Hogyan találhatnak munkát a Nagyvárad és Debrecen térségében élő romák?

Március 31-én a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székhelyén került sor „A romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése a Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégióban” román-magyar határmenti Európai Uniós projekt összegző sajtótájékoztatójára. A 16 hónapos, 2009 decemberében indított projekt vezető partnere a PKE, magyarországi partnere pedig a debreceni Humán Fejlesztők Kollégiuma volt. Az összköltségvetés 105 522 euróra rúgott, a PKE része ebből 54 912 euró volt, amelyből 50 722 euró támogatást, 4190 euró önrészt tesz ki, a Humán Fejlesztők Kollégiumára 50 610 euró jutott, amelyből 45 291 euró támogatás volt, 5319 eurót pedig önrészként teremtettek elő. A tájékoztatón elmondták, hogy a most záruló projekt hangsúlyosan kutatási-fejlesztési jellegű volt, a kiválasztott Bihar és Hajdú-Bihar megyei roma közösségek felmérését követően konkrét megoldásokkal, kezdeményezésekkel segíti a Nagyvárad munkaerőpiaci vonzáskörzetében élő aktív korú roma munkakeresők elhelyezkedését.

Igénykeresés

A projekttel kapcsolatban felkerestük a magyarországi partnert is. A Humán Fejlesztők Kollégiumának (HFK) szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy Nagyváradon és környékén a közelmúltban jelentős infrastrukturális beruházások, munkaerőigényes fejlesztések indultak el. „Miközben a dinamikusan bővülő beruházásoknak magas a munkaerőigényük, a város foglalkoztatási vonzáskörzetében alig változott a hátrányos helyzetű, ezen belül roma származású munkanélküliek foglalkoztatási mutatója. Ennek okait keresve fogalmaztuk meg a projekt célját: felmérni a térségben élő roma származású munkanélküliek foglalkoztathatósági képességét, valamint javaslatokat kidolgozni a hiányzó készségek megszerzésének módjára. A munkaerő természetesen szabadon vándorolhat a határokon át, a legnagyobb problémát a magyarországi romák hiányzó nyelvtudása jelenti” – fogalmazott a szóvivő.

Következő kérdés a hogyan ?

A PKE programvezetőitől megtudtuk, hogy a projekt alapötlete a debreceni partnertől származott, aki a kelet-magyarországi Hosszúpályiban sikeres foglalkoztatási programot valósított meg, ennek köszönhetően roma asszonyoknak számítógépkezelői munkakörben sikerült elhelyezkedniük.

„A Roma Employment projekt kidolgozásánál kerülni próbáltuk a romák munkavállalásával kapcsolatos sablonokat, ezért az első és legfontosabb kutatási komponens a potenciális roma munkavállalók foglalkoztatási képességeinek felmérése volt” – mondták a program koordonátorai. A két határmenti megyéből Biharkeresztesen, Toldon, Fugyivásárhelyen, Köröskisjenőn és Nagyváradon tavaly összesen 300, különböző nemű, életkorú roma származású személyt mértek fel a Vienna Test System képességfelmérő teszt adaptált változatával munkamotiváció, képességek, monotonitás-tűrés, kétkéz-koordináció stb. terén. Ugyanezen a mintán komplex, kérdőíves életminőség-vizsgálatot is készítettek, további kutatási szakaszokat képeztek a szakértői és munkavállalói fókuszcsoportos interjúk és szakmai műhelyek.

„Szerveztünk három fókuscsoport-interjút és egy workshopot, ezek elsősorban a romák munkaerőpiaci esélyeiről szóltak. A meghívott szakértők, roma vezetők és munkaadók a roma

népesség alacsony iskolázottságáról, alapvető készségek hiányáról és egy meglehetősen erős munkahelyi diszkriminációról számoltak be. A romákat többnyire köztisztasági vállalatok alkalmazzák, hulladékgyűjtéssel foglalkoznak, építkezési segédmunkákat végeznek. Jellemző a feketemunka, amit elősegít a roma népesség tájékozatlansága: nem ismerik a jogaikat vagy a hivatalos munkaviszony előnyeit” – mondták a PKE projektvezetői.

Lényeges különbségek a határ két oldalán

A magyarországi és a romániai helyzet között markáns eltérések mutatkoztak: a Hajdú-Bihar megyében élő romák életkörülményei sokkal jobbak, életterük a nagyváradi és Nagyvárad környékeiknél kevésbé szegregált, jóval iskolázottabbak, rendelkeznek alapvető munkaerőpiaci jártassággal. A romániai határszélen ugyanakkor erőteljesen elkülönült, jóval hagyománycentrikusabb közösségeket találni, életszínvonaluk rendkívűl alacsony, sokan abszolút szegénységben, riasztó higiéniai körülmények között élnek. „Még mindig sok az írástudatlan illetve a funkcionális analfabéta, sokan még a nyolc általánost sem végezték el, érettségivel rendelkezőket a vizsgált személyek között alig találtunk. A nagymértékben eltérő szocializációs és társadalmi környezet megmutatkozik a vizsgált személyek alkalmasságában is, a biharkeresztesi és toldi közösségekben jelentősen nagyobb a szakmunkára képezhető személyek száma” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

„Nyilvánvaló, hogy a Bihar megyei közösségeket mindenekelőtt alapvető felzárkoztató programokba kell bevonni, és csak ezután érdemes konkrét szakképzési pogramokban gondolkodni” – tette hozzá a PKE szóvivője. A szociológusok végezetül felhívták a figyelmet a komplex, hosszú távú roma programok szükségességére, amelyeknek kulcseleme kellene legyen a kisgyerekkori integratív nevelés és a későbbi adaptációt segítő szocializációs közeg biztosítása, kezdve az óvodai játékok jellegétől, magyar-román gyerekek társaságától, illetve a tanulást támogató szülő magatartásától.

Hovatovább?

A felmérést követően Biharkeresztesen és Nagyváradon a projekt keretén belül állásbörzékre került sor, ezekre főként a foglalkoztatási teszteken részt vett személyek jelentkeztek. A munkavállalók segédmunkásokat kereső köztisztasági- és közterületfenntartási cégek, építkezési vállalkozások voltak. Az állásbörzék mellett a partnerek speciális roma felzárkoztató, alapozó és szakképzési programokat dolgoznak ki, a romák elhelyezkedését segítő foglalkoztatási adatbázist hoznak létre, Debrecenben és Nagyváradon tanácsadó szolgáltatásokat indítanak be.

„A program elsődleges célcsoportja nem az alacsony iskolázottságú, roma származású munkanélküli, hanem a foglalkoztatáspolitikai döntéshozó. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit csak korlátozottan növeli a munkahelyek számának növekedése. Hosszabb távon a munkaerő képzése, képességeinek, készségeinek fejlesztése nyújt esélyt a tartós elhelyezkedésre. Ezért tartalmaz a program olyan egyéni képzési, felzárkózási tervet, amely a felmérés eredményeire támaszkodik. A foglalkoztatáspolitikai döntéshozók elé kerülő képzési tematikák bevezetésétől, fejlesztési tervek megvalósításától függ elsősorban a program eredményessége” – hangsúlyozták a magyarországi partnerek.

A romániai szervezők kiemelték, hogy szakképzési területeken olyan foglalkozásokat kerestek, amelyek tudásanyaga viszonylag rövid idő alatt megszerezhető, és kis befektetéssel egyéni vállalkozási formában folytatható. A több szinten folyó készségfejlesztést olyan alapmodul egészíti ki, amely a kulturális felzárkózást segíti. Ez az alapmodul egészségügyi, állampolgári, informatikai, munkavállalói és kulturális kommunikációs ismereteket tartalmaz. Elmondták továbbá, hogy a projektnek nem célja a szakképzési programok megvalósítása, konkrét képzések szervezése, csupán képzési, felzárkóztatási tematikákat dolgoztak ki. Ezeket a szakmai anyagokat egy foglalkoztatási útmutatóban átadják majd olyan illetékes intézményeknek, mint foglalkoztatási ügynökségek, képzési központok, roma szervezetek.

„A projekt távlati céljai között szerepel a régió jelentős roma közösségei életminőségének javítása, megvalósítható és eredményes fejlesztési-képzési stratégia kidolgozásával. A projekt eredményei bizonyítják, hogy a felnőttkorú aktív népességet megcélzó felzárkóztató képzések mellett kulcsfontosságú a gyerekek megfelelő oktatása (3-4 éves kortól) és egy olyan szocializációs környezet biztosítása számukra, ami a társadalmi és munkaerőpiaci integrációt szolgálja. A roma projektek gyakran széteső mozaikjáit is felhasználva komplex, hosszú távú programokat kellene összeállítani, ami túlmutat egy-egy politikai mandátumon vagy kormányzati cikluson” – vonták le a tanulságot a debreceni szervezők.