Újra Amerikában gyártanának a cégek

A kiszervezett termelőegységek hamarosan akár vissza is költözhetnek az Egyesült Államokba – az olcsóbb munkaerő már nem is olyan olcsó, és több a kockázat is.

Eddig a munkaerőpiaci arbitrázs – ami a szegényebb országok alacsonyabb béreiből adódó előnyök kihasználását jelenti – játszotta a legnagyobb szerepet a termelőegységek külföldre történő kiszervezésekor – olvasható a The Economistban. Ahogy azonban a fejlődő országok gazdasága rohamosan bővül, a fizetések is emelkednek. A kínai gyári munkások fizetése például 2005-től 2010-ig 69%-kal emelkedett, az arbitrázs kihasználásával járó nyereség így egyre alacsonyabb a BCG legfrissebb tanulmánya szerint. „Amikor az ügyfeleink új termelőegység építésén gondolkodnak Kínában, egyre gyakrabban kérdezzük meg tőlük: miért nem választanak más helyszínt, mondjuk Vietnámot vagy Amerikát?” – mondta Hal Sirkin, a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadója. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert a globalizáció súlypontjai nagyon gyorsan változnak. „A fogyasztási javak gyártásának tekintetében 2015 körül már mindegy lesz, hogy Amerikába vagy Kínába helyezik a cégek a termelést” – véli Hal Sirkin. A számítások azon alapulnak, hogy a bérnövekedés üteme Kínában évi 17% körül marad, az Egyesült Államokban pedig viszonylag lassú lesz a fizetések emelkedése, a termelékenység növekedési üteme pedig mindkét országban a jelenlegi trendet fogja követni. A modell feltételezi még a yüan enyhe erősödését is a dollárral szemben.

Indul a visszavonulás?

2015 pedig nincs messze, tekintetbe véve, hogy a gyárak megépítése és felszerelése hosszú időt vesz igénybe. A BCG kiemelt néhány vállalatot, amelyek már most visszahozták Amerikába üzemeiket és ezzel együtt állásaikat is. A Caterpillar gépgyártását külföldről Texasba hozta, a Sauder amerikai bútorgyártó szintén visszahozza termelését az alacsony munkabérű országokból. Az NCR készpénz automatáit már Georgia államban gyártatja, a Wham-O tavaly a Frisbee és Hula Hopp karika gyártásának felét Kínából és Mexikóból Amerikába helyezte át.

A BCG már a gyártási szegmens reneszánszáról beszél Amerikában. Azonban megvan annak is az oka, hogy szkeptikusak legyünk ezzel kapcsolatban. A gyártás fellendülése az elmúlt évben lehet, hogy csak a visszaesés után elszenvedett veszteség visszaszerzéséből származott, továbbá néhány új, támogatásokkal elcsábított amerikai vállalat finanszírozási forrása is kiapadni látszik.

Egyes állami vállalatok külföldi termelésük mellett párhuzamosan ráerősítenek az amerikai bázisukra is. A General Motors május 10-i bejelentése, miszerint 2 milliárd dollárt fog fektetni 4000, 17 amerikai üzemében lévő munkahelybe, alátámasztják az elmondottakat. A GM valószínűleg nem fog új állásokat teremteni, de megtartja az eddigieket, amelyeket egyébként exportált volna.

Nem könnyű visszajönni

Annak ellenére, hogy a kínai bérek emelkednek, sok nemzetközi vállalatnak nehézséget okoz, hogy visszahozza Amerikába a munkahelyeket. Néhány területen, mint a fogyasztási elektronika, az USA már nem rendelkezik a szükséges beszállítói és infrastrukturális bázissal. Amikor kivitték termelésüket az alacsony bérű országokba, sok cég nem fogta fel, hogy döntésük szinte „visszafordíthatatlan” – véli Gary Pisano a Harvard Business Schoolról. Sok multi továbbra is a feltörekvő piacokon építi meg új gyárait, nem azért, hogy onnan majd

hazaexportálja a megtermelt árut, hanem mert ezekben az országokban növekszik a leginkább a kereslet. Sirkin szerint pedig más gazdag országok cégei az amerikaiakhoz képest hosszabb ideig fogják élvezni a bérkülönbségekből származó előnyöket. Náluk ugyanis magasabb a munkaerő költsége, mint Amerikában, és ez így is marad, hacsak az euró nem zuhan nagyot a yüannal szemben – írja a The Economist.

Csak az alapszintű termelés mobilis?

A munkaerő-arbitrázs kihasználásának előnye Kínában leginkább az alaptermékek gyártásában érezhető, más szegmensek kevésbé érintettek. Pankaj Ghemawat, a World 3.0 szerzője kiemeli, hogy annak ellenére, hogy Indiában rohamosan növekszik a bérszint, a software és back-office kiszervezési iparának ezután is megmarad a költségelőnye, nem utolsósorban a gyors termelékenységnövekedésének köszönhetően. Emellett azonban egyre több multi felismeri annak az előnyét, hogy helyben tartsa tevékenységét, számos termékben ugyanis a munkaerő kicsi részét képezi a teljes költségnek. A hosszú és bonyolult beszállítói láncok ugyanis kockázatosabbnak bizonyulnak, mint amilyennek eddig képzelték. Amikor a kőolaj ára nő, a szállítás költsége is emelkedik, továbbá ezek a láncok jelentősen sérülnek, ha mondjuk a japánéhoz hasonló földrengés történik. Ghemawat szerint szembetűnő a beszállítói láncok rövidülése, különösen a 30-40 elemből álló sorozatok esetén.

A cégek emellett igyekeznek csökkenteni a készletezéssel járó költségeiket is. Kínából az Egyesült Államokba történő export esetén 100 napot tart a készletezés, leltározás. A gyártási hely közelebb hozásával ezek a költségek is csökkenthetők. Forrás: The Economist