Semmiből milliós üzlet, 3 év alatt

Sárkány Yvette ajánlatára sorozatunk következő interjúalanya Sipos Zsolt , aki 2008-ban egy ERP szoftvert hozott be Romániába, az üzlet dinamikusan fejlődik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta a magyarországi anyavállalat már egy svájci befektetési csoport tulajdonába került.

Hogy indult a vállalkozás?

– Az egész Debrecenben kezdődött, ott ismertem meg a Pannonszoftver Kft. tulajdonosát, akivel közösen kitaláltuk, hogy jó lenne a cég által fejlesztett szoftvereket Romániában is értékesíteni. A Pannonszoftver 1998 óta foglalkozik vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével, ezt a saját fejlesztésű szoftvert kellett lokalizálni és adoptálni a román piaci igényekhez. 2008-ban megalapítottam a saját cégemet, és ezen keresztül kezdtük el a romániai terjeszkedést. Gyakorlatilag a szoftver kizárólagos forgalmazója vagyok Romániában, én hoztam be a programot. Nemrég az anyacéget felvásárolta a Dyntell svájci befektetői csoport, így a hazai cég Dyntell Romania név alatt fog futni.

Mi a tervetek a közeljövőre nézve?

– A következő 3 évben szeretnénk a hazai piac egyik meghatározó ERP szolgáltatójává válni, legalábbis egy olyan cég lenni, akit érdemes megnézni vásárlás előtt. Ezt a célt teljesen elérhetőnek tartom, mivel egy nagy tudású, könnyen paraméterezhető és testreszabható rendszert kínálunk. Nem az ügyfelek alkalmazkodnak egy rendszerhez, hanem a mi rendszerünket szabjuk testre minden ügyfél számára. A mottónk: „Az ön cége más mint a többi...”. Segítünk megtartani minden cég egyedi ügyvitelét, mert lehet, hogy pont ez az, ami megkülönbözteti őket a konkurenciától.

Miért találtad úgy, hogy az ERP rendszereknek Romániában is van piaca?

– Tartottunk egy kis piackutatást, és arra jutottunk, hogy Romániában még elég nagy a nyitott piac, sokan még Excelben dolgoznak, vagy kis dobozos megoldásokat használnak, amelyeket már rég kinőttek. Emellett jó ötletnek tűnt a magyarországi piaccal összevetve is, amely már sokkal telítetteb hasonló megoldásokkal.

Hogyan becsülöd, mennyivel fog bővülni az elkövetkező években ez a piac Romániában?

– Romániában körülbelül 100 millió eurót költenek évente ERP rendszerekre a cégek, szóval elég nagy piacról van szó. Ehhez hozzájön még az is, hogy az Európai Unió támogatja a hasonló szoftverek beszerzését, így a potenciális ügyfelek könnyen finanszírozni tudják majd a befektetéseiket.

Milyen pályázat keretében támogathatóak ezek a szoftver-beszerzések?

– Kis- és közepes vállalkozások közül – a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeken kívül – bárki pályázhat. Egy lezárt év szükséges, 2010-re profitot kell felmutatni, illetve nem lehet tartozása az állam felé. A POS CCE 3.3.1 pályázat támogatott része 8 ezer eurótól kb. 200 ezer euróig terjed, ez a 75%-át teheti ki a projekt értékének. A legtöbb 15000–30000 euró között mozog, de olyan is van, aki kihasználja a teljes keretet.

Mennyibe kerül egy ERP rendszer bevezetése?

– A cég méretétől, profiljától függ. Ha nem pályázat útján tesz szert ilyen szoftverre, a vállalkozó bérelheti, lízingelheti, vagy akár készpénzzel is megvásárolhatja a programot. Egyszerűbbeket 3000 euróért már meg lehet vásárolni, a komplexebbek 7-8000 euróba kerülnek, ezekbe már könyvelési modulok is tartozhatnak.

Miért pont ebbe kezdtél bele? Mivel foglalkoztál ezelőtt?

– Debrecenben végeztem az egyetemet, és egyik tanárom cégéhez még másodévesen bedolgoztam, a többi már jött magától. Mással ezelőtt még nem foglalkoztam, két éve fejeztem be az egyetemet.

Milyen egyetemet végeztél?

– Agrár és gazdálkodástudományok centruma – informatikus agrármérnök szakot. Ez körülbelül 20%-ban agrárt, 40%-ban közgázt és 40%-ban informatikát jelentett.

Jelenleg hol élsz?

– Legtöbbet még Debrecenben vagyok, de sokat utazom: Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Bukarest, attól függően, hogy hova hívnak.

Mekkora kezdeti beruházás kellett az elinduláshoz, mennyiben segített téged a magyarországi partnervállalat?

– Gyakorlatilag a nullából indultunk és szépen lassan építettük ki a romániai értékesítést. Indulótőkere nem nagyon volt szükségünk, a know-how és a saját rendszer megvolt, a programot le kellett fordítani és átalakítani a romániai törvényeknek megfelelően.

Eddig hány rendszert sikerült bevezetni Romániában?

– Körülbelül 15 jelentősebb ügyfelünk van, és még 10, aki az EU-s pályázatokat várja. A cégek sokféle tevékenységet végeznek, mint kereskedelem, gyártás, szolgáltatás.

Hogyan találnak rátok az ügyfelek?

– A mai világban az egyik leghatékonyabb marketingcsatorna az internet. Hírlevelek, fizetett adwords hirdetések, google, valamint nagyon fontos még az ismeretségi tőke, tehát a viszonteladók. Ez lehet akár egy hardweres cég, vagy egyik ügyfelünk, aki beajánl minket.

Miért vagytok jobbak, mint a piacon lévő hasonló szolgáltatást nyújtó cégek?

– Egy nagy tapasztalattal rendelkező cég áll a hátunk mögött, aki saját erőből fejlesztett ki egy könnyen paraméterezhető és testreszabható rendszert. Legnagyobb erősségünk pont az alkalmazkodóképesség lenne, ugyanis minden ügyfelünknek eltérő igényei vannak.

Jelenleg a romániai cég milyen modulokat tud bevezetni?

– Egy integrált rendszerünk van, amit attól függően állítunk be, hogy mit kér az ügyfél. Lehet csak 1-2 modul (gyártás, értékesítés, stb.), vagy akár a fullos ERP is.

Hogyan történik egy bevezetés, mennyi ideig tart? Vannak sablonok, vagy először feltérképezitek a cég működését, majd készítetek hozzá egy rendszert? Mire kell figyelni ilyen „feltérképezések” során?

– Maga a bevezetés 3-6 hónap, de akár egy évig is eltarthat, ez nagyon kliensfüggő. Legelső lépésben felmérjük a cég pontos igényeit, elkezdjük beállítgatni a rendszert, és ha kell, testreszabásokat is eszközölünk. Ebből összeáll egy prototípus rendszer, amit még sokat kell tesztelni, finomítani, párhuzamosan pedig még a régi rendszer fut. Ha mindenki rábólint, indulhat az éles üzem, amit még egy jó darabig felügyelünk. Nagyon vigyázni kell az olyan vezetőkkel, akik azt állítják, hogy teljesen átlátják a cég működését, könnyen rossz irányba vihetik el a dolgokat. Nagyon fontos, hogy a cég minden dolgozójával egyeztessünk, aki a rendszert használni fogja, mert mindenkinek más a fontos.

Miért volt szükség a svájci befektetési csoport felvásárlására? Ők fedeztek fel titeket, vagy ti kerestétek meg őket?

– Ők találtak meg minket, és az anyacég tulajdonosait valahogy sikerült meggyőzniük, hogy ne tulajdonosként, hanem csak igazgatóként folytassák. Viccet félretéve: ez mindenkinek jól jött. Sokkal stabilabb lábakon állunk így, ami vevői szempontból is fontos.

Jelenleg hány alkalmazottad van, ezek hogy oszlanak meg a városok között?

– Magyarországon van a fejlesztés és a support (karbantartás), ott kb. 50 ember dolgozik. Romániában jelenleg 4-en vagyunk, plusz még a partnerek, viszonteladók. Szatmárnémetiben egy személy, Kolozsváron kettő, Bukarestben szintén egy személy dolgozik. Irodákra nincs szükségünk, mert mi kell a cégek székhelyére mennünk, a helyszínen történik a feltérképezés és telepítés.

Esetleg tervezitek, hogy a fejlesztést is áthozzátok Romániába, és lassacskán teljesen önálló módon működjetek?

– Nem tervezzük egyelőre. Volt egy próbálkozás, de végül abban maradtunk, hogy a fejlesztés marad az anyacégnél.

Miért pont ebben a három városban tevékenykedtek?

– Szatmárnémetiből származom, és a határmentén kezdtünk el terjeszkedni. Kolozsvár Erdély gazdasági központja, nyilvánvaló volt tehát, hogy ott jelen kell lennünk. Bukarest fővárosként megint szintén csomópontként szolgál.

Mennyi időt töltesz el utazással?

– Nagyon sokat vagyok úton, van, hogy napi 8-10 órát is vezetek munka mellett.

Melyik városban szeretsz a legjobban lenni?

– Kolozsvárt szeretem, sok az ismerős. De amúgy nincs ilyen ranglistám.

Mi az, ami szerinted az üzleti életben elengedhetetlen vállalkozói tulajdonság?

– A mi részünkről talán az őszinteség, az ügyfelek részéről pedig a bizalom.

Mennyi szabadidőd van, mivel szereted tölteni?

– Majdnem semmi, előfordul, hogy szombaton és vasárnap is dolgozom.

Ki a példaképed?

– Nehéz kérdés. Példaképem nem igazán van, inkább csak nagyon tisztelem azokat az embereket, akik a semmiből nagy dolgokat hoztak létre.

Miért tartod magad jó főnöknek, és miért nem?

– Fejlesztőként kezdtem, értékesítőként és tanácsadóként még most is aktívan tevékenykedem. Legfontosabb szerintem, hogy értsen az ember a szakmájához, minden munkát meg kell tapasztalni, hogy minél nagyobb rálátásunk legyen rá. Másik része az emberismeret és a konfliktuskezelés. De nem tartom magam jó főnöknek, csak próbálok jó ember lenni.

Hogyan választod ki az embereidet? Mi az a három szempont, amit mindenképp szem előtt tartasz?

Egy értékesítőnél fontos a megjelenés és a tapasztalat, még ha ezt nem is az informatika területén szerezte. Fontos, hogy jó emberismerő legyen, és tudnia kell irányítani a beszélgetést, ez már inkább pszichológia. Az értékesítő a „vadász” típus, aki szeret úton lenni, szeret emberekkel találkozni. Egy tanácsadónál inkább a lexikális tudás számít, itt sem elsősorban az informatika, hanem az üzleti folyamatok átlátása az elsődleges.

Mi szerettél volna lenni gyermekkorodban?

– Kezdetektől lenyűgözött a számítástechnika. Talán 6. osztályos koromban kaptam meg az első gépemet, gimnáziumban is informatikát választottam, és ezen a vonalon haladtam tovább az egyetemen is. Elég céltudatosan ráálltam az IT-re.

Milyen rádiót szoktál hallgatni?

– Kereskedelmi rádiókat, attól függően, hogy éppen hol járok.

Ki a kedvenc zeneszerződ, együttesed?

– Nincs ilyen, mindent meghallgatok.

Mi az a három tárgy, ami nélkülkül nem tudnád elképzelni a napot?

– Autó, laptop, telefon.

Hogy néz ki egy napod?

– Többféle variáció van. Vagy épp Debrecenben vagyok és az irodában rendezgetem a lemaradásaimat, vagy úton vagyok és potenciális ügyfeleknek bemutatózok. Harmadik lehetőségként a meglévő ügyfeleknél vagyok és bevezetem, vagy felügyelem a rendszer bevezetését.

Hány órát alszol, hányat dolgozol egy nap?

– 6-7 órát alszom, 8-12 órát dolgozom, változó.

Sportolsz?

– Sajnos ritkán van időm, úszni szeretek járni, amikor kitelik az időmből.

Hova mész nyaralni idén nyáron?

– Tervezgetjük. Talán Horvátország.

Milyen nyelveket beszélsz?

– Magyar, román, angol.