„Volt, hogy egy egész imakönyvet kellett lefordítani”

Sárkány Yve tte még csak 25 éves, de már egy fordítóiroda-lánc tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, sorozatunk előző alanya, Stucz Tímea ajánlotta figyelmünkbe. Az első Kenna Translations iroda 2009 tavaszán nyílt Szatmáron, ezt a szüleivel partnerségben hozta létre, majd ezt követően még 3 iroda nyílt Kolozsváron, Nagybányán és Marosvásárhelyen. Az irodák számának növekedésével az üzlettársi kapcsolat is területileg oszlott le, jelenleg a kolozsvári és a vásárhelyi iroda tartozik Yvettehez, a szatmári és a nagybányai iroda pedig a szülőké. A cég tavalyi forgalma körülbelül 1,5 milliárd lej volt.

Hány alkalmazottad van?

– Jelenleg 3 alkalmazott van, ezen felül 2 együttműködő partner, és több, mint 70 fordító, akikkel együtt dolgozunk. A fordítók és projekt koordinátorok átlagéletkora 26-27 év.

Milyen üzletpolitikát alkalmazol?

– A cégpolitikám teljesen ügyfélorientált, továbbá – bármennyire lehetetlennek vagy elcsépeltnek is hangzik – a gyorsan, jól és olcsón elveken alapszik. A gyorsaság azért fontos, mert tudjuk, hogy adott esetben egy szerződés aláírása vagy egy ajánlat benyújtása igencsak sürgős, és sok múlhat azon, hogy milyen hamar tudjuk az ügyfél rendelkezésére bocsátani a fordítást. A minőséget a szakképzett és nagy tapasztalattal rendelkező fordítók és lektorok biztosítják, illetve a többszintű minőségellenőrzési folyamat, amit a projektkoordinátorok irányítanak. Továbbá az árakat igyekeztünk úgy megállapítani, hogy mindenki megengedhessen magának egy fordítást, és a szolgáltatás az ár szempontjából ne legyen feltétlenül luxuskategóriás.

Szatmár után miért pont Kolozsváron, Nagybányán és Marosvásárhelyen terjeszkedtél tovább?

– Az eredeti elképzelésem egy erdélyi Kenna Translations irodahálózat létrehozása volt. A városok kiválasztásában a gazdasági potenciál játszotta a legnagyobb szerepet, továbbá az, hogy kezdetben ezek a városok voltak elérhető távolságban. Kolozsvár némiképp adta magát, hiszen ott végeztem a tanulmányaimat, és pár hónapos szünettel, de azóta is ott élek.

Mekkora kezdeti befektetést igényelt a vállalkozás beindítása? Megtértült már ez a pénz?

– Mivel szolgáltatási szektorról van szó, a kezdeti befektetés nem volt akkora, mint egyéb szegmensek esetén. Anyagi szempontból nagyrészt csak a cégalapításra és az iroda felszerelésére volt szükség. Nagyobb „beruházásnak” a befektetett munkamennyiséget tekinteném: már az elején létre kellett hoznunk az infrastruktúrát, ki kellett alakítanunk egy viszonylag nagy fordítói csapatot, és meg kellett teremtenünk a fordítók és az iroda közötti együttműködés kereteit, feltételeit, pontos menetét. Ez egy azóta is tartó folyamat.

Melyik iroda megy a legjobban, melyik a legkevésbé?

– Nyereségesség szempontjából a szatmári Kenna Translations megy a legjobban, aztán a kolozsvári, a nagybányai és a marosvásárhelyi. Azt gondolom, hogy hosszabb távon ez a sorrend esetlegesen változhat, amint a fiatalabb irodákban is kialakítjuk a megfelelő ügyfélkört.

Milyen üzleti terveid vannak a közeljövőben?

– A meglévő négy irodát szeretném fejleszteni, bővíteni, különböző beruházásokkal, technológiai újításokkal, informatikai alkalmazásokkal, továbbá nagyobb hangsúlyt szeretnék helyezni a marketing és reklámtevékenységekre. Távolabbi célként szerepel az irodahálózat bővítése, külföldi piacokra való belépés, illetve a portfólió kiegészítése profi tolmácsszolgálattal is.

Mennyi idődet veszi el az utazás az irodák között?

– Többet utazom, mint az átlagember, de annyira nem sokat, hogy ebből álljon a hetem. Az állandó bázisom Kolozsváron van, a többi irodát pedig havi rendszerességgel látogatom, ugyanis a napi adminisztratív feladatokat a helyi partnerek látják el. Eleve úgy szerettem volna kialakítani a hálózatot, hogy az irodák viszonylag önállóak legyenek, helyi adminisztrációval, nekem pedig a felsőbb vezetői feladatokat kelljen ellátnom.

Milyen egyetemet végeztél, mi vitt rá arra, hogy önállósodj? Tanultad az üzletvezetést, vagy veled született adottság?

– Bölcsészkart végeztem a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, magyar-német szakon. Tanár vagy bölcsész nem szerettem volna lenni, ennél valami sokkal gyakorlatiasabb és pörgősebb munkára vágytam. Az önállósodás vágya mindig megvolt, szerettem volna a saját erőmből létrehozni valamit, magamnak dolgozni, a magam belátása és stratégiája szerint. Rövid ideig alkalmazott is voltam, ami szintén irodavezetést jelentett, alapvetően ez volt az üzleti iskolám. Amit az alatt a pár hónap alatt nem sikerült megtanulnom, azt az idő és a tapasztalat hozta, és továbbra is hozza magával.

Milyen nyelveket beszélsz?

– Magyart, románt, angolt és németet, de meg szeretnék tanulni még spanyolul és finnül.

Hány nyelvre lehet fordítani az irodáitokban?

– Jelenleg 35 nyelvre lehet nálunk fordíttatni, de ha szükség van rá, különlegesebb igényeket is igyekszünk kielégíteni.

Melyik volt eddig a legelképesztőbb igény, esetleg nyelv-különlegesség, amivel hozzátok fordultak?

– Leginkább európai nyelvekre van igény, néha ritkábbakra is, mint például az észt vagy a litván, de nagyon egzotikus, például valamilyen afrikai nyelvre eddig még nem érkezett kérés. Különlegesebb fordítások leginkább a témát vagy a helyzetet illetően voltak, így például egy teljes imakönyv lefordítása, fordítás SMS-ben, továbbá engem egyszer felkértek egy meglehetősen trágár szöveg lefordítására, amit normális esetben természetesen visszautasítunk, de ez esetben egy per tárgyát képezte és bizonyítékul szolgált.

A válság közepén nyitottátok meg az első fordítóirodát. Volt valamilyen speciális, válsághoz igazított stratégiátok?

– Igyekeztünk a fordításnak olyan szegmensei felé orientálódni, amelyek viszonylag függetlenek a gazdaság állásától. Ez nagyrészt a hiteles jogi fordítást fedi le, amely a válság idején némileg pótolta az olyan szegmensek hiányát, mint például a műszaki fordítások, közbeszerzések, licitek stb., amelyekhez elsősorban beruházások meglétére van szükség. Egyelőre mérhető jelét nem érzékeljük a válság befejeződésének, de reméljük a legjobbakat.

Volt-e már, hogy furcsán néztek rád fiatal korod miatt, esetleg nem vettek komolyan cégvezetőként?

– Azt gondolom, hogy a fiatalság nem lehet kifogás. A megfelelő hozzáállással ugyanazt lehet elérni 23 évesen, mint akár 30 évesen, ha az ember törekszik, tanul, figyel a piaci igényekre és annak változásaira, és nem félti magát a rengeteg munkától.

Milyen három pozitív, és három negatív tulajdonsággal jellemeznéd magad vállalkozóként, illetve főnökként?

– Azt mondják rólam, hogy erélyes vagyok, tudatos és igazságos, amit én kiegészítenék azzal, hogy nagyon értékelem az alkalmazottaimat és együttműködőimet, és igyekszem őket pozitívan motiválni, negatívan csak akkor, ha végképp szükséges. Negatívumként: akaratos vagyok, túlságosan maximalista, túlterhelt, ami ahhoz vezet, hogy nem mindig tudom maximálisan teljesíteni a velem szemben támasztott összes igényt.

Mi az, ami leginkább felháborít az üzleti életben, esetleg klienseid részéről, és mi az, amit leginkább becsülni tudsz?

– A tiszteletlenség kihoz a sodromból. Az üzleti tevékenység partnerségi viszonyon és tiszteleten kell alapuljon, megkülönböztetés nélkül, ami igaz akkor is, ha az ügyfél egy falusi néni egy lefordítandó nyugdíjszelvénnyel, és akkor is, ha egy multinacionális vállalat igazgatója sok száz oldallal. Mértéktelenül felháborít, ha én alapból tisztelettel és jószándékkal fordulok az ügyfélhez, aki ezzel szemben valamiért felül a magas lóra és onnan próbál utasítgatni és követelőzni, alaptalanul. Ezzel szemben nagyon tisztelem a kooperációs és kompromisszumkészséget, és azt, ha a felek törekszenek a megfelelő kommunikáció kialakítására.

Hogy néz ki egy napod?

– Elég korán kelek, reggel munka előtt kocogok, majd dolgozom, ebédelek, ismét dolgozom, délután pedig vagy igyekszem kihasználni a szabadidőmet, ami sajnos elég kevés van, vagy ha sürgős, határidős munkám van, akkor akár késő éjjelig is dolgozom.

Hány órát alszol naponta?

– Átlag 6-7 órát, de sokszor kevesebbet.

Hány órát ülsz egy nap a monitor előtt?

– Néha nyolcat, néha tizenhatot, a munkamennyiség függvényében.

Mi adja meg a löketet a naphoz?

– A kávé.

Hogyan kapcsolsz ki nap végén, mi a technikád arra, hogy ellazulj a napi pörgés után?

– Főzök vagy olvasok. Mindkettő olyan tevékenység, ami abszolút kikapcsol.

Milyen ételeket szeretsz leginkább főzni?

– Kedvencem nincs feltétlenül, de szeretem a fűszeres és a hagyományostól kicsit eltérő ízeket és ételeket.

Hány országban jártál eddig, ezek közül melyekben tanulás, munka, és szórakozás céllal?

– Ha jól számolom, 11 országban jártam, de ebből csak Magyarországon tanulási és munka céljából, a többi nagyrészt szórakozás, nyaralás volt.

Milyen könyvet olvasol most? Miért tetszik?

– Most éppen Émile Ajar Előttem az élet c. könyvét olvasom. Azért tetszik különösen, mert a bemutatott világ egyrészt szórakoztatóan irreális, másrészt azonban lesújtóan reális.

Mivel szeretsz foglalkozni szabadidődben, mennyi időd jut erre naponta/hetente?

– Legszívesebben sportolok, olvasok vagy a barátaimmal vagyok, de sajnos elég kevés a szabadidőm. A sportot igyekszem napi rendszerességgel beiktatni, egyéb tevékenységekre pedig leginkább hétvégén jut idő.

Hová mész nyaralni idén nyáron?

– Még konkrétan nem döntöttem el, de valahová Spanyolországba szeretnék.

Volt olyan pont, mióta elindult a vállalkozás, hogy azt mondtad, inkább feladod?

– Igen, volt, de csak pár másodpercig tartott.

Mennyire összeegyeztethető a te életedben a család és a karrier?

– Egyelőre kicsit nehezen, ugyanis a karrierfejlesztés olyan szakaszában vagyok, terveim szerint még 1-2 évig, amikor a munka és a cég elég sok energiát és időt igényel. Ennek ellenére természetesen igyekszem összeegyeztetni a kettőt, hogy mindenre jusson elegendő idő.