Honnan vásárolhatunk egészséges helyi termékeket?

A székelyföldi termelők már több minősítés közül is választhatnak, amelyek segítségével versenyképesebbé és könnyebben eladhatóvá tehetik termékeiket. A házias ízeket és a hozzá tartozó kíváló minőséget olyan nevek garantálják, mint a Székely és Góbé termékek vagy a Székelygyümölcs, amely a régióban élő gyümölcstermesztőket fogja össze és ösztönzi munkára – tudtuk meg a hétvégi SZVESZ konferencia élelmiszeripari szekcióülésén.

Székely termék VS Székelyföldi termék

Fontos különbséget tenni: miközben a Székely termék uniós védjegy, a Székelyföldi termék csak országos szinten elismert elnevezés, de mindkettő a Hargita megyei tanács tulajdonában van. Először az utóbbi bejegyzését kezdték el, azonban a nemzetközi lefedettség miatt végül az első lett az igazi befutó: eddig 16 termelő kapta meg, és az általuk gyártott 120 terméken szerepel. Székelyföldi termék védjegyet eddig még nem adott ki a megyei tanács.

A védjegyek díjmentesen használhatók abban az esetben, ha a termékek megfelelnek a megszabott kritériumrendszernek. Erről a márkaodaítélő bizottság dönt, aki három csoportba sorolja a termékeket: hagyományos élelmiszerek, kézműves termékek és ipari termékek. Fontos, hogy a termékek Székelyföldön fellelhető nyersanyagból, helyi szinten legyenek előállítva. Ilyen például a szentkirályi Hargita Gyöngye ásványvíz vagy a Vitos kerámia, amelyet ugyan nem hagyományos módon állítanak elő, de a korabeli fazekasság tradícióját követő berendezéssel gyártanak, így elismerik mint hagyományos terméket – tudtuk meg Márton István tól, a megyei tanács Vidékfejlesztési Egyesületének vezetőjétől.

A székely termékek a magyarországi Cora hipermarketlánc polcain is megtalálhatóak, de a megyei tanács ambíciói szerint nemsokára a CBA üzletláncokba is kerülhetnek belőlük: az április végi ákosfalvi termékbemutatón 45 vállalat volt jelen. A Corában tavaly tavasszal rendezték meg az első Székely Heteket, amelynek nyomán a múlt évben 85 helyi terméket forgalmazott az áruház, 50 milliós árbevételt generálva. Fontos előny, hogy a székely termékek értékesítéséért nem kérnek polcpénzt a Corában.

Idén május 5-22. között rendezték meg a második Székely Heteket, amely ismét tesztként fog szolgálni: megnézik, miből mennyi fogy és mennyit rendeljen belőle az áruház. Az idei szemlére 171 termék került ki, többen két hétre ideiglenes védjegyet kaptak, hogy árusíthatóak legyenek Magyarországon. Azonban nem biztos, hogy mindegyikből kérni fog a Cora, körülbelül két hét múlva fog kiderülni, mely termékekre volt a legnagyobb kereslet. A tavalyi mustrához képest idén bővült a portfólió száraztésztákkal, ásványvizekkel, gyógynövényes fűszerekkel, fűszersókkal, teákkal és húskészítményekkel.

A program koordinátorától megtudtuk, hogy három évvel ezelőtt kezdték el szervezni a vásárokat: a húsvéti, karácsonyi rendezvények nagy sikernek örvendtek, nagyrészt ezekből állt össze az a termelői réteg, amely most a Corában árusít. Idén februártól minden hónap harmadik szombatján megszervezésre kerül a Hagyományos Székely Termékek Havi Vására a csíkszeredai megyeháza oszlopsora között. A megyei tanács ily módon szeretné segíteni a helyi termelőket az értékesítésben, ugyanakkor a vásárlók számára is megteremti a lehetőséget, hogy rendszeresen vásárolhassanak egészséges helyi termékeket. Sajnos azonban a romániai Cora üzletlánc vezetősége egyelőre nem érdeklődik a székely termékek iránt – tette hozzá Márton István.

Góbé termék

A Góbé termék az előbbivel ellentétben nem védjegy, hanem a Merkúr és Szuper üzletekben található kereskedelmi márka. „Tulajdonképpen az üzletlánc saját termékmárkájáról van szó. A saját márkás termékek általában az áruház nevét viselik, mint a Real vagy a CBA, így az árérzékeny fogyasztókat is meg tudják fogni. Azonban ezekből hiányzik a tudatosság. A Góbé ezzel szemben tartalommal tölti meg a nevet” – mesélte Gönczi Dezső , a székelyföldi Merkúr üzletlánc marketingvezetője.

A Góbé márka odaítéléséről az áruház képviselői döntenek, akik az érdeklődő vállalkozótól kikérik a termékére vonatkozó minőségi adatokat, illetve kóstolót is igényelnek. Ha időközben romlik a minőség, elvehetik a márkát a termelőtől. A marketingfelelős szerint egyébként érdemes lenne feltüntetni a termékeken a kilométer-szennyezettséget is: a helyi előállítás esetén az értékesítési csatorna nem hosszabb 200 kilométernél, a Lengyelországból behozott terméknél ez akár a több ezer kilométert is meghaladhatja.

A Góbé terméket először 2010 májusában a Székelyudvarhelyi Tavaszi Vásáron mutatták be, akkor 20 termelő 45 termékén szerepelt a jelzés. Decemberre az áruház teljes termékskálájának 1%-át Góbé termékek tették ki, amely a teljes forgalom 4,8%-át adta. Jelen pillanatban 28 termelő 143 termékét árusítják Góbé márkanév alatt, ezeket hat kategóriába sorolják, és az annak megfelelő színnel látják el. A lisztalapú termékek például barna, a tejtermékek kék, a hentesáru bordó, a zöldségek és almalé zöld, a bor és ásványvizek szürkészöld, és a nem besorolható élelmiszerek, mint a méz, mustár vagy fűszeres paradicsommártás, krém színt kapnak. A márka hozzárendelésekor ugyanis azokat a termékeket, amelyeket eddig saját cégnév alatt állítottak elő, ezután Góbé termékként forgalmaznak, a csomagoláson feltüntetve a gyártót és az összetételt. A termékcsaládon belül a házi- és házias készítmények esetén az a koncepció, hogy a termékek ne tartalmazzanak mesterséges íz- és színezőanyagokat, „egyedüli e betű csak a Kérik-e -ben szerepeljen” – fogalmazott Gönczi Dezső. A marketinges elmondása szerint a termékek minőségben prémiumkategóriába tartoznak, azonban más helyi termékhez képest alacsonyabb áron kerülnek forgalomba. „Ilyen minőségben ilyen olcsó termékeket nem lehet kapni, ezek a legjobb árérték aránnyal rendelkező helyi termékek” – fogalmazott Gönczi. Aki pedig saját sarki üzletében is értékesítene Góbé termékeket, az az udvarhelyi és gyergyószentmiklósi nagykereskedelmi áruházakból is beszerezheti azokat. A marketingfelelős mesélt a márka közösségi szerepéről is. Például tavaly minden felszeletelt

kenyérből 10 banit a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttattak, ez éves szinten több mint 65 ezer lejt jelentett.A közösségi kártyát már második éve alkalmazzák, célja, hogy a térség a vásárlásokból származó megtakarításokból fejlődhessen. Az udvarhelyi Merkúr és Szuper üzletekben kártyával történő vásárláskor 1% kedvezményt kap a vevő, és további 1%-ot az áruház közösségi célra fordít. A társalapítvány negyedévente körülbelül 5000 lejt gyűjt be ilyen formán, az első fél éves megtakarításból egy játszóteret újítottak fel Udvarhelyen, második alkalommal egy kosárpályát tettek rendbe. Második évtől elindították az Ön dönt kampányt, amelynek során a vásárlók választhatták ki a célt az összegyűlt pénz számára. Így egy környékbeli óvodához, illetve az Orbán Alapítványhoz került az összeg, amely rehabilitációs eszközöket vásárolt belőle, a legutóbbi kampány eredménye a napokban fog kiderülni. Jelenleg 2400 kártyafelhasználóval számol az üzletlánc, az igénylés díjtalan, a vásárlások 60-65%-át pedig ennek segítségével bonyolítják le. A marketingfelelős kérdésünkre hozzátette, hogy a rendszert kiterjesztik, Csíkszeredában a Zöld Székelyföld Egyesülettel, Sepsiszentgyörgyön pedig a Háromszék Közösségi Alapítvánnyal fognak együttműködni, mindkét szervezettel már a kártyarendelés pillanatában vannak. Csíkszeredában a két Merkúr üzletben, Szentgyörgyön pedig a Merkúr és a nyolc Bertis áruházban lehet majd kedvezményesen kártyával vásárolni és ezzel „észrevétlenül” a helyi fejlődést támogatni.

Székelygyümölcs

A Székelygyümölcs a Civitas alapítvány kezdeményezéseként született meg és Udvarhelyszék gyümölcstermelő vidékét fogja össze.

Orbán Árpád alapítványigazgató elmondása szerint a márka Székelyföld hagyományos gyümölcsfajtáinak visszahonosításához és ezzel együtt elsősorban az udvarhelyszéki közösségek és családok jobb megélhetőségéhez kíván hozzájárulni. A helyi terméket a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúrában állítják elő, méghozzá úgy, hogy a gazdák beviszik saját gyümölcsüket az üzembe, ahol európai körülmények között feldolgozzák.

A gyümölcs egy része a manufaktúrát működtető egyesületnél marad, a többit a termelő elhozza és értékesíti. A szolgáltatás igénybe vétele tehát a leadott „vám” mellett ingyenes, a feliratkozást követően a gazdák 2-3 napos Sanepid képzésen kell részt vegyenek. A Székelygyümölcs tehát egy védjegy is, ami a minőségi és tiszta helyi termék garanciája.

A manufaktúra tavaly októberben nyílt meg, eddig 350 család 80 ezer liter almalevet állított elő. „Sok ember rendbetette a kertjét, közösségek teremtődtek, emellett pedig jövedelemkiegészítést jelent a helyieknek” – magyarázta Orbán Árpád, hozzátéve, hogy gyakran érkezik az a kritika, hogy drágák a termékek, de a természetes körülmények között történő magas előállítási költségek mellett „a termékben benne van az egész közösség, a falu”.

Az egyesület idén tovább bővítené a farkaslaki üzemet, ugyanis előre láthatóan nagyon sok alma lesz, de a feldolgozást kiterjesztenék az erdei gyümölcsre és gombára is. A termékek semmilyen esetben sem tartalmaznak adalékanyagokat és tartósítószereket. Az egyesület jelenleg különféle gyümölcsleveket, sajátos ízesítésű – például citromos-fahéjas – alma- és körtelekvárt, illetve hecserli-, áfonya-, szeder-, galagonya- és kökénylekvárokat kínál megvételre.