni. A két megoldás között a kifizetett összeg szempontjából nincs különbség, azonban leegyszerűsíti az áfabefizetés folyamatát, mivel így csak egy személytől kell behajtania az államnak az áfakövetelését.

Hogy néz ki a rendszer?

Pál-Antal Ildikó adótanácsadó kérdésünkre elmondta, hogy az EU-s tagállamok meghatározhatják a hozzáadott értékadó irányelven (199. cikk; 2006/69/EK irányelv) belül, hogy milyen ügylettípusra alkalmazzák a fordított adózást. A fordított adózásban résztvevő személyekre speciális szabályok vonatkoznak.

„Románia az EU-s csatlakozás előtt a hulladék- és faanyag kereskedelemben, illetve az ingatlanértékesítésben alkalmazta a fordított adózást. 2007-től ezt kiterjesztették az építőipari szolgáltatásokra, ehhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzésre, kirendelésre, felszámolás alatt álló társaság beszerzéseire és értékesítéseire. Rá egy évre az építőipari tevékenység, az új építésű ingatlanértékesítés és bérbeadás kikerült a fordított adózás hatálya alól. 2009-től a felszámolás alatt levő cégek és általuk kibocsájtott számlák is normál áfafizetés alá kerültek. Tavaly Románia kérvényezte az Európai Bizottságtól azt, hogy fordított adózást vezethessen be a gabona, ipari növények, zöldség, hús, cukor, liszt és péktermékek értékesítésére. 2011 január elsejétől pedig az üvegházhatású gázok kibocsátására jogosító vagyoni értékű jog átruházása is fordított adózás alá került.

2011 májusában Románia megkapta az Európai Bizottság beleegyezését a gabona és ipari növények (pl. szója, repce, napraforgó, cukorrépa stb.) értékesítésének fordított adózására, viszont a liszt és péktermékek, illetve egyéb alapélelmiszer értékesítésére nem. Az erre vonatkozó jogszabálymódosítás várhatóan június elsejétől lép életbe, és két évig lesz érvényes” – mondta el kérdésünkre az adószakértő.

A fordított adózás technikájáról Pál-Antal Ildikó elmondta, hogy az eladó áfa nélkül állítja ki a számlát, amelyre ráírja, hogy „taxare inversa”. Aki befogadja a számlát, az kifizeti az áfa nélküli összeget és felkönyveli az áfa összegét úgy, mintha azt levonta volna, és ugyanakkor felszámolta volna. „Ezt a rendszert az áfavisszaélések kiszűrésére alkalmazzák, elsősorban olyan ügyleteknél, ahol láncszerű kapcsolódás van a partnerek között, és a lánc közepén vagy végén nem történik áfabefizetés, csak visszaigénylés. Például egy termelő gabonát értékesít egy közvetítőn keresztül, a végső vásárló pedig exportálja a gabonát, mely ügylet áfamentes. A közvetítő nem fizeti be az áfát és eltűnik, az exportáló pedig jogosan visszaigényli ezt az adót. Az állam így jelentős bevételtől esik el. Ha fordított adózással történnek az értékesítések, akkor ez kiküszöbölhető” – magyarázta az adótanácsadó.

Kinek segít, kinek nem?

Pál-Antal Ildikó szerint ez egy hatásos módszer, de a legeredményesebb az lenne, ha egy teljes értékesítési láncot át tudna ölelni a speciális áfázás. „Például ha most be lehetne vezetni a gabona értékesítés mellett a liszt és a péktermékek értékesítésére is a fordított adózást, akkor azzal jobban lehetne csökkenteni a feketekereskedelemet. Például egy malom áfa nélkül fogja megvásárolni a gabonát, tehát kisebb a ”kisértés„, hogy feketén szerezze be, de már a lisztet áfásan kell értékesítenie, ami már előnytelen számára olyan szempontból, hogy nem versenyképes a feketén kereskedőkkel szemben. Ezért volna jó az, ha csak az utolsó láncszem volna áfás, azaz a végső felhasználó fizetné meg áfásan a terméket” – magyarázta Ildikó. Szerinte ott fontos a fordított adózás bevezetése, ahol az áfacsalások lehetősége magas, „az építőipari szolgáltatások köre továbbra is egy ilyen terület, a gazdasági fellendülés még visszahozhatja ebbe a tevékenységbe a fordított adózást”.

Mit gondolnak a kereskedők?

Daniel Botănoiu , a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (FNPAR) szerint az intézkedés csak akkor lesz hatásos, ha az állam áfa visszafizetésére vonatkozóan is módosulni fog az adótörvénykönyv – írja a Curierul Naţional.

„Ha az áfát az állam nem 30 napon belül fizeti vissza, akkor nem segíti úgy a mezőgazdaságot, ahogy kellene. A gabonát csak az év bizonyos időszakában értékesítik, ilyenkor pedig még nagyobb nyomás keletkezik az államkasszán, és még tovább késik az áfa visszatérítése” – véli Botănoiu. Sorin Minea , a Romalimenta elnöke szintén szkeptikus az intézkedés hatékonyságát illetően. „Ez addig csak féltörvény, amíg csak a gabonákra és az ipari növényekre alkalmazzák. A törvény így csak a gabonaraktározással foglalkozó kereskedőket segíti, tehát azokat, akik eddig is jól vitték. Gyakorlatilag ők így áfa nélkül vásárolják meg az árut, és áfával adják tovább. Lehetséges, hogy a raktárak tulajdonosai körében csökkenni fog az adócsalás” – mondta a Romalimenta elnöke a Curierul Naţional lapnak. Hozzátette, hogy a végső fogyasztó számára az intézkedésnek nem lesz semmilyen hatása. „Amikor a lerakatból a malomhoz kerül a gabona feldolgozásra, ott már áfásan veszik meg, és így is adják tovább. Így a malom kapujánál még inkább meg fog nőni az adóelkerülés, mert a raktár tulajdonosa kedvezőbb árat akar majd kialkudni a malommal, hogy az utóbbi is nyereségben jöjjön ki. A feldolgozó is kedvezően fog kijönni, a termelők viszont veszíteni fognak. Ráadásul a végső fogyasztók semmilyen árcsökkenést nem fognak tapasztalni” – véli Minea.

Kerezsi Miklós agrárszakértő kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint mindenképpen lépni kellett az ügyben, hiszen a helyzet tarthatatlan volt. „Áfacsalók lepték el a piacot, tömbházlakásban bejegyzett vállalkozásaikkal abból éltek, hogy nagy volumenű tranzakciókat bonyolítottak le, és 10-20%-kal olcsóbban adták a gabonát. Ezzel megölték a tisztességesen kereskedő vállalkozásokat. Ilyen szempontból jó módszer lenne, ha a lánc végén lévő feldolgozó fizetné ki az áfát. Az élelmiszerek piacát áfaoldalról teljesen át kellene gondolni, az alapélelmiszerek áfájának lecsökkentése például biztosan visszaszorítaná a feketekereskedelmet, azonban nem biztos, hogy elég bevételt generálna a államkasszának, hogy megérje megtenni a lépést.”A végfelhasználóknál nem fogja éreztetni hatását a módosítás, a gabonakereskedelem esetén viszont letisztítaná a piacot, és teret engedne a professzionális forgalmazóknak. A fogyasztói árak akkor csökkenhetnének, ha az áfakulcs is mérséklődne. Jakab Zoltán gabonakereskedő a Transindexnek elmondta, hogy szerinte kevés az esély arra, hogy már elsejétől bevezessék a fordított adózást, ugyanis egyelőre hiányoznak az alkalmazási normák. „A kormány így is néhány lépéssel a szabad piac mögött jár. Magyarországról például áfacsalóknak már nem igazán adnak el Romániába gabonát, ugyanis nemrég nagyon megszigorították a működésüket. Egyébként már az első pillanattól látni lehet, hogy egy cég áfacsaló-e: néhány hónapja működik csak, de már hatalmas forgalmat bonyolított le, és jellemzően a piaci ár alatt 10-20%-kal adják a terméküket. A határ mentén számos cég 10-20 euróval is a piaci ár fölött exportálja a gabonát: ugyanannyiért adják tovább, mint amennyiért megvették”. A rendszer egyébként úgy néz ki, hogy EU tagországból származó import lévén áfa nélkül vásárolja meg a cég a gabonát Magyarországról, amit aztán áfásan ad tovább, a felhalmozódott áfát pedig be kellene fizetnie az államkasszába. Ezután a cég eltűnik, vagy hagyja magát felszámolni, élettartamuk jellemzően 1-2 hónap. Tízezer tonna búzánál az áfából származó haszon akár 6-700 ezer eurót is elérheti. Ebből jut még a vevőnek, szolgáltatónak, vámosoknak is.