Politika- és gazdaságfüggő az euró bevezetésének dátuma

Forró témává vált az euró bevezetése, miután a kormány néhány évvel kitolta az eurózónához csatlakozás határidejét. Az államfő szerint azonban továbbra is ragaszkodni kéne az eredeti, 2015-ös céldátumhoz, amelyhez már egy ideje szkeptikusan állnak hozzá a hazai gazdasági szereplők. Juhász Jácint , a BBTE közgazdasági karának dékánhelyettese szerint 2007 előtt, amikor kitűzték a 2015-ös euróbevezetési céldátumot, ez még életképes szcenáriónak számított, hiszen szinte 10 éves távlatra szólt. „Ahogy azonban közeledtünk a megvalósításhoz, kiderült, hogy Kelet-Európában nehezen lehet bevezetni az eurót, eddig kevés országban sikerült. Közbejött a 2008-as válság is, aminek fényében a 2015-ös dátum elérhetetlennek tűnik. Önmagában a Maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni” – válaszolta kérdésünkre a gazdasági szakember.

Elmondta, hogy Románia egyelőre nem tesz eleget a gazdasági konvergencia feltételeknek sem. Ezek nincsenek lerögzítve, csupán annyiról szólnak, hogy a gazdasági folyamatok el kell érjenek egy bizonyos érettségi szintet ahhoz, hogy az euró bevezetése több hasznot hozzon, mint kárt.

„A meglévő konvergencia programot adaptálni kell az új feltételekhez. Remélhetőleg ezen a nyáron meg fog születni egy megvalósítható verzió” – fogalmazott a szakértő. Az euró bevezetésének potenciális dátumáról Juhász Jácint elmondta, hogy 3-4 évet biztosan tolódni fog, 2019-2020 körül elképzelhető. „Természetesen létezik gyorsított eljárás is, ha a gazdaság helyzete ezt indokolttá teszi. Minden EU tagállam csatlakozáskor vállalta, hogy áttér az euróra, kérdés, hogy mikor. Az EU korábban nyomást gyakorolt az újonnan felvett országokra, hogy minél gyorsabban vezessék be a közös pénznemet, mostmár az adósságválság miatt ez nem ilyen erőteljes. A gazdasági tényezők mellett tehát politika-függő is a bevezetés dátuma” – magyarázta a közgazdász. Arra a kérdésre, hogy milyen kára származna Romániának a csatlakozásból, Juhász Jácint elmondta, hogy a jegybank ezzel elveszítené az árfolyamszabályozási képességét, amely a versenyképességben lépéselőnyt jelenthet az országnak. „Jelenleg a mozgóárfolyamokon keresztül a jegybank hatást gyakorolhat a versenyképességre, ha a lej ugyanis gyengül, az ösztönzi az exportot. Természetesen nem ez kell legyen az egyetlen eszköz, de ez is szempont lehet. Az infláció és a kamatlábak szabályozásába is bele tud szólni a jegybank, ha az eurózóna tagjaivá válunk, mindez az EU szintjén történik majd. A jegybank így elveszti a gazdaság finom irányításának eszközeit” – véli a szakember, hozzátéve, hogy sokat nyerhet is Románia a csatlakozás révén. „Egyszerű és olcsó lesz a pénzkezelés a vállalatok és a lakosság számára, de egyelőre mégis jobb, hogy nem vagyunk benne az övezetben. Először az EU-nak kell tudnia, hogy merre fog haladni: nehogy Románia is úgy járjon, mint Szlovákia, aki alig lépett be, máris egy milliárd eurót kellett költsön Írország megmentésére. Ezt nehéz megmagyarázni az adófizetőknek” – részletezte a szakember.

Vállalkozók: nincs még itt az ideje

A megkérdezett vállalkozók nem bocsátkoztak becslésekbe az euró bevezetésének optimális időpontjáról. Kurkó János székelyföldi vállalkozó szerint akkor kell euróra váltani, amikor a külkereskedelmi deficit, az infláció és a valutaárfolyam annyira stabilizálódik, hogy nem járunk úgy, mint Görögország. „Most örömükben dörzsölik a markukat azok, akik nem léptek be. Fölösleges dátumot kitűzni, amihez mindenáron ragaszkodunk. Akkor kell bevezetni, amikor megérik rá a hazai gazdasági helyzet. Annak előnyös, akinek a gazdasága erős” – véli a vállalkozó.

Kiemelte, hogy csak olyan országok szabad belépjenek, akik be tudják tartani a szabályokat.

„Máskülönben a felelős országok húzzák maguk után azokat, akik nem hajlandóak eleget tenni a feltételeknek. Egy ilyen csatlakozás mind a belépőnek, mind az erős országoknak káros. Németország sem jó szívvel segíti meg a túlköltekező görögöket” – fogalmazott Kurkó. Kerekes Gábor szerint komoly időjósnak kellene lenni ahhoz, hogy előre lássuk, mikor lehetne bevezetni az eurót. „Egyelőre még az sem biztos, hogy a statisztikai hivatal adatai elég pontosak-e az EU számára. Az unió válsága visszavezethető arra, hogy az országok eléggé sajátosan értelmezik a jelentési kötelezettségeket. Ezért sem elégséges csak a kritériumoknak megfelelni, az egész konvergenciafolyamat komoly gazdasági erősödést igényel. A lej például erősödik, de a húzóágazatként definiált exportot ez hátráltatja” – vetített rá a problémára a vállalkozó. Továbbá a hazai KKV szektor az utóbbi két évben nagyon legyengült, a gazdasági fellendüléshez szükséges erőforrást nem tudja előteremteni. A vállalatok befizetik az adókat a költségvetésbe, azonban az áfát csak nagyon nehezen tudják visszaigényelni, a magánszektor felé felhalmozott állami tartozások folyamatosan duzzadnak. „A vállalkozások finanszírozzák az államot, kamat nélkül. A költségvetésnek ez kedvező megoldás, középtávon azonban sok céget megöl” – tette hozzá Kerekes Gábor.

Három területre hívta fel a figyelmet, amelyet komolyan érinthet a csatlakozás. Először is a jegybank számára bizonyos szempontból előnyös lenne az euró átvétele, ugyanis nagyon költséges a lejre irányuló spekulációs támadások kivédése. A lakosság számára valószínűleg árnövekedést jelentene az átállás, a kereskedők ugyanis kihasználhatják, hogy az emberek nem érzik még annyira az új pénz értékét. Így történt ez például Németországban, amikor a márkát szinte egy az egyben eurós árak váltották föl, noha az árfolyam ezt nem indokolta. A vállalkozások számára viszont óriási kiszámíthatóságot jelentene az euró bevezetése, mivel nem kellene az árfolyamkockázattal törődniük. Kerezsi Miklós vállalkozó szerint sem lehet 4-5 éves távon jóslásokba bocsátkozni. „Nem tudjuk, hogy mi történik addig az eurózónával. Lehet, hogy egyes tagállamok addig kikerülnek az övezetből, és a belépési kritériumok is megváltozhatnak” – figyelmeztetett a szakember. Az ütemtervet viszont meg kell fogalmazni, ennek tartalmaznia kell a szükséges intézkedéseket, amelyek felkészítik az országot az átállásra. Negatívumként szintén az vállalkozói szféra felé felhalmozott állami tartozásállomány aggasztó méretét emelte ki, amely visszafogja a gazdasági aktivitást.

„Kell látni, hogy mitől tud tartósan növekedni a gazdaság, egyelőre a 2011-es és 2012-es GDP bővülési előrejelzések beteljesülésére sincs semmi garancia. Csak a stabil, kiegyensúlyozott gazdasággal rendelkező ország nyerhet az euró bevezetésén, az viszont nagyon sokat” – magyarázta a szakember. Pozitív hozadékként szintén az import-exporttal foglalkozó vállalatok árfolyamkockázatának eltűnését hozta fel, amely kiszámíthatóvá teszi az üzletszervezést. A lakossági és vállalati hitelek esetében is megszűnik az árfolyamkockázat, ami tovább erősíti a biztonságérzetet és előreláthatóságot. Az árucikkek drágulása mellett – korábbi tapasztalatokból kiindulva – a bérek is megemelkedhetnek, ezzel viszont Románia veszíthet versenyképességéből: számos iparág számára a magasabb munkabérek miatt nem lesz már annyira vonzó a romániai munkaerőpiac.