A 2011-2012-es brit pénzügyi év költségvetési tervezetében 2,1-ről 1,7%-ra rontották a GDP-növekedési előrejelzést. Elemzők szerint túl optimisták.
Magas inflációval kísért romló növekedési kilátásokra épül a 2011-2012-es brit pénzügyi év szerdán ismertetett költségvetési tervezete.
George Osborne , a konzervatív-liberális kormánykoalíció pénzügyminisztere a londoni parlament alsóházában a tervezetet ismertetve bejelentette: a kormány az eddigi 2,1 százalékról 1,7 százalékra rontotta az idei naptári évre érvényes hivatalos GDP-növekedési előrejelzést, és valamelyest – 2,6 százalékról 2,5 százalékra – visszavette 2012-re szóló növekedési prognózisát is.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a költségvetési tervezet ismertetését kommentáló első gyorselemzésében ugyanakkor a rontott jövő évi növekedési jóslatot is „túl derűlátónak” nevezte.
A brit pénzügyminiszter az alsóházban közölte: a kormány várakozása szerint az éves összevetésű inflációs ütem az idén 4-5 százalék között lesz, és 2012-ben 2,5 százalékra lassul.
A jövő évre várt infláció is meghaladja a kormány által a Bank of England – a brit jegybank – számára előírt követendő inflációs célt, amely tizenkét hónapra 2 százalék.
A növekedési előrejelzések gyengítését mindenekelőtt az indokolja, hogy jóllehet a brit gazdaság teljesítménye rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszió után 2009 utolsó negyedévében ismét növekedni kezdett, ám a növekedés a legújabb adatok szerint alig egy év után megtorpant.
A brit statisztikai hivatal nemrégiben közölt, felülvizsgált adatsora szerint a brit hazai össztermék 2010 záró negyedévében 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint a harmadik negyedévben.
Ez még rosszabb teljesítményt tükröz a néhány héttel korábban ismertetett első GDP-becslésnél, amelyben 0,5 százalékos negyedéves visszaesés szerepelt, jóllehet már az az adat is váratlanul érte a piacot. Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását a tavalyi utolsó három hónapban, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést jósolt.
Az infláció ugyanakkor a kiújult recessziós veszéllyel együtt is gyorsul, és jelenleg jóval több mint a kétszerese a célszintnek. Februárban, éves összevetésben 4,4 százalékos drágulási ütemet mértek a januári 4 százalék, a decemberi 3,7 százalék és a novemberi 3,3 százalék után, elsősorban az olajár-emelkedés hatására.
A nyersolaj drágulása rekordszintekre hajtotta a kiskereskedelmi üzemanyagárakat, amelyek jelenleg 1,40 fonthoz (450 forinthoz) közeli szinteken mozognak.
A brit pénzügyminiszter az új költségvetés tervezetét ismertetve szerdán bejelentette, hogy azonnali hatállyal – szerda estétől – literenként 1 pennyvel csökken az üzemanyagokra kirótt illeték, és a kormány elhalasztja az áprilistól tervezett 4 pennys illetékemelést is.
A kormány ezt az olajipari vállalatokra kivetett különadó emelésével ellentételezi; ebből a következő pénzügyi évben a tervezet szerint kétmilliárd font többletbevétel származhat, hozzávetőleg annyi, amennyi az üzemanyag-illeték csökkentésével, illetve az illetékemelés halasztásával várhatóan kiesik.
Ezek az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a nyersolaj hordónkénti átlagára 75 dollár alá nem süllyed.
A tervezet főbb vonalaiban ugyanakkor változatlanul hagyja a távlati konszolidációs program időarányos célkitűzéseit.
A tavaly májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11 százalékát meghaladó – békeidőben példátlan szintű – államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A deficitet elsősorban a pénzügyi válság idején megrendült helyzetű brit bankszektor feltőkésítésének csillagászati kiadásai okozták. Több brit nagybank azóta is többségi állami tulajdonban van.
Az új kormány a tavaly májusi választási győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!