Románia mint hatékonyságorientált ország

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának az OTP Bank Románia támogatásával készült vállalkozástani kutatás eredményeiről a projektben részt vevő dr. Györfy Lehel adjunktust kérdeztük.

Milyen pluszt tartalmaz a kutatás a korábban közölt GEM projekt eredményeihez képest?

– A GEM projekt Romániára vonatkozó eredményeinek feldolgozása folyamatban van, számos olyan kérdés tudományos igényességű megválaszolására törekszünk, amely a romániai vállalkozói szektor megértéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen. Ez a kutatás a Romániához hasonló fejlettségi szintű országokban a magas aspirációjú vállalkozóvá válás valószínűségét szignifikánsan befolyásoló tényezők azonosítását, illetve a romániai vállalkozói szektor versenyképességét jelentősen növelő intézkedések azonosítását tűzte ki célul. A kutatás felülnézeti szemléletű, kimondottan azok számára érdekesek az eredmények, akiknek a fejlesztési döntéshozatalát segítik a makroszintű eredmények.

A kutatásban Romániát „efficiency-driven economies” kategóriába sorolják. Mit jelent pontosan ez a hatékonyságorientáltság?

– A World Economic Forum Globalis Versenyképességi Jelentésében jelent meg először az a csoportosítás, amely fejlettségi szint szerint az országokat tényező-orientált , hatékonyságorientált , illetve innováció-orientált gazdaságokra osztotta. Eszerint Románia a hatékonyságorientált gazdaságok közé tartozik. Ebben az országcsoportban a gazdasági versenyelőny már nem elsősorban az olcsó és feldolgozatlan termelési tényezőkön és a magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységeken, hanem a kettő között, főként a versenyképes tevékenységek hatékonyságán alapszik.

A lenti táblázatban összegeztétek a kutatás legfőbb eredményeit. Meg tudnád magyarázni a fontosabb számadatokat?

– Négy ökonometriai modell segítségével vizsgáltuk a magas aspirációjú kezdő vállalkozóvá válás valószínűségét szignifikánsan pozitívan és negatívan befolyásoló tényezőket a hatékonyságorientált gazdaságokban. Magas aspirációjú vállalkozó alatt az új technológia használatának, az új piacra új termékkel való belépésnek és a biztosított munkahelyek gyors növekedésének tervezését, előrelátását értjük. A magyarázóváltozók között egyéni, GEM adatbázisból származó információkat és az országot általánosan jellemző intézményi változókat is használtunk. Eredményeink szerint az országra jellemző kockázati tőkéhez való hozzáférés mértéke a magas aspirációjú kezdő vállalkozóvá válás valószínűségét minden esetben szignifikánsan befolyásolja. Emellett az egyes modellekben a valószínűséget – esetenként – szignifikánsan pozitívan befolyásoló tényezők között azonosítottuk a lehetőségfelismerést, a lehetőség-orientált motivációt, negatívan befolyásoló tényezőnek a kudarctól való félelmet, a vállalkozói státust – inkább a születőben levő vállalkozókra jellemző –, a kort, a nemet – inkább férfiak –, illetve az országra jellemző inflációt, a gazdasági szabadság fokát és az ország kockázatának mértékét. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az információk semmi esetre sem zárnak ki semmilyen egyéni lehetőséget, sem most, sem a jövőben, és hogy ezek kimondottan felülnézeti, makroszintű és nem egyéni szintű döntéstámogató információk.

A kutatást a Global Entrepreneurship and Development Index-re alapoztátok. Milyen elemeket összegez ez az index, és ezek hogyan mérhetőek?

– A Global Entrepreneurship Development Indexet (GEDI) Ács Zoltán , az amerikai George Mason Egyetem professzora és Szerb László , a Pécsi Tudományegyetem docense fejlesztette ki. A szakemberek ebben a kutatásban is aktívan együttműködtek a GEM Románia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatos kutatócsoportjával a Romániára vonatkozó GEDI elemzésben. Érdekesség, hogy a GEDI indexnek kolozsvári vonatkozása is van, legelőször Kolozsváron mutatták be a GEM Románia csapat által az egyetemen szervezett vállalkozástudományi konferencián három éve a ma már nemzetközi szakirodalomban is elismertnek számító indexet.

A GEDI az országok vállalkozói teljesítményének a vállalkozói attitűd, aktivitás és aspirációk minőségi és mennyiségi szempontok szerinti rangsorolását takarja. Ez a három szempont képezi a mutatószám három alindexét. Az alindexek további öt-öt pillérre bonthatók, amelyek öt-öt lényeges területét mérik a vállalkozói aktivitásnak, attitűdnek és az aspirációnak. A pillérek mindegyike egy-egy GEM adatokból származó egyéni változóból és egy országspecifikus változóból tevődik össze. Ezen információknak erős döntéstámogató szerepe lehet vállalkozásfejlesztési politikák megalapozásában, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításra is alkalmas.

Milyen rangsor állítható fel a teljes index és almutatók szerint?

– A teljes GEDI rangsort Dánia vezeti, melyben Románia 72 ország közül a 48. helyet foglalja el. A hozzánk hasonló fejlettségi szintű 27 hatékonyságorientált gazdaság közül, melyek közül Chile az első, mi a 16-ok vagyunk. A teljes rangsorban vállalkozói aktivitás szerint 44., aspiráció szerint 47., attitűd szerint 53. helyet foglalja el Románia.

Mi jellemzi a romániai kis- és középvállalkozási szektort? Hát EU-s összehasonlításban? Miben állunk jól, miben rosszul?

– Itt inkább a romániai KKV szektor helyzetének másságára mutatnék rá, egyenértékűnek tekintve a lehetőségeket. Lehet, hogy a számok első ránézésre egy kevésbé fejlett KKV szektort mutathatnak, viszont inkább azt hangsúlyoznám, hogy ezzel együtt más lehetőségek és kihívások állnak a helyi vállalkozók és döntéshozók előtt. Nemzetköziesedésben gondolkodó, új technológiákat alkalmazó, új piacokra új termékekkel belépni szándékozó, és magas növekedési aspirációkkal rendelkező vállalkozókra van szükség, akik tevékenysége értelemszerűen más vállalkozók számára is üzleti lehetőséget generálhat. A romániai vállalkozóknak ki kell törniük az alkalmazotti és állami gondoskodásra váró gondolati bűvkörből, ez ugyanis nagy arányban jellemzi nálunk az egyének felfogásmódját.

Milyen javaslataik vannak a romániai vállalkozói környezet fejlesztésére?

– A kutatás célja vállalkozásfejlesztési intézkedések tudományos megalapozása. Eredményeinken alapuló javaslatainkat röviden összefoglalva azt mondhatnám, hogy a javasolt intézkedések fő irányvonalai: az új technológiával működő, illetve a még nem erős versenybe belépni kívánó vállalkozások bátorítása, a vállalkozástani ismeretek középiskolai és felsőfokú képzésben való szélesebb körű térnyerése, a gazdaság technológiai abszorbciós fokának javítása, az új technológiák üzleti környezetben történő szélesebb körű használata, a kultúra támogató jellegének javítása, a kockázati tőkéhez való hozzáférés és egyéni start-up befektetések bátorítása.