A politikusok, tanárok és rendőrök mellett az ügyvédek és a bírók sem hiányozhatnak a romániai csúszópénz-elitből.
2009-től egészen mostanáig az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) több száz vizsgálatot kezdeményezett, a csúszópénz összegének méretétől függően a Capital összesítette és sorba rendezte a legfontosabb 100 esetet.
A rangsorban a közhiedelemmel ellentétben viszonylag alacsony arányban képviseltetik magukat a politikusok, azonban nem is játszanak kicsiben: az első 7 helyből 4-et polgármesterek, képviselők és miniszterek foglalnak el.
A hatóság adatai szerint az első helyre Adrian Năstase volt miniszterelnök került, aki mandátuma alatt közvetlenül, vagy cégeken keresztül 630 ezer eurót kaphatott Irina Jianu Állami Építésfelügyeleti vezetőtől, illetve Ion Păun hongkongi főkonzultól. A pénzt Kínából importált javak formájában, illetve a bukaresti és cornui házának építkezési munkálatai révén bocsátották a volt kormányfő rendelkezésére.
A DNA gyanúja szerint összesen 348 ezer euró értékben kaphatott pénzt, különböző javakat – köztük két lakást és egy gépkocsit – illetve szolgáltatásokat – lakásfelújítást és pékségépítést – Constantin Pârvulescu , a Gorj megyei Fărcășești polgármestere, aki ezzel a teljesítményével a harmadik helyre került.
Negyedik helyen Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter végzett, aki ugyancsak Irina Jianutól 325 ezer eurót kaphatott építkezési szolgáltatások formájában.
Cătălin Voicu szenátor 200 ezer eurós csúszópénze a hetedik helyre volt elég, ezt Costel Cășuneanu üzletembertől kaphatta azért, hogy közbenjárjon érte a Legfőbb Semmítő– és Ítélőszék nél.
Rácz Károly Kézdivásárhely felfüggesztett polgármestere egyedüli magyarként az 51. helyen szerepel a toplistában, 12 400 eurós csúszópénz-botrányával.
Kik kenhetők meg a legkönnyebben?
A statisztikák szerint a közalkalmazottak, ezen belül is az adóhivatal munkatársai, és a belügyminisztériumnál dolgozók – rendőrök, gépkocsik bejegyzésénél dolgozó szmélyek – engednek a legkönnyebben a csúszópénz csábításának. A DNA részéről az utóbbi két évben felderített vagy bíróságra küldött személyek között van tíz ügyész, bíró vagy jegyző, illetve hat ügyvéd, három tanár, az utóbbiak összesen 130 ezer eurót tettek zsebre olyan diákoktól és egyetemistáktól, akik biztos érettségi vagy az államvizsga eredmény reményében „csúsztatták a borítékot”.
A korrupciós listán szerepelnek még játékvezetők, labdarugószövetségi megfigyelők ( Cornel Penescu , aki bizonyos „ösztönzést” kapott a FC Argeș vezetőjétől ), szakszervezeti vezetők, de katonai kiképzőtisztek, és egy bankmenedzser is bekerült a top100-ba.
Nem könnyű pontot tenni
A felderített ügyek jelentős hányada azonban nincs még lezára. Daniel Mărgeanu , a DNA főbiztosának elmondása szerint sok esetben ismert az elkövető személye, a folyamat az illetékes intézmények cselekvőképtelensége miatt húzódik.
Csúszópénzek számokban: – Összesen 4,87 millió euro csúszópénz folyt át a 100 legjelentősebb ügyben 2009-től mostanáig – 0,63 millió euró a legmagasabb összegű megvesztegetés, amelynek ügyét az utóbbi két évben vizsgálat alá vonták – 574 lej – ennyi csúszópénzt fizet évente átlagban egy romániai lakos egy 2010 szeptemberi felmérés szerint – A romániai lakosok 26%-a szerint az egészségügyi szektor a legkorruptabb, másik 15% úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás van az első helyen – Legtöbb napi 100 ezer eurót kaptak a temesmórai határátkelő vámosai azért, hogy szemet hunyjanak a cigarettacsempészés miatt – 1500 eurót fizetett tanárainak személyenként az a 35 egyetemista, aki a Hyperion jogi szakán gond nélkül át akart lépni az államvizsgán – A világ lakosainak 25%-a évente legalább egyszer ad csúszópénzt – mutat rá a Transparency International tanulmánya – A Capital szerint 1000 euró annak a „díja”, hogy jó óvodába vagy iskolába irathassa valaki a gyermekét – A DNA vizsgálata szerint egy Bákó megyei helységben 2000 lej volt tavaly diákokként az az összeg, amiért biztosra vehették a sikeres érettségit – A 2010-es Korrupciós Barométer szeirnt a lakosság 93%-a szerint komoly problémát jelent a korrupció Romániában. Ugyanezen tanulmány szerint a legérintetteb intézmény a parlament és a kormány.
Victor Alistar , a Transparency International romániai ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy gyakran a homályos folyamatok vagy a bírósághoz eljutatott nagymennyiségű iratcsomó késlelteti a munkát, de azt sem tartják kizártnak, hogy sok vizsgálat kiteljesedése politikai vagy gazdasági érdekekek sértenének.
A vizsgálódás elhúzódása miatt az érintett bírók havonta kell jelentést tegyenek az ügyek előremeneteléről, őket a felsőbb szervek ellenőrzik, ha rendellenességet tapasztalnak, büntetést szabnak ki – magyarázta Laura Andrei , a Bukaresti Törvényszé k alelnöke.
Megjegyzés: a bemutatott vesztegetési ügyek többségében nem született bírósági határozat az alanyok bűnösségéről.
Forrás: Capital
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!