A 2011-2012-es brit pénzügyi év költségvetési tervezetében 2,1-ről 1,7%-ra rontották a GDP-növekedési előrejelzést. Elemzők szerint túl optimisták.
Magas inflációval kísért romló növekedési kilátásokra épül a 2011-2012-es brit pénzügyi év szerdán ismertetett költségvetési tervezete.
George Osborne , a konzervatív-liberális kormánykoalíció pénzügyminisztere a londoni parlament alsóházában a tervezetet ismertetve bejelentette: a kormány az eddigi 2,1 százalékról 1,7 százalékra rontotta az idei naptári évre érvényes hivatalos GDP-növekedési előrejelzést, és valamelyest – 2,6 százalékról 2,5 százalékra – visszavette 2012-re szóló növekedési prognózisát is.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a költségvetési tervezet ismertetését kommentáló első gyorselemzésében ugyanakkor a rontott jövő évi növekedési jóslatot is „túl derűlátónak” nevezte.
A brit pénzügyminiszter az alsóházban közölte: a kormány várakozása szerint az éves összevetésű inflációs ütem az idén 4-5 százalék között lesz, és 2012-ben 2,5 százalékra lassul.
A jövő évre várt infláció is meghaladja a kormány által a Bank of England – a brit jegybank – számára előírt követendő inflációs célt, amely tizenkét hónapra 2 százalék.
A növekedési előrejelzések gyengítését mindenekelőtt az indokolja, hogy jóllehet a brit gazdaság teljesítménye rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszió után 2009 utolsó negyedévében ismét növekedni kezdett, ám a növekedés a legújabb adatok szerint alig egy év után megtorpant.
A brit statisztikai hivatal nemrégiben közölt, felülvizsgált adatsora szerint a brit hazai össztermék 2010 záró negyedévében 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint a harmadik negyedévben.
Ez még rosszabb teljesítményt tükröz a néhány héttel korábban ismertetett első GDP-becslésnél, amelyben 0,5 százalékos negyedéves visszaesés szerepelt, jóllehet már az az adat is váratlanul érte a piacot. Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását a tavalyi utolsó három hónapban, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést jósolt.
Az infláció ugyanakkor a kiújult recessziós veszéllyel együtt is gyorsul, és jelenleg jóval több mint a kétszerese a célszintnek. Februárban, éves összevetésben 4,4 százalékos drágulási ütemet mértek a januári 4 százalék, a decemberi 3,7 százalék és a novemberi 3,3 százalék után, elsősorban az olajár-emelkedés hatására.
A nyersolaj drágulása rekordszintekre hajtotta a kiskereskedelmi üzemanyagárakat, amelyek jelenleg 1,40 fonthoz (450 forinthoz) közeli szinteken mozognak.
A brit pénzügyminiszter az új költségvetés tervezetét ismertetve szerdán bejelentette, hogy azonnali hatállyal – szerda estétől – literenként 1 pennyvel csökken az üzemanyagokra kirótt illeték, és a kormány elhalasztja az áprilistól tervezett 4 pennys illetékemelést is.
A kormány ezt az olajipari vállalatokra kivetett különadó emelésével ellentételezi; ebből a következő pénzügyi évben a tervezet szerint kétmilliárd font többletbevétel származhat, hozzávetőleg annyi, amennyi az üzemanyag-illeték csökkentésével, illetve az illetékemelés halasztásával várhatóan kiesik.
Ezek az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a nyersolaj hordónkénti átlagára 75 dollár alá nem süllyed.
A tervezet főbb vonalaiban ugyanakkor változatlanul hagyja a távlati konszolidációs program időarányos célkitűzéseit.
A tavaly májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11 százalékát meghaladó – békeidőben példátlan szintű – államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A deficitet elsősorban a pénzügyi válság idején megrendült helyzetű brit bankszektor feltőkésítésének csillagászati kiadásai okozták. Több brit nagybank azóta is többségi állami tulajdonban van.
Az új kormány a tavaly májusi választási győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!