Nuku fűtéspótlék, import menedzserek: fogadalmak az IMF-nek

A Jeffrey Franks által vezetett IMF küldöttség április 26-án érkezett Romániába, és máig tartózkodik Bukarestben. Ez idő alatt elvégezték az új hitelszerződés feltételeinek első értékelését, és a kormány képviselőivel megállapodtak az új keretegyezményben. Az új hitelszerződés elővigyázatossági típusú, vagyis az ország csak abban az esetben nyúl a pénzhez, ha váratlan helyzet áll elő a nemzetközi és a hazai gazdaságban. Ennek értelmében a pénz a BNR tartalékaiba kerül. A korábbi, 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomagja ebben a hónapban jár le, az újabb 24 hónapra szóló elővigyázatossági megállapodás keretében az IMF 3,6 milliárd eurót nyújt, 1,4 milliárd eurót az Európai Unió, 400 milliót pedig a Világbank biztosít. A hitel első részleteként 475 millió eurót kaphat Románia, Jeffrey Franks szerint egyébként annak az esélye, hogy Románia pénzt kell lehívjon idén az IMF-től, kevesebb mint 25%, sőt, talán 10%-nál is alacsonyabb. Traian Băsescu államfő a hétvégén ismertette a helyzetértékelési látogatás előzetes eredményeit, így többek között bejelentette, hogy idén elképzelhetetlennek tartja a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, noha ezt a vállalkozói szféra szereplői régóta ildomosnak tartják. Băsescu hozzátette, hogy noha az első negyedévre vonatkozó számítások még nem zárultak le, az első két hónap eredményei negyedéves szinten 0,4-0,6%-os GDP-növekedésre utalnak, de jövőre 4,5% helyett 3,5%-os gazdasági növekedésre számít. Az első negyedévre kijelölt összes célt sikerült teljesíteni, a fiskális és pénzügyi stabilitást sikerült elérni az eddigi konszolidációs erőfeszítések nyomán, mondta. Az államfő szerint a gazdasági adatok azt jelzik, hogy sikerült kilábalni a recesszióból, a válság azonban nem ért véget, egyelőre csak a gazdasági mutatók romlását sikerült megállítani.

Legfontosabb fogadalmak: 1. állami vállalatokat ráncba szedni

Az IMF képviselői elsősorban azt jelezték, hogy nagy gond van az állami vállalatokkal. Az intézmény mintegy húsz olyan vállalatot nevezett meg, amely hatalmas adósságot halmozott fel az állammal szemben, és radikális lépéseket követelt a kormánytól e cégekkel szemben. Az átszervezendő cégek között ott van a turceni-i és a rovinari-i energetikai komplexum, az Országos Kőszén Társaság, a Termoelectrica, az Oltchim és a Román Posta is. A nagy adósok között szerepel többek között a TAROM légitársaság, amely 2009-ben 55 millió euróra halmozta az állammal szemben fennálló adósságait. Az állami vasúti társaság (CFR) több mint 450 millió euróval tartozik az állami és a privát áramszolgáltatóknak.

Băsescu hevesen bírálta az állami vállalatok sokszor pártpolitikai alapon kinevezett vezetőit, akiknek a szemére hányta, hogy semmiféle ösztönzést nem éreznek a hatékony vállalatvezetésre. Bírálta a veszteséggel nem rendelkező vállalatokat is, azokkal szemben azonban az volt a kifogása, hogy lehetőségeikhez képest csekély nyereséget könyvelhetnek el. Ezek között szerepel a Romgaz, a Transgaz vagy a Hidroelectrica.Az elkövetkező hónapokban ezért a kormány jelentős részvénycsomagokat fog értékesíteni több állami vállalatból. Jeffrey Franks a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a kormány a Nuclearelectrica és Hidroelectrica részvényeinek több mint 10%-át fogja értékesíteni, az összes soron lévő ügyletből így néhány milliárd euró bevétel jutna az államkasszába. A döntésre azután került sor, miután a kormány végleg lemondott a két energetikai óriásvállalat, az Electra és a Hidroenergetica létrehozásáról. A kormány IMF-hez intézett szándéknyilatkozatában emellett megfogadta, hogy értékesíti a Petrom 10, a Transelectrica 15, a Transgaz 15, illetve a Romgaz 15%-át. A tervek természetesen nem újak, a kormány régóta készül a tőzsdei privatizációs hullám beindítására.

2. Menedzsereket importálni

A legnagyobb 30-40 állami tőkéből építkező vállalathoz a magánszférából fognak menedzsereket hozni, a toborzásban a kormány egy nemzetközi hírnevű humánerőforrás profilú cég szakértelmét fogja igénybe venni – hangzott el ugyancsak Jeffrey Frankstől. Băsescu mai nyilatkozatában kiemelte, hogy ezeknek a igazgatóknak „akármekkora” fizetést adnának, csak végezzék el jól a feladatukat. Franks hozzátette, hogy noha az IMF figyelőlistáján jelenleg 154 vállalat szerepel, szükségtelen lenne mindegyikhez új vezetőt rendelni, ugyanis a művelet túl nagy költséggel járna. Az új menedzserek külföldiek is lehetnének, kiválasztásukkor az egyetlen szempont csak szakértelmük lesz, annak érdekében, hogy maximalizálják a vállalatok nyereségét. Az adósságuk miatt fokozottan veszélyeztett listán jelenleg 18 vállalat szerepel a korábban leírtak szerint.

3. Eltörölni a fűtéspótlékot

A kormány továbbá megfogadta az IMF-nek, hogy eltörli a központi fűtéspótlékot, így a havi fűtés- és melegvíz számla az év végére akár 60%-kal is megnőhet, attól függően, hogy a helyi önkormányzatok milyen mértékben lesznek képesek saját forrásból pótolni a kieső segélyt. Jelenleg a fűtéspótlékot mind a központi, mind a helyi költségvetésből biztosítják. Jeffrey Franks biztosította a jelenlévőket, hogy a központi támogatás eltörlése mellett a hátrányos helyzetűeknek nyújtott juttatások meg fognak emelkedni. Az IMF képviselője szerint a fűtéspótlék eltörlése az inflációra is ki fog hatni, amely így az év végére 6%-ra is emelkedhet, szemben a jegybank 5,1%-os előrejelzésével. Emellett a földgáz ára is emelkedni fog, ugyanis az Országos Energiafelügyelő Hatóság (ANRE) ma kiadott dokumentumában helyt adott a szolgáltatók azon igényének, miszerint szükség van a gáz árának növelésére. Döntését egyrészt az importgáz drágulásával, az ipari szektor megnövekedett tartalékokból történő fogyasztásával és az inflációval indokolta.

4. Libaralizálni a gáz árát

A fűtésszámla duzzadásához középtávon a gázár-liberalizáció is hozzá fog játszani. A földgáz árának liberalizálása több lépcsőben fog megtörténni, 2013-ig a nagyvállalatok, 2015-ig pedig a lakossági szférában. Ha ez megtörténik, a vállalatok és a háztartások több szolgáltató közül is választhatnak majd, azonban az ár megemelkedhet, mivel a termelők külföldön is értékesíthetnek, ahol előnyösebb ajánlatokat kaphatnak.Korábban a kormány még úgy tervezte, hogy 2011 végéig fogja liberalizálni a gáz árát, ehhez április 1-ig meg kellett volna határoznia az ütemtervet, de mindehhez hiányzik a hatástanulmány. Április elején kormányzati források még arra utaltak, hogy Románia nem is siet liberalizálni a gázárat, ugyanis az ország már nem kap meghatározott időközönként pénzt az IMF-től, és az EU-nál sem követnek el jogsértést, ha nem liberalizálják a földgáz piacát.

5. 2015-ben csatlakozni az eurózónához?

Traian Băsescu a hétvégén még úgy nyilatkozott, hogy Románia ragaszkodni fog a 2015-ös eurózóna csatlakozás céldátumához. Jeffrey Franks azonban mai, az Agerpresnek adott interjújában elmondta, hogy nem lesz tragédia, ha Románia nem vezeti be 2015-ben az eurót, az évszámnál fontosabb ugyanis, hogy az ország minél hamarabb meg tudja valósítani azokat a reformokat, amelyek a gazdaságot felkészültté teszik az átállásra. „A csatlakozás dátuma technikai és politikai kérdés. Technikai értelemben Romániának még van mit megtennie, mielőtt átvenné a közös pénznemet. Véleményem szerint nem fontos az évszám: miután a gazdaság kész lesz rá, meghozhatják a döntést a csatlakozás dátumáról” – mondta az IMF képviselője.

6. Egyéb fogadalmak

A kormány április elején közzétett, IMF-hez intézett szándéknyilatkozatában vállalta, hogy folytatja a költségvetési reformot, amely révén a deficitet idén a GDP 4,4%-ára szorítja vissza, jövőre pedig eléri a 3%-os szintet. Emellett a kormány folytatná az egészségügyi reformot, olyan formán, hogy lecsökkentse a szektor irányába felhalmozott tartozásait. Emellett fokozatosan kisebb lehet a társadalombiztosítási hozzájárulás, ha kellőképpen megerősödik a román gazdaság, jövőre eltörlik a bérkiegészítő támogatásokat, gyakorlatba ültetik a nyugdíjreformot, átszervezik az állami vállalatokat.Románia az új hitelszerződésben vállalja, hogy felgyorsítja az uniós alapok lehívását, egyszerűsíti az adófizetési rendszert a kisvállalkozásoknál, informatizálja az adórendszert, és átszervezi az adóhatóságot. A szándéklevél szerint év végére és jövőre 3%-os lesz az infláció, és 3% alá csökken a költségvetési hiány. Ahhoz, hogy ezt elérje a kormány, vállalta, hogy kevesebb módosítást vezet be az adórendszerbe, hogy biztosíthassa a fiskális stabilitást.

UPDATE (május 11, 15.00)

A kormány továbbá vállalta, hogy június végéig törleszti az Országos Útügyi Vállalattal (CNADNR) szemben fennálló 737 millió lejes tartozását, ez idő alatt 622 alkalmazottat fognak elbocsátani. Az év végéig az Oltchim állami tulajdonban lévő részének eladását kell megvalósítania a kormánynak, illetve a következő hónapokban megoldást kell találjon a vegyipari kombinát adósságainak kezelésére. Amennyiben ez nem történik meg, a cég felszámolásra kerül. Az idei év végéig a CFR áruszállítási részlegének 20%-ától elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) révén kell megválnia az államnak, a teljes privatizáció akkor fog megtörténni, amikor a piaci körülmények ezt megengedik. A Tarom légitársaság legtöbb 20%-át fogja a kormány a tőzsdén jegyezni, vagy stratégiai befektetőnek értékesíteni. Emellett lemond a bukaresti és temesvári repterek kisebbségi részesedésének eladásáról. Íratlan célként a romániai gazdaság bővülését tűzték ki. Jeffrey Franks szerint középtávon az országban 3%-os növekedési potenciál rejtőzik, azonban jövőre a GDP az IMF előrejelzése szerint 3,5-4%-kal, 2013-ban pedig 4%-kal fog emelkedni. Korábban az intézet úgy becsülte, hogy 2012-ben már 4,4%-kal növekszik a hazai GDP.