Kevés konkrétumot tudnak, de mégiscsak a vállalkozók a legelégedettebbek az új szabályozással. Persze így sem tökéletes minden, elég lenne például pénzbírság a feketemunkának.
Egyértelműen itt volt az ideje az új munkatörvénykönyv életbelépésének – vallják az általunk megkérdezett szakértők és vállalkozók.
Mihály Csaba vállalkozó szerint azért volt indokolt az új munkatörvénykönyv létrehozása, mert átláthatóbbá és rugalmasabbá teszi a munkaadó és a munkavállaló kapcsolatát. Bába György , a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SzVESZ) elnöke úgy véli, hogy az új munkatörvénykönyv veszélyes lehet a munkaadónak, főleg a feketefoglalkoztatást sújtó büntetés miatt. Véleménye szerint inkább az adóztatáson kellett volna lazítani, ugyanis a magas adók és járulékok kényszerítik bele a vállalkozókat a feketemunkába. „Az előző törvény inkább a munkaadók számára volt hátrányos, az új pedig inkább nekik kedvez. A kollektív munkaszerződés helyett a magánszférában mostmár egyedi feltételeket lehet szabni az alkalmazottak számára” – fogalmazott a vállalkozó. Pál-Antal Ildikó adószakértő szerint az új munkatörvénykönyvben foglalt intézkedéseket már évekkel ezelőtt meg kellett volna hozni, mert az eddigi előírások előtérbe helyezték a munkavállalók érdekeit, a börtönbüntetés lehetősége a feketemunka esetén pedig drasztikus, de helyes gyakorlat. Elmondta, hogy annak érdekében, hogy holnap ne ébredjünk fel büntetéssel, legsürgősebben az elektronikus nyilvántartó – REVISAL – naprakész vezetését kell megvalósítani, mert ez a rendszer vette át a munkakönyvek funkcióit. Továbbá egy hónap áll a vállalatok rendelkezésére az egyéni munkaköri leírások és teljesítménykritériumok felállítására, ott ahol eddig ez nem volt meg. Kiemelte még a munkavállalók személyi adatainak és okmányainak rendbetételét és kezelését azoknál a cégeknél, ahol eddig ezt a munkaügyi hivatal rendezte.
Adminisztráció
Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek azok az elemek, amelyeket a legkörülményesebb lesz majd alkalmazni, Pál-Antal Ildikó elmondta, hogy nem lát olyan részt, ami különösebb nehézséget okozna a gyakorlatba ültetésnél. „A kicsi cégek esetében lehetnek gondok, ahol alacsony a munkavállalók létszáma és nincs a társaság állományában olyan személy, aki a személyzetis dolgokat rendezze. Eddig sok esetben a munkavállaló már munkába állt és párhuzamosan, nehézkésen megszületett a munkaszerződése is. Ez a módszer most már túl kockázatos. A külsős személyzetis megfizetése pedig többe fog kerülni, mint az eddig fizetett díj a munkaügyi hivatalnak, azaz a béralap 0,75%-a” – fogalmazott a szakértő.Mihály Csaba szerint az adminisztráció szintjén nem fog többletbonyodalmat okozni az új szabályozás, a „munkaerő nyilvántartása eleve bonyolult, több papírt kell leadni, mint ahány alkalmazott van” – fogalmazott.
Próbaidő, felmondási idő, határozott idejű munkaszerződés
Pál-Antal Ildikó kiemelte, hogy a próbaidőszak illetve a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása a munkatörvénykönyv „lazító” paragrafusai kívánnak lenni. Mihály Csaba is pozitívumként értékelte a próbaidő meghosszabbítását, ugyanis a korábbi 30 nap sokszor kevésnek bizonyult arra, hogy kiderüljön, rátermett-e a jelentkező a feladatra. Elmondta, hogy hasonlóan eredményes lehet a meghatározott idejű munkaszerződések rugalmasabb meghosszabbítása, illetve a próbaidő elnyújtása is. Ez utóbbi esetén ugyanis mind a munkavállaló, mind a munkaadó egyazon helyzetben vizsgázik. Bába György szerint a próbaidő meghosszabbítása ilyen válságos gazdasági körülmények között szintén jót hozhat, hiszen „sok a munkanélküli, mindenki próbálkozik” az álláskereséssel, szükséges a megfelelő minőségű kiválasztás. A tényleges próbaidő hosszát mégis a cég belső politikája fogja eldönteni, a törvény csak egy keretet ad ehhez. A határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítását azonban nem tartja relevánsnak Bába György a hazai vállalkozói szférára, ugyanis 1-2 év után már kiderül, mire képes az alkalmazott, nem olyan lényeges a határidő. Multiknál fontos, hogy ha lejár a munkaszerződés, akkor nem kell kompenzációt adniuk, az ideális mégis az lenne, ha akármilyen határidővel fel lehetne venni valakit. „Egy évig ugyanazt a pozíciót próbaidőn lévő személy tölthet be, ez bizonyos szintű rugalmasságot ad munkaerő-menedzselés szempontjából” – mondta a SzVESZ elnöke.
Teljesítménykritériumok
Pál-Antal Ildikó elmondása szerint az egyéni munkaköri leírások és teljesítménykritériumok felállítása a kiegyensúlyozott munkaviszonyt hivatott szolgálni, „a munkavállalónak már az alkalmazása kezdetén pontosan kell tudnia, milyen elvárásnak kell megfelelnie”. Mihály Csaba szerint azonban problémát jelent, hogy az alkalmazottakat hatékonyság és versenyképesség alapján kell értékelni, miközben erre vonatkozóan nincs egy standardizált ismérv lista. „Mivel tudod mérni valaki hatékonyságát? Az egyértelműség hiánya akár egy komolyabb munkaügyi pert is róhat a vállalkozók nyakába” – véli a vállalkozó. Kiemelte, hogy az ötlet önmagában nagyon helyénvaló, csupán az a gond, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközök, a romániai társadalom egyelőre nincs felkészítve egy ilyen elbírálási rendszer alkalmazására. „Ismérvek hiányában nem lehet kizárni a szubjektivizmust a döntésekből” – vonta le a vállalkozó következtetést.
Bába György szerint pedig a kritériumok eddig is elég gyakran le voltak fektetve, csak éppen a munkaszerződés mellett konzultánsi szerződésekbe foglalták. „Főleg a multiknál ez már régóta bevett gyakorlat, nyugaton szintén a munkaszerződésben fektetik le ezeket”.
Feketemunkáért börtön
Mihály Csaba szerint a feketemunka ilyen büntetése nem biztos, hogy eléri a kívánt eredményt. „A fekete és szürke gazdaságban dolgozók egy részét biztosan felszínre hozza a börtönbüntetés fenyegetése, azonban még így is meglesz a késztetés a nem hivatalos alkalmazásra” – véli a vállalkozó. „Természetesen a munkaadók is felelősséget kell vállaljanak az embereikért, például baleset esetén, ha a dolgozó munkaerejének egy részét elveszti, szükség van valamilyen kötelékre. Azonban ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. Az ezt felügyelő intézmények is sokkal jobban kell figyeljenek a kihágásokra, nem megengedhető, hogy a munkavállaló teljesen kimaradjon a szociális hálóból” – fogalmazott Mihály Csaba. Bába György a témával kapcsolatban kérdésünkre elmondta, hogy „gond inkább akkor fog keletkezni, ha egy cégnél nagyon sok a feketemunkás. Most elég szigorú ellenőrzéseket indítottak a magánszektorban, azonban mégsem olyan könnyű kiszűrni ezt a szabálysértést, a munkavállalóknak is gyakran az az érdeke, hogy ne jelentsék be őket hivatalosan” – mondta Bába György, aki szerint inkább magasabb pénzbírsággal kellene sújtani a feketemunkát.
Az új munkatörvénykönyv legfontosabb rendelkezései:
– Kollektív elbocsátást követő 45 napban az elbocsátott személy prioritást élvez újraalkalmazás esetén ugyanannak a posztnak a betöltésére, vizsga vagy próbaidőszak nélkül, erre vonatkozó igényüket 5 napon belül, írásban kell letegyék az érintettek- Felsőoktatásból kikerült frissdiplomás személyek első hat hónapos munkája praktikának számít, a munkaadó a periódus végén a munkaügyi hivatal által láttamozott dokumentummal kell igazolja a tapasztalat meglétét- A kiszabaható maximális próbaidő hosszát alkalmazott esetén a jelenlegi 30 napról 90 napra, vezetői beosztásra jelentkezők esetén pedig 90 napról 120-re emelték- Eltörölték, hogy csak három személyt lehet próbaidőre alkalmazni egymást követően ugyanarra a pozícióra- Ugyanarra a posztra egymást követően próbaidősöket 12 hónapig lehet alkalmazni, ez idő alatt írásos értesítéssel, magyarázat nélkül bármelyik fél felbonthatja a munkaviszonyt- A munkaszerződésekbe kötelező módon bele kell foglalni a teljesítménykritériumokat, amely alapján értékelik az alkalmazott munkájának hatékonyságát. Kollektív elbocsátáskor ez alapján, és nem szociális szempontok alapján döntenek a munkaadók. – Az alkalmazott a munkahelyi berendezésen okozott kárt köteles megtéríteni öt bruttó minimálbérig terjedő összegig, az írásos értésítés kézhez kapásától számított 30 napon túl- A felmondási időt 15 napról 20 munkanapra emelték alkalmazott, és 45-re vezető esetén- A határozott idejű munkaszerződés legtöbb 36 hónapot ölelhet fel, egy évvel többet az eddig érvényben lévőnél. Egyazon munkavállalóval egymás után legtöbbször háromszor köthető ilyen munkaszerződés- Az új törvénykönyv bevezeti a munkaerő kölcsönzés fogalmát. Ezt erre szakosodott cégek végzik, projektszerűen, legtöbb 24 hónapra vehető igénybe egy személy munkája- 15 helyett az alapbér 25%-ával többet kell kapjon az éjszaka dolgozó személy, amennyiben legalább 3 órát éjjel dolgozik. Pénzbeni kompenzáció helyett egy órával csökkenteni kell napi munkaidejét- Amennyiben egy munkaadó 5-nél kevesebb személyt foglalkoztat feketén, fejenként 10 ezer lejtől 20 ezer lejig terjedő bírságot kaphat, ez együttesen nem haladhatja meg a 100 ezer lejt. – 5-nél több feketemunkás esetén 1-től 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a munkaadó- Amennyiben a munkaadó minimálbér alatt alkalmazza dolgozóit, hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést kaphat- Orvosi igazolás nélküli alkalmazás, a ledolgozott órák nyilvántartásának hiánya 1500-3000 lejes bírságot vonhat maga után- A feketén foglalkoztató cégek nem jelentkezhetnek tenderekre, és nem pályázhatnak uniós forrásokra 5 évig- A feketén dolgozó személy 500-1000 lejes bírságot kaphat
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!